ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A Petőfi Irodalmi Múzemban 2025. október 13-án mutatták be a Kétféle én(ek): Petőfi Sándor életei című tanulmánykötetet Csörsz Rumen István, Radnai Dániel Szabolcs, Vaderna Gábor és Mercs István (a szerkesztő) részvételével.
A kötet a 2023-ban a nyíregyházi Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont több munkatársa közreműködésével Nagykárolyban és Erdődön rendezett Egy ember, kétféle én(ek): Petőfi Sándor életei című konferencia tanulmányainak szerkesztett változatát adja közre.
A kötet ismertetése a kiadó honlapján elérhető.
Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóntézet Reneszánsz osztálya 2025. október 7-én nemzetközi könyvbemutatót rendezett, amelyen a közelmúltban megjelent magyar és szlovák könyv- és művelődéstörténeti kutatás számára alapvető fontosságú bibliográfiákat és egyéb kiadványokat ismertették az intézet Klaniczay termében.
A bemutatott nyolc kötet között szerepelt a reneszánsz- és barokk-kutatók 2023-ban Sárospatakon rendezett éves konferenciájának tanulmánykötete és a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtár több kiadványa.
A könyveket Martin Baloga, Agáta Klimeková, Daniela Škulová és Zvara Edina mutatta be.
A Pont Fordítva Kutatócsoport 2025. október 7-én A fordítástörténeti kutatás gyakorlatai címmel műhelykonferenciát rendezett a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet I. emeleti tanácstermében.
A tanácskozáson Virágh András, a Modern magyar irodalmi osztály munkatársa Fordításirodalom a századforduló legolcsóbb könyvsorozataiban című előadásával vett részt.
Az Irodalom és fordítás a magyar kulturális örökségben című, 2025 januárjában Józan Ildikó (ELTE BTK) vezetésével és a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program ADVANCED pályázatának támogatásával indult négyéves projekt célja az eddigi fordítástörténeti kutatások összefogása, a műfordítók irodalomtörténeti szerepének átértékelése és a fordítói tevékenységnek a kultúraközvetítés aktuális kérdéseivel összefüggő elemzése a századfordulótól az ezredfordulóig terjedő időszak tág perspektívájában.
A brüsszeli Maison des Sciences Humanies Modernitas programjának keretében 2025. október 7-én Földes Györgyi, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Modern magyar irodalmi osztályának tudományos főmunkatársa, a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle főszerkesztője tartott előadást Le rôle des femmes dans l’avant-garde hongroise [A nők szerepe a magyar avantgárdban] címmel. 
Az előadás a magyar avantgárd nőírók és költők munkásságát, valamint a két világháború közötti avantgárd művészet kialakulásában és formálódásában betöltött szerepét vizsgálta.
A meghívó és az előadás ismertetése a szervező intézmény honlapján elérhető.
A HTK Irodalomtudományi Intézet 2025. szeptember 26-án tartotta a Martinkó András-díj ünnepélyes átadását. A legkiemelkedőbb XIX. századi irodalmi témájú tanulmányokat elismerő, 1996-ban Martinkó András (1912–1989) irodalomtörténész emlékére alapított díjat ebben az évben Bodrogi Ferenc Máté, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet adjunktusa érdemelte ki az Irodalomtörténet folyóirat 2024/4. számában megjelent Lelketlen nyomdászok, ingyen béresek. Első magyar nyelvű irodalmi folyóirataink monetáris viszonyairól című tanulmányáért. 
A díjátadáson Korompay János, a Martinkó András-díj kuratóriumának titkára mondott bevezetőt. Az oklevelet és a Gulácsy-Horváth Zsolt szobrászművész által készített emlékplakettet – laudációját követően – Szörényi László, a BTK Irodalomtudományi Intézet emeritus professzora, a kuratórium elnöke adta át, majd a díjazott köszönőbeszéde következett, amelyben tanulmánya keletkezéstörténetét ismertetve kitért Martinkó András mint szellemi előd méltatására, kiemelve, hogy „felemelő érzés a Martinkó-díj hagyománytörténetének részesévé válni”.
A díjazott tanulmány és Bodrogi Ferenc Máté beszéde letölthető.
Zacharias Traber Nervus opticus (Viennae, 1675) című kötete a második világháború végén tűnt el az Eötvös Collegium könyvtárából, és most 80 év után New Yorkból tért vissza a jogutód Irodalomtudományi Kutatóintézet Eötvös Könyvtárába. Ebből az alkalomból rendezett az intézet ünnepélyes kötetbemutatót 2025. október 1-én a könyvtár Klaniczay termében.
A kötet nem juthatott volna vissza gyűjteményünkbe az ELTE Egyetemi Könyvtár vezetőjének és munkatársainak, valamint az ELTE Eötvös József Collegium igazgatójának és levéltárosának áldozatos munkája, segítsége nélkül.
A Comenius Egyetem, a Humboldt Egyetem, a Pannon Egyetem és a Pardubbice Egyetem 2025. szeptember 25–26-án nemzetközi konferenciát rendezett Márai Sándor születésének 125. évfordulója alkalmából Sándor Márai 125: Work, translation and mediation [Márai Sándor 125: Életmű, fordítás és közvetítés] címmel.
A konferencián az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Magdalena Garbacik-Balakowicz Márai’s modernism [Márai modernsége] című előadásával vett részt.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| What’s Work? Humanistic Approaches to Understanding Work [konferencia] Cs, okt. 30. 09:30 – P, okt. 31. 17:00 |
| Nagy László 100 [konferencia] H, nov. 3. 08:30 – K, nov. 4. 13:00 |
| Debreceni Irodalmi Napok: A dal(szöveg) K, nov. 4. 17:00 |
| Kiss József-díj 2025 Cs, nov. 6. 15:00 |
| Képzelet, emlékezet s ítélet – tökéletes arányban: Művész- és/vagy tudóspotrék irodalmi művekben [konferencia] P, nov. 7. Szo, nov. 8. |
| The 9th International Conference on Narratology [konferencia] P, nov. 7. V, nov. 9. |
| A magyar tudomány ünnepe a 200 éves Akadémián P, nov. 7. 09:00 |
| Tinódi Sebestyén deák Kassába’ (Részletek a Cronicából, 1554) H, nov. 10. |
| A magyar tanítási nyelvre áttérés viszontagságai. Ismeretlen részletek debreceni forrásokban K, nov. 11. 15:00 |
| Ästhetische Kommunikation durch Bilder im langen 18. Jahrhundert. Theorien und Praktiken [konferencia] Sze, nov. 12. |
