A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet – a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium keretei között – nyári egyetemet hirdet 2022. augusztus 29-től szeptember 2-ig.
A program során a digitális bölcsészet alapvető és meghatározó területeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Az online előadásokat konzultációs nap, majd projektfeladatok kidolgozása és bemutatása követi. A kurzust elvégzők a konferenciarészvételről igazolást, a képzésről oklevelet kapnak.
A jelentkezés feltételei:
folyamatban lévő MA/PhD jogviszony, önéletrajz, motivációs levél;
előnyt jelent a filológiához és/vagy digitális bölcsészethez köthető kutatási téma, szakdolgozat.
A jelentkezéseket július 29-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják a szervezők.
A BTK Irodalomtudományi Intézet 2021. november 17-én Digitális szövegkiadások a szemantikus web és a mesterséges intelligencia korában címmel tematikus napot szervezett, ahol a A Magyar Tudomány Ünnepe 2021-es Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz című programsorozatának részeként a DigiPhil projekt közreműködői az eddigi eredményeket és a jövőbeni terveket mutatták be.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete – a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium keretei között – őszi egyetemet hirdet 2021. október 11–15. között. A program során a digitális bölcsészet alapvető és meghatározó területeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Az online előadásokat konzultációs nap, majd projektfeladatok kidolgozása és bemutatása követi. A kurzust elvégzők a konferenciarészvételről igazolást, a képzésről oklevelet kapnak.
A jelentkezés feltételei:
folyamatban lévő MA/PhD jogviszony, önéletrajz, motivációs levél;
előnyt jelent a filológiához és/vagy digitális bölcsészethez köthető kutatási téma, szakdolgozat.
A jelentkezéseket október 1-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják a szervezők.
A részletes felhívás letölthető.
További információk az őszi egyetem honlapján érhetők el.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete – a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium keretei között – nyári egyetemet hirdet 2021. augusztus 30-tól szeptember 3-ig. A program során a digitális bölcsészet alapvető és meghatározó területeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Az online előadásokat konzultációs nap, majd projektfeladatok kidolgozása és bemutatása követi. A kurzust elvégzők a konferenciarészvételről igazolást, a képzésről oklevelet kapnak.
A jelentkezés feltételei:
folyamatban lévő MA/PhD jogviszony, önéletrajz, motivációs levél;
előnyt jelent a filológiához és/vagy digitális bölcsészethez köthető kutatási téma, szakdolgozat.
A jelentkezéseket augusztus 5-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják a szervezők.
2017. december 12-én az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet vendége volt Susan Rubin Suleiman. A Harvard University professzorával, a CEU vendégkutatójával Karafiáth Judit és Szolláth Dávid beszélgetett új könyvéről és aktuális kutatásairól.
2017. november 22.
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11–13. (Eötvös Könyvtár)
9:30 – 9:45 Megnyitó
Kecskeméti Gábor (MTA BTK ITI)
9:45 – 10:45
Lente Gábor (DE): Homérosz, a csillagász
Beszélgetőpartner: Szörényi László (MTA BTK ITI)
10:45– 12:15
Menyhárd Attila (ELTE ÁJK) – Fekete Balázs (ELTE ÁJK, MTA TK JTI): Jog és irodalom
Beszélgetőpartner: Hajdu Péter (MTA BTK ITI)
12:15 – 13:30 Ebédszünet
13:30 – 14:30
Z. Karvalics László (SzTE): Anti-Moles, avagy irodalomról és kétfajta információtudományról
Beszélgetőpartner: Császtvay Tünde és Kálmán C. György (MTA BTK ITI)
14:30 – 15:30
G. Tóth Anita (SzSzBMK): „Mélyebbre láthatunk, ha egyszerre két pontból nézelődünk” – az irodalomterápia mindennapjai
Beszélgetőpartner: Jeney Éva (MTA BTK ITI)
15:30 – 16:30
Vadas András (ELTE BTK, CEU): A kis jégkorszak és a Legkisebb Jégkorszak
Beszélgetőpartner: Földes Györgyi (MTA BTK ITI)
Az előadásokat követő húsz perces beszélgetések további tíz percben a közönség bevonásával,
kérdésekkel, hozzászólásokkal folytatódnak.
A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Szabadkőműves számáról 2017. június 19-én a Kelet Kávézóban rendezett kerekasztal-beszélgetésen a kötetet Kontler László mutatta be. A 2016/4. szám szerkesztői, Péter Róbert és Szentpéteri Márton mellett Granasztói Olga és Lengyel Réka voltak az esemény résztvevői.
A 18. században a szabadkőművesség az európai politikai, kulturális, társadalmi és szellemi élet meghatározó tényezője volt. Kötetünk célja, hogy a magyar olvasókat közelebb hozza a 18. századi szabadkőművesség kutatásának legújabb irányaihoz, módszereihez és témáihoz. Erre nyilvánvalóan nagy szükség van, hiszen a magyar szabadkőművesség történetének kutatása nemigen ízesült még be az európai tudományosságba. A téma kutatása túlnyomórészt az összeesküvés-elméletírók, szenzációhajhász szerzők és amatőr szabadkőműves történészek territóriuma volt egészen az 1980-as évekig. Ugyanakkor még tudományos körökben is számos régóta élő és szinte soha meg nem kérdőjelezett mítosz és spekuláció határozta meg a köztudatot a témában egészen a közeli múltig.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya 2017. május 22‒26. között szervezte meg első mesterkurzusát Hosszú reformáció és a litterae irodalomtörténet-írása. A magyar reformáció irodalomtörténete az ötszázadik évforduló (1517‒2017) kontextusában címmel. A mesterkurzus a Reformáció Emlékbizottság anyagi támogatásával került megrendezésre. Az előadók a Reneszánsz Osztály tagjai voltak, akik a megjelölt témakör irodalom- és eszmetörténeti, illetve módszertani és textológiai szempontú kifejtésével mutatták be a reformáció és a litterae komplex összefüggéseit a résztvevő diákok számára. A mesterkurzus résztvevői, akik pályázat útján nyerték el a részvételi jogot, két REFO500-as partnerintézményből (BBTE, ME) illetve az ELTÉ-ről érkeztek. A mesterkurzus struktúrája a képzésre és a szakmai dialógusra helyezte a fő hangsúlyt: a háromnapos (hétfő‒szerda) intenzív, előadásokból és szövegelemző szemináriumokból álló képzés után a diákok szakmai bemutatkozása következett. A további két napon (csütörtök‒péntek) minden hallgató bemutatta kutatási projektjét. A prezentációkat érdembeli, egyenként egyórás megbeszélés és értékelés követte. A képzés és a projektek bemutatása között a mesterkurzus résztvevői megtekinthették REFO500-as partnerünk, a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítását, amely Ige-idők címmel szintén a reformáció 500. évfordulója előtt tiszteleg. A mesterkurzus a Reneszánsz Osztály 2017-es munkaterve, illetve az MTA BTK REFO500-as programjának keretében valósult meg.
Az esemény részletes programja
és az angol nyelvű tudósítás letölthető.