Az anyanyelv(ű tudományosság) iránti elkötelezettség jegyében létesült Magyar Tudományos Akadémia 200 éves fennállásának alkalmából a konferencia a költészet történeti alakulásán keresztül kíván számot vetni az irodalmi, illetve a lingvisztikai nyelvfelfogás találkozási pontjain megjelenő legfontosabb következtetésekkel: közülük is elsősorban azokkal, amelyek a nyelvalkotó költészet és a költészetet „hordozó” nyelv időről időre másként megújuló összjátékából adódnak.
A költészetben elválaszthatatlanul működik együtt a nyelv hangzó és látható formája, tehát a lírai szépség esztétikai tapasztalata egyúttal létesítő tapasztalat.
A konferencia a nagy fordulópontokra összpontosítva tekinti át a költészet hatástörténeti működésének nyelvi valóságát a klasszikus antikvitástól a kiteljesedő modernségig.

Program

10.00: Köszöntő, megnyitás
Dávidházi Péter levezető elnök

10.10: A költészet szava és igazsága
Kulcsár Szabó Ernő

10.35: Hogyan is beszél a nyelv a költészetben?
Tolcsvai Nagy Gábor

11.00: Egy udvarló költemény bonyodalmai. Kontextus versus retorika Sapphó 137. töredékében
Simon Attila

11.25: Szünet

11.35: Carmentis énekel. A költői beszéd szókincse a római irodalomban
Tamás Ábel

12.00: A nyelv és a költői nyelv mint valóságlétesítő tényező a kora újkorban
Kecskeméti Gábor

12.25: Szünet

Levezető elnök: Kenesei István

14.00: Ikerszirének. Zene és nyelv viszonya a barokk epika lírai fordulatában
Bene Sándor

14.25: Dallam és líra
Eisemann György

14.50: A költészet igazságai – A tudomány, a nyelv és a megértéstörténések igazságainak találkozása az amerikai radikális hagyományokban
Bollobás Enikő

15.15: Szünet

15.25: A lírai diskurzusok trivialitása és összetettsége
Tátrai Szilárd

15.50: A lírai diskurzus mint (re)prezentáció: egy externalista kognitív poétikai líraelmélet lehetőségei
Simon Gábor

16.15: Az igazság poézise, matematikája, politikája
Sipos Balázs