2017. december 12-én az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet vendége volt Susan Rubin Suleiman. A Harvard University professzorával, a CEU vendégkutatójával Karafiáth Judit és Szolláth Dávid beszélgetett új könyvéről és aktuális kutatásairól.

Az előadáson készült felvétel megtekinthető.

2017. november 22. 
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11–13. (Eötvös Könyvtár)

Irodalomtudomány a határain kívül – 
Irodalomértelmezés a társadalom- és természettudomány diszciplínái felől

9:30 – 9:45 Megnyitó
Kecskeméti Gábor (MTA BTK ITI)

9:45 – 10:45
Lente Gábor (DE): Homérosz, a csillagász
Beszélgetőpartner: Szörényi László (MTA BTK ITI)

10:45– 12:15
Menyhárd Attila (ELTE ÁJK) – Fekete Balázs (ELTE ÁJK, MTA TK JTI): Jog és irodalom
Beszélgetőpartner: Hajdu Péter (MTA BTK ITI)

12:15 – 13:30 Ebédszünet

13:30 – 14:30
Z. Karvalics László (SzTE): Anti-Moles, avagy irodalomról és kétfajta információtudományról
Beszélgetőpartner: Császtvay Tünde és Kálmán C. György (MTA BTK ITI)

14:30 – 15:30
G. Tóth Anita (SzSzBMK): „Mélyebbre láthatunk, ha egyszerre két pontból nézelődünk” – az irodalomterápia mindennapjai
Beszélgetőpartner: Jeney Éva (MTA BTK ITI)

15:30 – 16:30
Vadas András (ELTE BTK, CEU): A kis jégkorszak és a Legkisebb Jégkorszak
Beszélgetőpartner: Földes Györgyi (MTA BTK ITI)

Az előadásokat követő húsz perces beszélgetések további tíz percben a közönség bevonásával,
kérdésekkel, hozzászólásokkal folytatódnak.

Az esemény plakátja letölthető.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Szabadkőműves számáról 2017. június 19-én a Kelet Kávézóban rendezett kerekasztal-beszélgetésen a kötetet Kontler László mutatta be. A 2016/4. szám szerkesztői, Péter Róbert és Szentpéteri Márton mellett Granasztói Olga és Lengyel Réka voltak az esemény résztvevői.

A 18. században a szabadkőművesség az európai politikai, kulturális, társadalmi és szellemi élet meghatározó tényezője volt. Kötetünk célja, hogy a magyar olvasókat közelebb hozza a 18. századi szabadkőművesség kutatásának legújabb irányaihoz, módszereihez és témáihoz. Erre nyilvánvalóan nagy szükség van, hiszen a magyar szabadkőművesség történetének kutatása nemigen ízesült még be az európai tudományosságba. A téma kutatása túlnyomórészt az összeesküvés-elméletírók, szenzációhajhász szerzők és amatőr szabadkőműves történészek territóriuma volt egészen az 1980-as évekig. Ugyanakkor még tudományos körökben is számos régóta élő és szinte soha meg nem kérdőjelezett mítosz és spekuláció határozta meg a köztudatot a témában egészen a közeli múltig. 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya 2017. május 22‒26. között szervezte meg első mesterkurzusát Hosszú reformáció és a litterae irodalomtörténet-írása. A magyar reformáció irodalomtörténete az ötszázadik évforduló (1517‒2017) kontextusában címmel. A mesterkurzus a Reformáció Emlékbizottság anyagi támogatásával került megrendezésre. Az előadók a Reneszánsz Osztály tagjai voltak, akik a megjelölt témakör irodalom- és eszmetörténeti, illetve módszertani és textológiai szempontú kifejtésével mutatták be a reformáció és a litterae komplex összefüggéseit a résztvevő diákok számára. A mesterkurzus résztvevői, akik pályázat útján nyerték el a részvételi jogot, két REFO500-as partnerintézményből (BBTE, ME) illetve az ELTÉ-ről érkeztek. A mesterkurzus struktúrája a képzésre és a szakmai dialógusra helyezte a fő hangsúlyt: a háromnapos (hétfő‒szerda) intenzív, előadásokból és szövegelemző szemináriumokból álló képzés után a diákok szakmai bemutatkozása következett. A további két napon (csütörtök‒péntek) minden hallgató bemutatta kutatási projektjét. A prezentációkat érdembeli, egyenként egyórás megbeszélés és értékelés követte. A képzés és a projektek bemutatása között a mesterkurzus résztvevői megtekinthették REFO500-as partnerünk, a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítását, amely Ige-idők címmel szintén a reformáció 500. évfordulója előtt tiszteleg. A mesterkurzus a Reneszánsz Osztály 2017-es munkaterve, illetve az MTA BTK REFO500-as programjának keretében valósult meg.

