A BTK Irodalomtudományi Intézet 2022. november 15-én A Magyar Tudomány Ünnepe Tudomány: út a világ megismeréséhez című programsorozatának részeként Disztichon Alfa 2.0 címmel projektbemutató rendezvényt tartott az Eötvös Könyvtár Klaniczay termében. 

A Disztichon Alfa, Papp Tibor (1936–2018) 1993-ban készült műve az első magyar digitális versgenerátor volt, amely eredeti technikai keretrendszere miatt néhány éven belül gyakorlatilag hozzáférhetetlenné vált. A közelmúltban elkészült az eredetivel megjelenésében azonos, de platformfüggetlen változat, amely a BTK Irodalomtudományi Intézet honlapján a digitális szolgáltatások között lesz elérhető. A művet a délután folyamán bemutató előadások a játékos hagyománykezelésről, a digitális megőrzés technikai paradoxonairól szóltak.

Az esemény programja letölthető. 

A rendezvényen készült felvételek a Videotoriumban láthatók.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet – a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium keretei között – nyári egyetemet hirdet 2022. augusztus 29-től szeptember 2-ig.
A program során a digitális bölcsészet alapvető és meghatározó területeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Az online előadásokat konzultációs nap, majd projektfeladatok kidolgozása és bemutatása követi. A kurzust elvégzők a konferenciarészvételről igazolást, a képzésről oklevelet kapnak.

A jelentkezés feltételei:

folyamatban lévő MA/PhD jogviszony, önéletrajz, motivációs levél;
előnyt jelent a filológiához és/vagy digitális bölcsészethez köthető kutatási téma, szakdolgozat.

A jelentkezéseket július 29-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják a szervezők.

A további részleteket tartalmazó felhívás letölthető. 

A BTK Irodalomtudományi Intézet 2021. november 17-én Digitális szövegkiadások a szemantikus web és a mesterséges intelligencia korában címmel tematikus napot szervezett, ahol a A Magyar Tudomány Ünnepe 2021-es Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz című programsorozatának részeként a DigiPhil projekt közreműködői az eddigi eredményeket és a jövőbeni terveket mutatták be. 

Az rendezvény programja letölthető. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete – a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium keretei között – őszi egyetemet hirdet 2021. október 11–15. között. A program során a digitális bölcsészet alapvető és meghatározó területeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Az online előadásokat konzultációs nap, majd projektfeladatok kidolgozása és bemutatása követi. A kurzust elvégzők a konferenciarészvételről igazolást, a képzésről oklevelet kapnak.

A jelentkezés feltételei:

folyamatban lévő MA/PhD jogviszony, önéletrajz, motivációs levél;
előnyt jelent a filológiához és/vagy digitális bölcsészethez köthető kutatási téma, szakdolgozat.

A jelentkezéseket október 1-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják a szervezők. 

A részletes felhívás letölthető.

További információk az őszi egyetem honlapján érhetők el.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete – a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium keretei között – nyári egyetemet hirdet 2021. augusztus 30-tól szeptember 3-ig. A program során a digitális bölcsészet alapvető és meghatározó területeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Az online előadásokat konzultációs nap, majd projektfeladatok kidolgozása és bemutatása követi. A kurzust elvégzők a konferenciarészvételről igazolást, a képzésről oklevelet kapnak.

A jelentkezés feltételei:

folyamatban lévő MA/PhD jogviszony, önéletrajz, motivációs levél;
előnyt jelent a filológiához és/vagy digitális bölcsészethez köthető kutatási téma, szakdolgozat.

A jelentkezéseket augusztus 5-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják a szervezők.

A további részleteket tartalmazó felhívás letölthető.

2017. december 12-én az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet vendége volt Susan Rubin Suleiman. A Harvard University professzorával, a CEU vendégkutatójával Karafiáth Judit és Szolláth Dávid beszélgetett új könyvéről és aktuális kutatásairól.

Az előadáson készült felvétel megtekinthető.

2017. november 22. 
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11–13. (Eötvös Könyvtár)

Irodalomtudomány a határain kívül – 
Irodalomértelmezés a társadalom- és természettudomány diszciplínái felől

9:30 – 9:45 Megnyitó
Kecskeméti Gábor (MTA BTK ITI)

9:45 – 10:45
Lente Gábor (DE): Homérosz, a csillagász
Beszélgetőpartner: Szörényi László (MTA BTK ITI)

10:45– 12:15
Menyhárd Attila (ELTE ÁJK) – Fekete Balázs (ELTE ÁJK, MTA TK JTI): Jog és irodalom
Beszélgetőpartner: Hajdu Péter (MTA BTK ITI)

12:15 – 13:30 Ebédszünet

13:30 – 14:30
Z. Karvalics László (SzTE): Anti-Moles, avagy irodalomról és kétfajta információtudományról
Beszélgetőpartner: Császtvay Tünde és Kálmán C. György (MTA BTK ITI)

14:30 – 15:30
G. Tóth Anita (SzSzBMK): „Mélyebbre láthatunk, ha egyszerre két pontból nézelődünk” – az irodalomterápia mindennapjai
Beszélgetőpartner: Jeney Éva (MTA BTK ITI)

15:30 – 16:30
Vadas András (ELTE BTK, CEU): A kis jégkorszak és a Legkisebb Jégkorszak
Beszélgetőpartner: Földes Györgyi (MTA BTK ITI)

Az előadásokat követő húsz perces beszélgetések további tíz percben a közönség bevonásával,
kérdésekkel, hozzászólásokkal folytatódnak.

Az esemény plakátja letölthető.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Szabadkőműves számáról 2017. június 19-én a Kelet Kávézóban rendezett kerekasztal-beszélgetésen a kötetet Kontler László mutatta be. A 2016/4. szám szerkesztői, Péter Róbert és Szentpéteri Márton mellett Granasztói Olga és Lengyel Réka voltak az esemény résztvevői.

A 18. században a szabadkőművesség az európai politikai, kulturális, társadalmi és szellemi élet meghatározó tényezője volt. Kötetünk célja, hogy a magyar olvasókat közelebb hozza a 18. századi szabadkőművesség kutatásának legújabb irányaihoz, módszereihez és témáihoz. Erre nyilvánvalóan nagy szükség van, hiszen a magyar szabadkőművesség történetének kutatása nemigen ízesült még be az európai tudományosságba. A téma kutatása túlnyomórészt az összeesküvés-elméletírók, szenzációhajhász szerzők és amatőr szabadkőműves történészek territóriuma volt egészen az 1980-as évekig. Ugyanakkor még tudományos körökben is számos régóta élő és szinte soha meg nem kérdőjelezett mítosz és spekuláció határozta meg a köztudatot a témában egészen a közeli múltig.