A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2024. február 27-én vitaülést rendezett, amelyen A szokásjog és a természetjog magyarul a 16. és 17. században címmel Tringli István tartott előadást.
Az előadás egy Debrecenben, 1610-ben, magyarul megjelent könyv története nyomán mutatta be, hogy a kora újkorban a tudós jogon alapuló természetjog mellett művelték annak egy másik válfaját, a Szentíráson alapuló biblikus természetjogot is. Noha Magyarországon a biblikus természetjog nem épült be a jogi gondolkodásba és nem vált a rendszeres joggyakorlat részévé sem, a fogalom értelmezhetővé tesz több olyan kora újkori alkotást, amelyet eddig a vallásos irodalom körébe soroltak.
Debrecenben 1610-ben egy bibliai idézeteket tartalmazó könyv jelent meg magyarul. A mű története bizonyossá teszi, hogy a kora újkorban a tudós jogon alapuló természetjog mellett művelték annak egy másik válfaját, a Szentíráson alapuló biblikus természetjogot is. Magyarországon Verbőci István is megpróbálkozott ezzel, amikor elkészítette a tízparancsolatot magyarázó művét. A debreceni könyv egy francia hugenotta jogász latin nyelven írott művén alapult, amelyet németre fordítottak, majd ezt ültették át magyarra. A munka svédül is megjelent, és a svéd országos törvénykönyv elméleti bevezetőjeként használták. Magyarországon azonban a biblikus természetjog nem épült be a jogi gondolkodásba, és nem vált a rendszeres joggyakorlat részévé sem. A biblikus természetjog fogalma értelmezhetővé tesz több olyan kora újkori alkotást, amelyet eddig a vallásos irodalom körébe soroltak.
Az előadásról készült felvétel a következő előadás után lesz elérhető a https://mtabtk.videotorium.hu portálon.