2024. május 23‒25-én tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ókortudományi Konferenciát, Ókor akkor, egykor és ma címmel. A rendezvényre ezúttal a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Klasszika-Filológia Tanszéke, a Magyar Ókortudományi Társaság és az Esztergomi Prímási Levéltár közös szervezésében került sor Esztergomban. A konferencián Molnár Annamária, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport tudományos munkatársa 16. századi magyar politikai viszonyok egy ferrarai szemével – Celio Calcagnini De concordiája címmel tartott előadást május 25-én.

messenger creation cc98f1dc f34b 4b39 8c16 0e992ad41936

A konferencia programja, valamint az előadások absztraktjai letölthetők.

Az előadás Celio Calcagnini ferrarai humanista magyarországi tevékenységének legfontosabb momentumait emelte ki, aki Ippolito d’Este egri püspök kíséretének tagjaként 1517-ben érkezett a Magyar Királyságba és másfél évet töltött az országban. Ez idő alatt (és távozása után is) számos magyar humanistával levelezett, illetve a kopernikuszi világképet megelőző és megalapozó csillagászati műve, a Quod caelum stet, terra moveatur is az országban született. Az előadás központi témája e gazdag életmű egyik kiemelkedő darabja, a Szatmári Györgynek ajánlott De concordia volt, amely reflektál a magyar politikai viszonyokra és azzal kapcsolatos aggályait fejezi ki. Calcagnini számos antik (görög és latin) irodalmi példával igyekszik meggyőzni a magyarokat a török elleni európai összefogás szükségességéről, ugyanakkor ezek révén kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy ellenkező esetben milyen sors vár az országra. A műfaji sajátosságok mellett sor került a mű forrásainak ismertetésére, jellegzetességeinek bemutatására, valamint Calcagnini művének egyedi vonásainak kiemelésére is.

Helyszín: Johanneum (2500 Esztergom, Majer István út 1–3) és Adalbertinum (2500 Esztergom, Szent István tér 10.)

meghivo mokxv