Az esemény részletes programja 
és az angol nyelvű tudósítás letölthető.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon 2017. április 21-én került sor a tízéves Reciti Kiadó alapítóival és munkatársaival folytatott beszélgetésre, amelynek résztvevői voltak: 

Hegedüs Béla alapító főszerkesztő, Szilágyi Emőke Rita és Jeney Éva szerkesztők, továbbá Fórizs Gergely és Csörsz Rumen István sorozatszerkesztők. 

Az eseményen készült képek a fotógalériában láthatók.

A Helikon szerkesztősége 2017. február 17-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a műfaj kérdéséről a folyóirat Műfaj és komparatisztika (2016/3.) című összeállítása kapcsán, melynek témája a részben vitatott, ugyanakkor újraértelmezett fogalom volt: a műfajokról és a műfajelméletekről különböző nyelvterületek képviselőivel beszélgettek a lapszám szerkesztői.
A beszélgetés észtvevői voltak:
Szávai Dorottya és Z. Varga Zoltán (szerkesztők, francia) és vendégeik: Sári B. László (angol), Kulcsár-Szabó Zoltán (német) és Horváth Géza (orosz); moderátor: Földes Györgyi (főszerkesztő)

1956. január 2-án kezdte meg működését az MTA Irodalomtudományi Intézete. Az azóta eltelt hatvan évet szakmai, tudománylogisztikai és történeti kontextusokban gondolkodva foglalta össze és értékelte az évforduló alkalmából 2016. november 23-án az Eötvös Könyvtár nagytermében rendezett emlékülés és tudományos tanácskozás, amely alkalmat kínált az intézet egykori és jelenlegi munkatársai, együttműködő partnerei, illetve az intézet tevékenysége iránt érdeklődők közötti találkozásra, eszmecserére is. Az esemény során a bevezető plenáris előadásokat az intézet osztályainak történeti összefoglalói, illetve meghívott vendégek részvételével zajló kerekasztal-beszélgetések követték az alábbi témaköröket középpontba állítva: 

‒ 1956‒2016, történetek és kontextusok, illetve korlátok és lehetőségek: az intézet küldetésének történeti feltételei a forradalmi kezdettől a rendszerváltáson át a közelmúltban végbement átszervezésig

‒ 1956, 1989, 1992 és 2012: a tudományszervezés és az intézeti szakmai élet változó feltételei

‒ Klaniczay Tibor és öröksége: 24 év mérlege

‒ Legjobbjaink a hosszú harc alatt…: az intézet vezetőinek és vezető egyéniségeinek szakmai és erkölcsi hozzájárulása az MTA Irodalomtudományi Intézet szakmai konszolidációjához

‒ A hat évtized legjelentősebb irodalomtudományi projektjei és ezek retrospektív mérlege

‒ Vonzások és választások: az intézetben készült-készülő irodalomtörténeti kézikönyvek sorsa a megírástól a pályázati menedzselésig

‒ Irodalomtörténet, textológia, irodalomkritika és irodalomelmélet mint intézeti diszciplínák és ezek történeti profilja, illetve eredményei

‒ Az intézet és a Textológiai Munkabizottság közös története: kritikai kiadások a szabályzatok megalkotásától a digitális fordulatig

‒ Az intézeti folyóiratok és ezek befolyása a hazai irodalomtudomány alakulására

‒ Az intézet és a nemzetközi tudományosság kapcsolatai: versenyképesség és kezdeményezés, illetve részvétel és irányítás a nyugati tudományosság színterein

‒ Hagyományok és jövőkép: hat évtized tanulságai

***

Az emléknap részletes programja letölthető. 
Az előadások a Videotorium oldalain megtekinthetők. 
Az eseményen készült képek a fotógalériában láthatók.

A World Literature Studies című folyóirat tematikus száma a mágikus realizmus közép-európai változataival foglalkozik. 

A témáról 2016. november 15-én a Szlovák Intézetben intézetünk munkatársa, Balogh Magdolna vezetett beszélgetést, melynek résztvevői voltak: Papp Ágnes Klára (KRE BTK Magyar Nyelv-, Irodalom és Kultúratudományi Intézet), Radoslav Passia (Szlovák TA Szlovák Irodalmi Intézet), Szolláth Dávid (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet) és Görözdi Judit (SzTA Világirodalmi Intézet). 

A lapszám tartalomjegyzéke a folyóirat honlapján elérhető.