2017. március 29-én már harmadik alkalommal került sor Az értelmezés hatalma című módszertani konferenciára, ahol ezúttal A kora újkori kéziratos nyilvánosság működésének módszertani kihívásai és tanulságai témához kapcsolódó előadások hangzottak el.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya által szervezett tanácskozás a 2015-ben elindított sorozat (Az értelmezés hatalma I–III.) befejező részeként a kora újkori magyarországi kéziratosságról, a kéziratok és nyomtatványok kapcsolatáról szólva az írásbeliség, olvasáskultúra és irodalmi szövegprodukció azon történeti sajátosságához nyúlt vissza, amely egyszersmind mediális és médiatörténeti jelenség: a kéziratosság találkozása a nyomtatott írásbeliséggel.

A konferencia részletes programja letölthető.

Az eseményen készült képek a fotógalériában láthatók.

Az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet és az MTA I. Osztálya

Narratíva, kánon, fordítás:
Újraolvasó konferencia
Szegedy-Maszák Mihály emlékére 

címmel 2017. március 16–17-én tudományos ülést rendezett, amelyen intézetünk igazgatója és több munkatársa (Hajdu Péter, Bezeczky Gábor, Kálmán C. György) is előadást tartott. 

A meghívó és a részletes program letölthető.

Az eseményről készült tudósítások:
I. nap: „Mindnyájan más könyvekhez képest olvasunk”
II. nap: „Egy mű magyarázata mindig szükségképpen lezáratlan…”

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Irodalomelméleti Osztálya 2017. január 24–25-én rendezte meg második narratológiai konferenciáját. 

A 2016-ban tartott első konferencián az irodalomelmélet, narratológia, szövegértelmezés általános kérdései kerültek a középpontba. A második konferencia a klasszikus narratológia–posztklasszikus avagy posztstrukturális narratológia mibenlétét, viszonyát és sajátos problémáit vizsgálta. 

Az előadók között szerepelt Marija Ribakova orosz írónő, az amerikai San Diego Egyetem Klasszika-Filológia Tanszékének docense, a CEU Institute for Advanced Study művészeti ösztöndíjasa, Bohumil Fořt cseh irodalomtörténész, a brnói Masaryk Egyetem docense, valamint Benyovszky Krisztián irodalomtörténész, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője.

A konferencia részletes programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Ebben az évben december 9–10-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia közös konferenciájára, ezúttal

Fiktív és valós topográfiák

címmel, amelyet az Újvidéki Egyetem és az Irodalom-tudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya több évtizedes konferenciasorozatának újabb állomásaként rendeztek meg a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozatának székházában.

A konferenciát támogatta a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozata, a Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia.

***

A TANÁCSKOZÁS PROGRAMJA

December 9. (péntek) 10:00
 

Megnyitó: FARAGÓ Kornélia és SZÉNÁSI Zoltán
Megemlékezés BÁNYAI Jánosról és GEROLD Lászlóról

Elnök: HARKAI VASS Éva
SZÉCHENYI Ágnes: Tértörténések Schöpflin Aladár szépirodalmi munkáiban
ANGYALOSI Gergely: Pilinszky alternatív terei
SZÉNÁSI Zoltán: A vers terei (Textológiai megközelítésben)
VIRÁGH András: A vonal alatti tér (A tárcarovat a századfordulón)
Ebédszünet

December 9. (péntek) 15:00

Elnök: ANGYALOSI Gergely
FÖLDES Györgyi: Transznacionális női terek
FARAGÓ Kornélia: A topografikus identitás – Márai Sándor térvilágai
DECZKI Sarolta: Csernobil
Kávészünet

Elnök: FÖLDES Györgyi
LADÁNYI István: Enumerációs térlétesítés/térreprezentáció Oravecz Imre Távozó fa és Danijel Dragojević Negdje című verseskötetében
NAGY Csilla: Tér, táj, énkoncepció a kortárs magyar költészetben (Petri, Kukorelly, Térey)
KELEMEN Emese: A fiktív valóság topográfiai aspektusai Térey János verses regényeiben

December 10. (szombat) 10:00
 

Elnök: SZÉNÁSI Zoltán
HARKAI VASS Éva: Fiktív és valóságos terek mintázatai. Vidék, Balkán- és hazafogalmak megjelenítése a kortárs vajdasági magyar irodalomban
REICHERT Gábor: A magyar–jugoszláv határsáv propagandisztikus ábrázolása Devecseri Gábor Önkéntes határőrében
GAZSÓ Hargita: Önmagunk térbehelyezése. Munk Artúr Köszönöm addig is... című önéletrajzi kötetének hiányairól
PATÓCS László: Ambivalens terek – érzelemjelentések a kortárs vajdasági magyar prózában
TERNOVÁCZ Dániel: Valóságkép és történelmi reprezentáció Végel László Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja című regényében

Zárszó: ANGYALOSI Gergely és FARAGÓ Kornélia

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2016. november 24–25-én Babits Mihály lírai életműve címmel a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett tudományos konferenciát Babits Mihály költészetének értelmezési lehetőségeiről, ahol intézetünk több munkatársa is részt vett. 

