Konferencia Móricz Zsigmond irodalmi kapcsolatairól

A Móricz Zsigmond Társaság, Leányfalu Hely-és Irodalomtörténeti Kiállítóhelye és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozata „Magában élt és alkotott”? Móricz Zsigmond irodalmi kapcsolatai című tudományos konferenciáján 2024. április 13-án Boka László, a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályának munkatársa „Lelkem alkatrésze” – Móricz és Ady címmel tartott előadást.

A konferencia programja letölthető.

Kéziratos és nyomtatott nyilvánosságok a hosszú reformáció idejében (1500–1800)

A BTK Irodalomtudományi Intézetben működő Centre for Reformation Studies 2024. április 9-én tudományos műhelykonferenciát rendezett Interferenciák. Kéziratos és nyomtatott nyilvánosságok a hosszú reformáció idejében (1500‒1800) címmel, amelyen a Reneszánsz osztály munkatársai közül Szatmári Áron és Tóth Zsombor tartott előadást, Papp Ingrid pedig szekcióelnökként vett részt.

A Centre for Reformation Studies Interferenciák című rendezvényével új módszertani konferenciasorozatot indított (CRS-workshop), amely arra vállalkozik, hogy a hosszú reformáció korszakalakzatát (1500‒1800) alapul véve értelmezze a vizsgált időszak medialitását és módszertani szempontból vett kutathatóságát, különös tekintettel az írásbeliség és a konfesszionalizáció viszonyára.

A konferencia programja letölthető.

Az eseményen készült képek a galériában láthatók.

Konferencia Verseghy Ferenc emlékére

A BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya és a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény 2024. április 8-án In memoriam Verseghy Ferenc címmel tudományos konferenciát rendezett, amelyen az osztály munkatársai közül Csörsz Rumen István és Tüskés Gábor tartott előadást, Lengyel Réka pedig a délutáni könyvbemutatón moderátorként vett részt.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Narratív fordulat – a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle lapszámbemutatója

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 2024. március 26-án mutatta be Narratív fordulat című (2023/3.) számát.

A lapszámban szereplő írások a narratív fordulat fogalmával kapcsolatos újabb kutatások szerteágazó voltát érzékeltetik: többek között olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a fordulat klasszikus arisztotelészi fogalmának alkalmazása a kortárs populáris kultúra alkotásaira, a narratív ív fogalmának leírása digitális bölcsészeti eljárásokkal, a fordulat szerepe a politikai álláspont kifejtésére vállalkozó regényekben, illetve speciális funkciói és változatai olyan műfajokban, mint a krimi vagy a lírai költészet.

Emlékezetkutatás a lengyel irodalomtudományban

A BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztálya 2024. március 26-án rendezte meg közép-európai szemináriumsorozatának tizenötödik eseményét, amelyen Magdalena Garbacik-Balakowicz tartott előadást Emlékezetkutatás a lengyel irodalomtudományban címmel.

Az előadás irodalomtudományi perspektívából ismertette azokat az elméleteket, amelyek vizsgálat tárgyává teszik az irodalom és az emlékezet kapcsolatát, valamint áttekintést nyújtott az emlékezetkutatás jelenlegi helyzetéről a lengyel irodalomtudomány diskurzusában, hiszen ez a kutatási perspektíva a közép-európai irodalmak elemzésére összpontosító, regionális összehasonlító kutatásokban különösen termékeny lehet.

A meghívó letölthető.

Volt-e magyar énekmondás a honfoglalás korában? – a Reneszánsz osztály vitaülése

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2024. március 26-án vitaülést rendezett, amelyen Volt-e magyar énekmondás a honfoglalás korában? címmel Sudár Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadást.

Az előadó a korai magyar énekmondás kérdését az őstörténetben régóta használt módszertannal vizsgálja, miközben az írott források mellett a nyelv- és a zenetörténeti tanulságokat is hasznosítja.

A meghívó letölthető.

Kovács Ilona (1948–2024)

Mély megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy 2024. március 17-én, életének 77. évében meghalt Kovács Ilona irodalomtörténész, műfordító, az MTA Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztályának egykori munkatársa.

Kovács Ilona 1971 és 1986 között dolgozott az Irodalomtudományi Intézetben, a XVIII–XIX. századi magyar és francia irodalomtörténet kutatásán belül elsősorban az önéletírás és fikció viszonyával, a korszak emlékiratíróival, többek között II. Rákóczi Ferenc és Casanova műveivel foglalkozott a textológiai feldolgozástól a műfajelméleti szempontú megközelítésekig. Tudományos kutatói tevékenységét egyetemi oktatói munkája során is folytatta, tanári pályáját a Szegedi Tudományegyetem Francia Tanszékének habilitált docenseként fejezte be.
A XVIII. századi irodalom kutatásában elért kiemelkedő eredményeiért 2016-ban Faludi Ferenc Alkotói Díjat kapott.

Emlékét szeretettel őrizzük.

Bíró Ferenc (1937–2024)