ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A Reciti Kiadó gondozásában megjelent a Doromb. Közköltészeti tanulmányok 11. kötete, amelynek bemutatóját 2024. február 20-án tartották a Próféta Galériában. 
A kötetről Landgraf Ildikó (BTK Néprajztudományi Intézet) és Radnai Dániel (BTK Irodalomtudományi Intézet) beszélgetett a szerkesztővel, Csörsz Rumen Istvánnal (BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztály).
Az est lezárásaként a muzsikus szerzők és vendégeik zenés ízelítőt adtak a kötetből – a balladáktól a Petőfi-dalokig.
A meghívó letölthető.
Az egykori József Attila Kör Irodalmi Egyesület 1982 és 2018 között megjelent JAK-füzetek könyvsorozatához kapcsolódó beszélgetést rendeztek JAK-szekrény 4. címmel 2024. február 19-én Radnóti Sándor Mi az, hogy beszélgetés? című könyvéről, Deczki Sarolta, Fülöp Barnabás, Horváth Eszter és Károlyi Csaba részvételével.
A JAK-füzetek 209 kötetéból a József Attila Kör volt tagjai, az archívum kezelői 2023-ban szekrénykönyvtárat hoztak létre a Gólya presszó klubhelyiségében, ahol a kötetek helyben olvashatók. Erre utal az egy-egy kiemelt művet újraértelmező, a JAK legjobb hagyományait idéző beszélgetések címe. Radnóti Sándor könyve 1988-ban jelent meg a sorozat 36. darabjaként.
Helyszín: Gólya presszó és közösségi ház
(1089 Budapest, Orczy út 46–48.)
A Károli Gáspár Református Egyetem, az SZTE IKDI Gyerek- és Ifjúsági Irodalom és Kultúra Kutatóközpont és a BTK Irodalomtudományi Intézet 2024. április 25‒26-án „Pöttyös és csíkos” ‒ Irodalomtörténeti és szociokulturális trendek a Móra Kiadó legendás könyvsorozataiban címmel konferenciát rendez.
A 20. század második felének két népszerű sorozata generációk meghatározó olvasmányélményét jelentette. A konferencia célja, hogy a magyar irodalomtörténet-írás, ezen belül a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom kutatóinak figyelmét ezekre a sorozatokra irányítsa. A konferencia témái közé tartoznak az 1960‒90-es évek írói stratégiáinak lehetőségei a fennálló intézményi keretek és ideológiai elvárások rendszerében, valamint a politikai szempontból irányított könyvkiadás és a kezdeményező, bizonyos önállósággal rendelkező irodalmi intézményrendszer gyakorlata közötti viszonyok feltérképezése.
A jelentkezéseket a tervezett előadások összefoglalójával 2024. február 29-ig várják a szervezők.
További információk a letölthető konferenciafelhívásban olvashatók.
A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ 2024. február 22-én könyvbemutató beszélgetést rendezett a Transzilvanizmus. Eszmék, korok, változatok című tanulmánykötetről.
A beszélgetés résztvevői voltak: Boka László, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a kötet szerkesztője, összeállítója és a kötet további szerzői közül Filep Tamás Gusztáv, valamint Szász László mint moderátor.
A kötet az önálló Erdélyi Fejedelemség idejétől a rendszerváltásig terjedően foglalja össze transzilvanizmust mint eszmetörténeti vonulatot, amelyet történeti formáiban, szükségszerű alakulásaiban és sokszínű változatait áttekintve ismertet meg az olvasóval.
Az MTA-BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport megalakulása alkalmából interjú készült a kutatócsoport vezetőjével, Szilágyi Emőke Ritával A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának megbízásából a kutatócsoport fő célkitűzéseiről.
A beszélgetés kitér azokra a kutatási irányokra, amelyeknek célja, hogy a szélesebb körben ismert szerzők mellett (mint Janus Pannonius, Balassi Bálint vagy Zrínyi Miklós) más jelentős írók, költők munkásságára is felhívják a figyelmet, akik korábban nem tartoztak az 1450 és 1630 közötti időszakot érintő kutatások fősodrába.
A bemutatkozó interjú a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható.
Az egykori Barkóczy könyvtár megmenekülésének kalandos történetét összefogló előadás a fő hangsúlyt a leletegyüttesből feltárható könyv-, könyvtár- és olvasástörténeti felfedezésekre helyezte, középpontban a család hat generációjával – ezzel a történelmi Magyarország területéről származó, magántulajdonban átörökített főnemesi gyűjtemények sorsának alakulásáról is képet adva.
A Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyar nyelvi szakosztályának felolvasóülésén 2024. február 6-án Kiss Margit, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadást Kazinczy Ferenc Orthologus és Neologus... című művének keletkezéstörténetéről.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Nincsenek események |