Előadást tartottak: Angyalosi Gergely, Bartal Mária, Boka László, Buda Attila, Dávidházi Péter, Déri Balázs, Dobos István, Fráter Zoltán, Gintli Tibor, Kányádi András, Kelevéz Ágnes, Lengyel Imre Zsolt, Schein Gábor, Sebők Melinda, Sipos Lajos, Szénási Zoltán, Tverdota György, Visy Beatrix.

 
A konferencia részletes programja letölthető.

A PIM – Kassák Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2016. október 13–15. között nemzetközi, angol és francia nyelven tartott konferenciát rendezett a Kassák Múzeumban a zürichi dada indulásának centenáriuma alkalmából. A konferencia a dada kelet-közép-európai jelenségeire, különösképpen az Osztrák–Magyar Monarchia és utódállamai területén megjelenő dada technikákra koncentrált. A kelet-közép-európai régió avantgárd művészeit az első világháború végén érte el a dada hatása, egy időben a korábbi gazdasági, politikai és identitásstratégiák válságával és átalakulásával. Ezekben az években sokféle határ virtuálissá vált: centrum és periféria, politika és antipolitika, művészszerepek, társadalmi nemek és művészi kifejezésmódok között.

A dada jellegzetes attitűdje a határátlépés, amelynek egyedülálló emancipációs szerepe is volt: a hagyományos társadalmi normák felfüggesztésével utat nyitott a korlátok nélküli művészi önmegvalósításnak. A dada háttérbe szorította a származás, a vallási háttér, a női szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák vagy akár a formális képzettség kérdését. Morális területenkívülisége lehetővé tette, hogy a művészi alkotásra, befogadásra, a művészet intézményrendszerére és a társadalom egészére, a közízlésre vonatkozóan korábban elképzelhetetlenül provokatív kérdéseket tegyen fel. A dada a régi világ széthullásának egyik szimptomatikus jelensége volt. Radikális nyelvezete azokat is megérintette, akik sosem vallották magukat dadaistának. Mire használták a dadát Kelet-Közép-Európában az avantgárd művészek a tízes, húszas években? Határsértések szisztematikus elkövetésére bizonyosan. A konferencia célja az volt, hogy a régióban a dada művészeti határsértéseit tárgyalja.

A részletes program a PIM – Kassák Múzeum honlapján elérhető.

A konferenciát az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta.

A Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szervezésében október 6–8. között Miskolcon került megrendezésre a Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban – Vergilius, Horatius, Ovidius című nemzetközi konferencia. A tanácskozás megrendezésével a szervezők célja az volt, hogy elkezdődjék a tárgykörhöz tartozó témák és módszerek számbavétele, megismerhetővé váljanak a legújabb eredmények, lendületet kapjanak a szövegközpontú, illetve komparatív szempontú vizsgálatok a magyarországi irodalom 1700–1850 közötti korszakának egészére vonatkozóan.

A konferencián huszonhárom előadás hangzott el több magyarországi és külföldi kutatóműhelyt képviselő szakemberektől és fiatal kutatóktól. A résztvevők között ott volt Prof. Dr. Elisabeth Klecker a Bécsi Egyetem Klasszika Filológiai, Közép- és Neolatin Tanszékéről, valamint Prof. Dr. Wilhelm Kühlmann a Heidelbergi Egyetem Germanisztika Tanszékének nyugalmazott tanára. Az előadók egy része Vergilius, Horatius és Ovidius műveinek korabeli fordításait, átdolgozásait vizsgálta, mások a három római költő műveire tett hivatkozásokat, az azok szövegéből a magyarországi szerzők által átvett idézeteket mutatták be és elemezték többféle szempontból. Néhány előadó a három római szerző munkásságára vonatkozó, mostanáig nem ismertetett elméleti, esztétikai megfontolásokat, reflexiókat állította a középpontba, és voltak, akik a Magyarországon keletkezett, nyomtatott, vagy az ország területén magáncélú, illetve iskolai használatban lévő Vergilius-, Horatius- és Ovidius-szövegkiadások együttes vizsgálatát, a fennmaradt könyvtári jegyzékek alapján történő számbavételét végezték el.

A konferencia kísérőrendezvénye az október 6-án elhangzott Zenei színek és formák a 14–18. századi Nyugat-Európából című koncert volt, melyen közreműködtek a Miskolci Zenepalota tanárai és vendégeik, Széplaki Zoltán művészeti vezető irányításával.

Az eseményről készült fotók, a konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Információk az előzményekről.