A Helikon szerkesztősége 2017. február 17-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a műfaj kérdéséről a folyóirat Műfaj és komparatisztika (2016/3.) című összeállítása kapcsán, melynek témája a részben vitatott, ugyanakkor újraértelmezett fogalom volt: a műfajokról és a műfajelméletekről különböző nyelvterületek képviselőivel beszélgettek a lapszám szerkesztői.
A beszélgetés észtvevői voltak:
Szávai Dorottya és Z. Varga Zoltán (szerkesztők, francia) és vendégeik: Sári B. László (angol), Kulcsár-Szabó Zoltán (német) és Horváth Géza (orosz); moderátor: Földes Györgyi (főszerkesztő)

1956. január 2-án kezdte meg működését az MTA Irodalomtudományi Intézete. Az azóta eltelt hatvan évet szakmai, tudománylogisztikai és történeti kontextusokban gondolkodva foglalta össze és értékelte az évforduló alkalmából 2016. november 23-án az Eötvös Könyvtár nagytermében rendezett emlékülés és tudományos tanácskozás, amely alkalmat kínált az intézet egykori és jelenlegi munkatársai, együttműködő partnerei, illetve az intézet tevékenysége iránt érdeklődők közötti találkozásra, eszmecserére is. Az esemény során a bevezető plenáris előadásokat az intézet osztályainak történeti összefoglalói, illetve meghívott vendégek részvételével zajló kerekasztal-beszélgetések követték az alábbi témaköröket középpontba állítva: 

‒ 1956‒2016, történetek és kontextusok, illetve korlátok és lehetőségek: az intézet küldetésének történeti feltételei a forradalmi kezdettől a rendszerváltáson át a közelmúltban végbement átszervezésig

‒ 1956, 1989, 1992 és 2012: a tudományszervezés és az intézeti szakmai élet változó feltételei

‒ Klaniczay Tibor és öröksége: 24 év mérlege

‒ Legjobbjaink a hosszú harc alatt…: az intézet vezetőinek és vezető egyéniségeinek szakmai és erkölcsi hozzájárulása az MTA Irodalomtudományi Intézet szakmai konszolidációjához

‒ A hat évtized legjelentősebb irodalomtudományi projektjei és ezek retrospektív mérlege

‒ Vonzások és választások: az intézetben készült-készülő irodalomtörténeti kézikönyvek sorsa a megírástól a pályázati menedzselésig

‒ Irodalomtörténet, textológia, irodalomkritika és irodalomelmélet mint intézeti diszciplínák és ezek történeti profilja, illetve eredményei

‒ Az intézet és a Textológiai Munkabizottság közös története: kritikai kiadások a szabályzatok megalkotásától a digitális fordulatig

‒ Az intézeti folyóiratok és ezek befolyása a hazai irodalomtudomány alakulására

‒ Az intézet és a nemzetközi tudományosság kapcsolatai: versenyképesség és kezdeményezés, illetve részvétel és irányítás a nyugati tudományosság színterein

‒ Hagyományok és jövőkép: hat évtized tanulságai

***

Az emléknap részletes programja letölthető. 
Az előadások a Videotorium oldalain megtekinthetők. 
Az eseményen készült képek a fotógalériában láthatók.

A World Literature Studies című folyóirat tematikus száma a mágikus realizmus közép-európai változataival foglalkozik. 

A témáról 2016. november 15-én a Szlovák Intézetben intézetünk munkatársa, Balogh Magdolna vezetett beszélgetést, melynek résztvevői voltak: Papp Ágnes Klára (KRE BTK Magyar Nyelv-, Irodalom és Kultúratudományi Intézet), Radoslav Passia (Szlovák TA Szlovák Irodalmi Intézet), Szolláth Dávid (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet) és Görözdi Judit (SzTA Világirodalmi Intézet). 

A lapszám tartalomjegyzéke a folyóirat honlapján elérhető. 

Az addikció kulturális és kritikai elméletei címmel jelent meg a Helikon 2016/1. száma, amelynek bemutatójára november 10-én a 130 éves az Angol Tanszék című konferencián került sor az ELTE Angol-Amerikai Intézetében.

A kerekasztal-beszélgetést Friedrich Judit vezette, beszélgetőpartnerei a szerkesztő, Timár Andrea és a fordítók voltak: Vásári Melinda, Jászay Dorottya, Gyuris Kata, Jásdi András, Tamás Péter, Kiss Kristóf, Szép Eszter, Hamerli Nikolett, Major Réka.

2016. október 25-én az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet a Közép- és kelet-európai és az Irodalomelméleti Osztály meghívására vendégül látta Marija Ribakova orosz írónőt, az amerikai San Diego Egyetem Klasszika-Filológia Tanszékének docensét, a CEU Institute for Advanced Study művészeti ösztöndíjasát.

Marija Ribakovát arra kértük, hogy előadásában beszéljen az őt most leginkább foglalkoztató, February 21st, 1989 – Space and Place című, új projektjéről, amelynek középpontjában Márai Sándor életműve áll, továbbá hogy ismertesse a Yale és a Berlini Egyetemen folytatott kutatásait.

Kitért arra is, hogy miként látja egy – a latin és ógörög irodalmat oktató – kutató a kortárs orosz irodalmat, és hogy miként tud részt venni rangos irodalmi díjakkal jutalmazott szépirodalmi szövegeivel az orosz irodalmi életben, illetve az amerikai orosz emigráció életében.

Az angol nyelvű előadáson arról is szó esett, hogy vendégünk mit gondol ma, 2016-ban íróként és unokaként Anatolij Ribakov orosz író híres regényéről, Az Arbat gyermekeiről.

Az eseményről készült fotógalériában további képek láthatók.