XIX. századi osztály

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 2025. február 17–19. között „Voltam szeretve és voltam gyűlölve, mint talán senki más.” Jókai Mór öröksége: a Jókai-hagyaték és a magyar irodalmi hagyomány címmel tudományos és emlékkonferenciát rendezett az Országos Széchényi Könyvtár, a BTK Irodalomtudományi Intézet, a Jókai 200 kutatócsoport és a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolája.

A magyar irodalomtörténet talán legtöbbet tárgyalt, elemzett, kutatott és vitatott alakja Jókai Mór, aki nemzetközi viszonylatban is jelentős hatással volt korának meghatározó művészeire. A bicentenáriumi konferencia az általa feldolgozott és alakított szöveghagyomány történeti átörökítésének, a gazdag és terjedelmes életmű megítélésének és az irodalmi hagyaték feldolgozásának kérdéseire keresett válaszokat.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A konferenciáról megjelent beszámolók a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján elérhetők.

Aligha találunk az egyetemes magyar irodalomtörténetben olyan regényírót, mint Jókai Mór, aki saját kortársait, itthon és a nemzetköziségben, ilyen mértékben érdekelte, foglalkoztatta volna; akit ennyire komolyan vettek volna korának meghatározó művészei. Ma, születése után kétszáz évvel  még mindig heves vitákat, nem ritkán indulatokat is kivált a páratlanul gazdag és terjedelmes életmű.

Jókai összes műveinek összegyűjtése és kiadása máig sem fejeződött be, a kéziratos hagyatékról csak részleges ismeretekkel rendelkezünk. Hasonlóan komoly adósságaink vannak abban, hogy világosan lássuk: miként hasznosította újra, dolgozta fel, alakította át Jókai irodalmi nyelve azt a korábbi magyar szöveghagyományt, amelynek kitűnő ismerője volt, illetve hogy az általa megteremtett, számos külföldi nyelven is olvasható szöveghagyomány miként öröklődött tovább. A bicentenáriumi tanácskozás ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására vállalkozott.

A háromnapos konferencia tizenkét ülésszakában harminckét előadás hangzott el, többek között az életmű kutatásával kapcsolatos legújabb eredmények bemutatásával.
Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Rózsa Dávid bejelentette, hogy a nemzeti könyvtár digitalizált gyűjteményében, a Copia virtuális archívumban már elérhetők a Kézirattárban őrzött Jókai-versek: hetvenhárom – közülük negyvenhét eddig kiadatlan – költemény vált szabadon hozzáférhetővé a nagyközönség számára, amelyeknek kéziratai jól használható képanyaggal, nagyítható felvételekkel állnak a kutatók, az oktatási anyagok készítői és használói, és általában a magyar irodalom iránt érdeklődők rendelkezésére.

A konferencia megnyitóján közreműködött Kecskeméti Gábor, a BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója, az intézet munkatársai közül Balogh Piroska, Benda Mihály, Dobás Kata, Hites Sándor és Radnai Dániel Szabolcs előadással vett részt a tanácskozáson.

További információk a korábbi konferenciafelhívásban olvashatók.