ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézetben működő Centre for Reformation Studies reformációkutató központ Jankovics József (1949–2021) irodalomtörténész halálának ötödik évfordulója alkalmából 2026. március 10-én Győzzön a Filológia! Jankovics Józsefre emlékezünk címmel rendezett műhelykonferenciát az intézet Klaniczay termében.
Az MTA Irodalomtudományi Intézet volt tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese, a Reneszánsz osztály korábbi vezetője, Jankovics József halálának évfordulója lehetőséget kínált a sokszínű életmű újragondolására, módszertani örökségének és az újabb kutatásokban betöltött szerepének vizsgálatára. A továbbiakban évente megrendezendő emlékülés-sorozat első eseménye egyúttal a Reneszánsz osztály felolvasóülés-sorozatának része volt.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A konferencián készült képek a galériában láthatók.
A konferencia támogatói: HUN REN-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, NKE NITK Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszék, OSzK-SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport.
2026. március 11-én Owaimer Oliver A költő születése. A Petőfi-emlékezet kialakulása című könyvét mutatták be a szegedi Grand Caféban, ahol a szerzővel Radnai Dániel Szabolcs, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársa beszélgetett.
A könyv azt vizsgálja, hogy miként válhatott Petőfi Sándor a magyar emlékezet egyik legmeghatározóbb alakjává, és hogyan alakult ki az a sokrétű társadalmi-kulturális konstrukció, amelyet ma a köznyelvben Petőfi-kultuszként ismerünk: hogyan lett a fehéregyházi-segesvári csatában nyom nélkül elveszett poétából „mindenki Petőfije” − egyszerre történeti személy, legendák hőse és nemzeti jelkép.
Az MTA BTK Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Lendület Kutatócsoport és a Centre for Reformation Studies reformációkutató központ (CRS) kolozsvári REFORC-partnereivel, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel és a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárral együtt 2026. október 22–24-én nemzetközi konferenciát rendez The Sharing of Doctrinal Knowledge and Erudition II. Memory culture, Interconfessional Dynamism, and Transcultural Embeddedness [A felekezeti tudás és az erudíció hatása II. A kora újkori emlékezet interkonfesszionális és transzkulturális beágyazottságáról] címmel.
A nemzetközi tudományos konferencia egy 2025 őszén elkezdődött sorozat folytatása, amely a Közép és Kelet-Európai reformációk újszerű értelmezésére összpontosít. A tanácskozás középpontjában ezúttal a sajátos reformációkori emlékezetkultúra áll. A konferencia az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja és a REFORC nemzetközi reformációkutatási konzorcium között fennálló hosszú távú partnerségi szerződés és együttműködés keretében valósul meg. Helyszíne a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem.
A jelentkezéseket és a 20 perces előadások összefoglalóit 2026. március 31-ig várják a szervezők.
A kötetet Tüskés Anna, az Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa rendezte sajtó alá és látta el jegyzetekkel. A napló drámai tanúvallomás a második világháború utolsó évéből. Bemutatja a történelem fordulópontjait, a mindennapok történéseit, az erkölcsi felelősség súlyát és a gondolkodó ember belső vívódásait, ritka egyensúlyt teremtve személyes érzékenység, történelmi pontosság és szellemi reflexió között.
A könyvbemutatóról a Szegedi Tudományegyetem honlapja közölt képekkel illusztrált beszámolót.
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézetben működő Reciti Kiadó gondozásában megjelent A gyerekirodalom születése és a nők, 1840–1918 című tanulmánykötet, amely a magyar gyerekirodalom korai alakulástörténetének megértéséhez kínál szempontokat és értelmezéseket az első nyomtatásban megjelent, női szerzőségű magyar nyelvű gyerekkönyv kiadását követő időszak tükrében.
A Domokos Mariann, Gulyás Judit és Török Zsuzsa által szerkesztett kötet az Irodalomtudományi és a Néprajztudományi Intézet 2023-ban közösen rendezett tudományos konferenciájának tizennégy előadását adja közre bővített, tanulmánnyá fejlesztett változatban. A tanulmányok a női szerzőség és a gyerekirodalom összefonódó történetét vizsgálják, bemutatva, hogy a gyerekeknek szánt szövegek didaktikai és szórakoztató funkciók betöltésén túl a női írói pályák kiépülésében és intézményesülésében is meghatározó szerepet játszottak.
A tanulmánykötet a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tartalomszolgáltató portálja, a reciti honlapjáról letölthető.
A 2025-ben alapított Rommer Vilmos Irodalmi Díjat 2026-ban Keresztesi József Szabadság mozi és Kiss Tibor Noé Olvadás című kötete nyerte el. Az ünnepélyes díjátadót 2026. február 27-én rendezték a Nyitott Műhelyben, ahol Márjánovics Diána irodalomtörténész, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársa és Fekete Richárd költő, kritikus mondott laudációt.
A díjat Rommer Vilmos (1927–2015) emlékére és a kortárs magyar irodalom támogatására egy civil társaság hozta létre a névadó örökségéből. A társaság minden év februárjában, Rommer Vilmos születési hónapjában kíván jutalmazni egy vagy két kortárs művet az előző év szépirodalmi terméséből – a kötetek nyelvi-művészi igényessége és társadalmi érzékenységük alapján. A döntés előkészítői tehát azt is mérlegelik, hogy a művek mennyire szolgálják a magyar társadalom önismeretét, jelzik-e az egyenlőtlenségek meglétét, a társadalmi hátrányok következményeit, a közélet visszásságait, ezzel is képviselve a díj névadójának szellemiségét.
A Rommer – Domján Civil Társaság sajtóközleménye letölthető.
Agota Kristof (1935–2011) születésének kilencvenedik évfordulójához kapcsolódva megjelent Az otthontalanság poétikája. Tanulmányok Agota Kristofról című kötet, amelynek szerkesztői Deczki Sarolta, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Kovács Ágnes, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) kutatója.
A kötet tanulmányai az irodalomtudomány legújabb eredményeit alkalmazva mutatják be a kortárs világirodalom kiemelkedő szerzője, Agota Kristof munkásságát a tudományos közösség és a szélesebb olvasóközönség számára: hogyan jutott el a magyar, határmenti kisvárosból származó író a világhírig, illetve hogyan illeszkedik a több kultúrában, nyelvben, identitásban gyökerező életmű a magyar irodalomba.
A kötetet 2026. március 17-én mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeumban a szerkesztők közreműködésével.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Networkshop 2026 [konferencia] K, márc. 31. Cs, ápr. 2. |
| Osvát Ernő születésének 150. évfordulója H, ápr. 6. |
| Titkos történetek – konferencia a magyar neoavantgárdról K, ápr. 7. Sze, ápr. 8. |
| Petra James előadása: Luxury goods, exotic objects, ivory and tuberoses – Habsburg imperial and aesthetic legacies K, ápr. 7. 14:00 |
| A 2026. évi Faludi Ferenc Alkotói Díj és Tarnai Andor-díj átadása K, ápr. 7. 15:00 |
| A XVIII. századi osztály vitaülése K, ápr. 14. 15:00 |
| Arisztokrata nők mint anyák és nagyasszonyok a XVIII. században Cs, ápr. 16. P, ápr. 17. |
| Régi és új a magyar gyerekirodalomban: sorozatok [konferencia] Cs, ápr. 16. P, ápr. 17. |
| XIX. Lelkiségtörténeti konferencia. Álom a régi magyar lelkiségben P, ápr. 17. Szo, ápr. 18. |
| Bajor Andor emlékkonferencia P, ápr. 17. 16:00 – Szo, ápr. 18. 20:00 |
