Tudósok hangversenye a 200 éves Magyar Tudományos Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából 2025. június 2-án a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya hónapjának nyitóeseményén az osztályhoz tartozó hat tudományterület, köztük a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai álltak a közönség elé a Tudósok hangversenye című előadáson az MTA Dísztermében.

 

A bicentenáriumi eseménysorozat részeként az Akadémia tudományos osztályai közül elsőként a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya mutatkozik be, amelynek tudományterületeit 2025 júniusában tudományos konferenciák, kiállítások, hangversenyek, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, székfoglaló előadások és kreatív programok keretében ismerhetik meg az irodalomtudomány, a klasszika-filológia, a néprajztudomány, a nyelvtudomány, az orientalisztika, a zenetudomány, valamint a színháztudomány iránt érdeklődők. 

A nyitóeseményről készült beszámoló és képgaléria az MTA honlapján látható.
A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya bicentenáriumi hónapjának programfüzete letölthető.

Egyházak és a neolatin irodalom – konferenciafelhívás

Az előadások összefoglalóit 2025. június 15-ig várják a szervezők a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya, a Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke és a Tokaj-Hegyalja Egyetem Speculum Kutatócsoportja Egyházak és a neolatin irodalom című, VII. Neolatin Konferenciájára.

A 2025. november 13–15-re tervezett konferencia központi témája a 15–18. századi neolatin irodalom és az egyházak kapcsolata a lehető legtágabb értelemben véve: a kifejezetten egyházi, vallásos témájú latin nyelvű szövegeken kívül egyházi személyek történetírói vagy egyéb tudományos, valamint költői műveinek vizsgálata, illetve olyan különböző műfajú irodalmi műveké, amelyek egyházi megbízásból, mecenatúra vagy inspiráció hatására jöttek létre.

További részletek a letölthető konferenciafelhívásban olvashatók.

Szépség és igazság – tudományos konferencia a költészet hatástörténetéről

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából 2025. június 4-én a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának bicentenáriumi hónapja keretében rendezett Nyelv – költészet – igazság: Csupán szép, vagy igazat is mond a költészet? című konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Bene Sándor tudományos tanácsadó és Kecskeméti Gábor akadémikus, intézetigazgató tartott előadást, a konferenciát Dávidházi Péter akadémikus, az intézet emeritus professzora nyitotta meg. 

Az anyanyelv és a magyar nyelvű tudományosság iránti elkötelezettség jegyében létesült Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves fennállása alkalmából a konferencia a költészet történeti alakulásán keresztül vetett számot az irodalmi és a lingvisztikai nyelvfelfogás találkozási pontjain megjelenő legfontosabb következtetésekkel: közülük is elsősorban azokkal, amelyek a nyelvalkotó költészet és a költészetet „hordozó” nyelv időről időre másként megújuló összjátékából adódnak.
A költészetben elválaszthatatlanul működik együtt a nyelv hangzó és látható formája, a lírai szépség esztétikai tapasztalata egyúttal létesítő tapasztalat. A konferencia a nagy fordulópontokra összpontosítva tekintette át a költészet hatástörténeti működésének nyelvi valóságát a klasszikus antikvitástól a kiteljesedő modernségig.

 Az előadások összefoglalói letölthetők.

Helyszín: MTA Székház, Nagyterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

„Hagyományőrzés és önbecsülés” – konferencia Tarnai Andor születésének 100. évfordulója alkalmából

„Hagyományőrzés és önbecsülés”: Száz éve született Tarnai Andor címmel 2025. május 28–31. között ezúttal Veszprémben rendezte meg éves tudományos konferenciáját a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya, együttműködve az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel, doktori programjaival és más kutatóműhelyekkel.

Tarnai Andor (1925–1994) munkássága az irodalomtörténészek több nemzedéke számára meghatározó jelentőségű. A tanácskozáson az általa megalapozott és elindított tudományos kutatási programok, könyvsorozatok és rendezvények (utó)életének áttekintésével és újraértékelésével foglalkoztak a kutatók.
A rendezvény keretében május 28-án adták át a Klaniczay Tibor-díjat, amelyet ebben az évben Békés Enikő, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos főmunkatársa nyert el. 

A konferencia programja letölthető.

A Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport könyvbemutatója

Szelestei N. László Költészet, prédikációk, hitélet a 18. századi Magyarországon című könyvét és a Báthory Orsolya szerkesztésében Átjárások. A lelkiségi és a világi irodalom, illetve művészet egymásra hatása a magyar régiségben címmel megjelent kötetet mutatta be a HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport 2025. június 5-én.

A könyveket Bartók István, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos tanácsadója és Tasi Réka egyetemi docens, a Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatója ismertette.

A meghívó letölthető.

Konferencia Horváth Iván emlékére

A József Attila Társaság 2025. június 3-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban emléknapot rendezett Horváth Iván (1948–2024) tiszteletére, a BTK Irodalomtudományi Intézet több korábbi és jelenlegi munkatársa részvételével.

Horváth Iván 1971-től 1993-ig dolgozott az Irodalomtudományi Intézetben. Az elsők között ismerte fel és alkalmazta az informatika és az internet lehetőségeit a bölcsészet terén, a kezdetektől meghatározó szerepet töltött be a digitális irodalomtudományi kutatásokban, többek között számos online kritikai kiadás létrehozásában. Tudományszervezői tevékenysége és egyetemi oktatómunkája mellett a nyolcvanas évek reformtankönyv-sorozatának egyik szerkesztőjeként a középiskolai irodalomtanítás megújításához is hozzájárult.  

Az emlékülés programja letölthető.

2025-ben Békés Enikő kapta a Klaniczay Tibor-díjat

2025. május 28-án megkezdődött a „Hagyományőrzés és önbecsülés”: Száz éve született Tarnai Andor című, Veszprémben rendezett tudományos konferencia a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel, doktori programjaival és más kutatóműhelyekkel együttműködésben szervezett éves tudományos tanácskozásainak sorozatában.

A rendezvény keretében a hagyományokhoz híven átadták a Klaniczay Tibor-díjat, amelyet ebben az évben Békés Enikő, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos főmunkatársa érdemelt ki Galeotto Marzio De doctrina promiscua [Mindenféle tudományokról] című művének a firenzei Sismel kiadó Micrologus sorozatában megjelent első teljes kritikai kiadásáért.

A 2025. május 31-ig tartó konferencia programja letölthető.

Régizene a Múzeumok Majálisán

A 28. Múzeumok Majálisán 2025. május 25-én régi magyar énekeket és hangszeres muzsikát adott elő Csörsz Rumen István irodalomtörténész és régizenész, a BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztályának munkatársa Magyar Tudományos Akadémia standján.

A Legyenek örvendetes napok! című négyórás program során a 17–19. századi dalok és a hangszerek történetét is megismerhették az érdeklődők. A műsorban a Magyar Tudományos Akadémiához is több szálon kapcsolódó művek szerepeltek, amelyek közül különösen fontosak Arany János kéziratos Dalgyűjteményének (1874) részletei és a költő saját dalai, amelyeket akadémiai otthonában jegyzett le utolsó éveiben Bartalus István számára. Az előadáson zene- és művelődéstörténeti érdekességek kíséretében szólalt meg a lant, a koboz, a tambura, a gitár, a tekerőlant és duda.

Az eseményről készült beszámoló az MTA honlapján olvasható.