Hírek

Kecskés András (1940–2025)

Részletek: Kategória: Irodalomelméleti osztály; Találatok: 263

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2025. február 25-én, életének 85. évében meghalt Kecskés András irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet volt munkatársa, a Verstani Munkabizottság egykori tagja, a magyar verstan és a verselméleti gondolkodás történetének kutatója.
Családtagjai, volt kollégái, tanítványai, tisztelői 2025. március 11-én búcsúztak tőle az érdi, Ercsi úti temetőben.

Emlékét megőrizzük.

Kecskés András, 1979 óta az irodalomtudomány kandidátusa, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát 1963-ban, majd Pápán és Várpalotán gimnáziumi tanárként dolgozott. 1977 és 2002 között volt az MTA Irodalomtudományi Intézet aktív munkatársa, az Irodalomelméleti Osztály tagjaként készítette el A magyar verselméleti gondolkodás története. A kezdetektől 1898-ig című, 1991-ben megjelent összefoglaló művét. Az 1990-es évek elejétől az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a Miskolci Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is tanított.

Testrészek az irodalomban – konferenciasorozat

Részletek: Kategória: Bibliográfiai osztály; Találatok: 261

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetéhez tartozó Modern Líraelméleti és Líratörténeti Kutatócsoport 2025. március 7–8-án rendezte meg TEST/RÉSZEK című konferenciasorozatának II. eseményét A belső szervek címmel.

A konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai osztályának munkatársa, Benda Mihály is előadást tartott: „A tumor viszonylag jól hozzáférhető, de a bal frontális lebenyben található.” – A beteg test és az autopatográfia műfaja Szilasi László Luther kutyái című regényében.

A konferencia programja letölthető.

A konferenciasorozat az emberi testrészek tematikus vagy motivikus irodalmi reprezentációit tekinti át a modern magyar és világirodalomban. A testben létező és a gondolkodásunkat, világkonstrukciónkat a megtestesült tapasztalati valóság mentén kialakító olvasatok segítségével hatékonyan juthatunk közelebb egyes művek jelentéséhez, a szövegek motívumrendszerét és elbeszélésmódját is vizsgálva. A sorozat második rendezvénye a belső szervek, a szív, a tüdő és az agy motívumát helyezte a középpontba, kortárs és huszadik századi szövegek tükrében.

A hosszú reformáció jegyében – Tóth Zsombor MTA doktori értekezésének nyilvános vitája

Részletek: Kategória: Reneszánsz osztály; Találatok: 663

A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa 2025. március 3-án a BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay termében rendezte meg az intézet tudományos főmunkatársa, Tóth Zsombor akadémiai doktori értekezésének nyilvános vitáját, aki sikeresen megvédte A hosszú reformáció jegyében. Vallási perzekúció és tanúságtétel a református irodalmi hagyományban a gyászévtizedtől 1800-ig című disszertációját.

A disszertáció a „hosszú reformáció” fogalmát mint kutatási korszakalakzatot és mint irodalomtörténeti kategóriát mutatja be, azzal a felismeréssel, hogy a reformációtörténet irodalomtörténeti alkalmazása lehetővé teszi a vallási tapasztalat történeti antropológiájának vizsgálatát.

A meghívó és a disszertáció tézisei letölthetők.

Az angol és a francia romantika elméleti megközelítései – Helikon-lapszámbemutató

Részletek: Kategória: Modern magyar irodalmi osztály; Találatok: 426

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 2025. március 3-án rendezte meg Az angol romantika a kortárs elméletekben (2024/3.) és A romantika francia aspektusai (2024/4.) című számainak bemutatóját a Kelet Kávézó és Galériában.

A folyóirat 2024/3. száma nyolc tanulmányt közöl, romantikus szerzők és 21. századi kortárs elméletek tükrében mutatva be azt a paradigmaváltást, amely az angol romantikáról kialakított vélekedésekben megfigyelhető, a 2024/4. számban pedig a romantika francia aspektusairól olvashatók írások a médiakultúra, a tudományos elméletek, a filozófia, valamint a francia forradalom heterogén tematikáin belül, komplex elméleti keretek között.

A beszélgetés résztvevői voltak:
Ádám Anikó, Ruttkay Veronika, Timár Andrea (szerkesztők), Komáromy Zsolt, Matuz Bence és moderátorként Földes Györgyi főszerkesztő.

Az MTA nem akadémikus közgyűlési képviselői az Irodalomtudományi Intézetben

Részletek: Kategória: Reneszánsz osztály; Találatok: 231

2025. február 26-án a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tíz munkatársa vehette át a Magyar Tudományos Akadémia nem akadémikus közgyűlési képviselőinek megbízólevelét. A társadalomtudományi szekció képviselőjévé Balogh Margit tudományos tanácsadót választották.

A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Balogh Piroska, Bene Sándor és Fórizs Gergely vesz részt megválasztott képviselőként 2025. március 1-től három évig, a 2028. évi nem akadémikus közgyűlési képviselő-választás eredményének kihirdetéséig az Akadémia testületeinek és közgyűlésének munkájában.

További részletek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvashatók.

Sándor Iván új regénye – könyvbemutató

Részletek: Kategória: Modern magyar irodalmi osztály; Találatok: 188

A Magvető Kiadó 2025. március 11-én rendezte meg Sándor Iván Cirkusz, mozi, ringlispíl című regényének bemutatóját Deczki Sarolta, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa részvételével.

A regényről Sándor Ivánnal, Deczki Saroltával és Bazsányi Sándorral Szegő János beszélgetett. A rendezvényen egyúttal 95. születésnapja alkalmából köszöntötték a szerzőt a Magvető Caféban.

A Drakula-fiak harca, Jacopo Bannisio és a korabeli irodalmi hálózat – a Reneszánsz osztály vitaülése

Részletek: Kategória: Reneszánsz osztály; Találatok: 127

A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2025. február 25-én vitaülést rendezett, amelyen A Drakula-fiak harca, Jacopo Bannisio és a korabeli irodalmi hálózat címmel Nagy Levente tartott előadást.

Az előadás azt mutatta be, hogy miért érdeklődhetett a humanista művetlséggel rendelkező Jacopo Bannisio, I. Miksa német-római császár titkára 1510-ben egy román vajdaság hétköznapinak számító trónváltása iránt, ki volt Vlaslo vajda, aki elüldözte Havasalföld trónjáról Vlad vajdát, miért emlékezett meg Vlad vajda haláláról még Christian Schaeseus is, és hogyan reagált minderre az Athosz-hegyi szerzetes, Gavril protosz, aki 1534-ben Szapolyai János titkárával a reformációról levelezett.

A meghívó letölthető.

Mészöly Miklósról – száz év után

Részletek: Kategória: Modern magyar irodalmi osztály; Találatok: 266

A Mészöly Miklós Egyesület és a Kijárat Kiadó 2024. február 24-én rendezte meg a Száz év után. Mészöly Miklósról című kötet bemutatóját a Három Holló kávéházban.

A kötet szerkesztői Káli Anita, Kelemen Pál, Márjánovics Diána és Vásári Melinda, szerzői többek között a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai, Kappanyos András, Szolláth Dávid, Szemes Botond és Visy Beatrix.

A változatos értekező prózai műfajokat képviselő írásokból többek között kiderül, hogy miként folytat párbeszédet a kortárs irodalom Mészöly műveivel, és milyen aktuális filozófiai, társadalmi, világszemléleti szempontok érvényesülhetnek az újabb olvasatokban.