Szépség és igazság – tudományos konferencia a költészet hatástörténetéről

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából 2025. június 4-én a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának bicentenáriumi hónapja keretében rendezett Nyelv – költészet – igazság: Csupán szép, vagy igazat is mond a költészet? című konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Bene Sándor tudományos tanácsadó és Kecskeméti Gábor akadémikus, intézetigazgató tartott előadást, a konferenciát Dávidházi Péter akadémikus, az intézet emeritus professzora nyitotta meg. 

Az anyanyelv és a magyar nyelvű tudományosság iránti elkötelezettség jegyében létesült Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves fennállása alkalmából a konferencia a költészet történeti alakulásán keresztül vetett számot az irodalmi és a lingvisztikai nyelvfelfogás találkozási pontjain megjelenő legfontosabb következtetésekkel: közülük is elsősorban azokkal, amelyek a nyelvalkotó költészet és a költészetet „hordozó” nyelv időről időre másként megújuló összjátékából adódnak.
A költészetben elválaszthatatlanul működik együtt a nyelv hangzó és látható formája, a lírai szépség esztétikai tapasztalata egyúttal létesítő tapasztalat. A konferencia a nagy fordulópontokra összpontosítva tekintette át a költészet hatástörténeti működésének nyelvi valóságát a klasszikus antikvitástól a kiteljesedő modernségig.

 Az előadások összefoglalói letölthetők.

Helyszín: MTA Székház, Nagyterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

„Hagyományőrzés és önbecsülés” – konferencia Tarnai Andor születésének 100. évfordulója alkalmából

„Hagyományőrzés és önbecsülés”: Száz éve született Tarnai Andor címmel 2025. május 28–31. között ezúttal Veszprémben rendezte meg éves tudományos konferenciáját a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya, együttműködve az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel, doktori programjaival és más kutatóműhelyekkel.

Tarnai Andor (1925–1994) munkássága az irodalomtörténészek több nemzedéke számára meghatározó jelentőségű. A tanácskozáson az általa megalapozott és elindított tudományos kutatási programok, könyvsorozatok és rendezvények (utó)életének áttekintésével és újraértékelésével foglalkoztak a kutatók.
A rendezvény keretében május 28-án adták át a Klaniczay Tibor-díjat, amelyet ebben az évben Békés Enikő, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos főmunkatársa nyert el. 

A konferencia programja letölthető, az ott készült képek a galériában láthatók.

A Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport könyvbemutatója

Szelestei N. László Költészet, prédikációk, hitélet a 18. századi Magyarországon című könyvét és a Báthory Orsolya szerkesztésében Átjárások. A lelkiségi és a világi irodalom, illetve művészet egymásra hatása a magyar régiségben címmel megjelent kötetet mutatta be a HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport 2025. június 5-én.

A könyveket Bartók István, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos tanácsadója és Tasi Réka egyetemi docens, a Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatója ismertette.

A meghívó letölthető.

Konferencia Horváth Iván emlékére

A József Attila Társaság 2025. június 3-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban emléknapot rendezett Horváth Iván (1948–2024) tiszteletére, a BTK Irodalomtudományi Intézet több korábbi és jelenlegi munkatársa részvételével.

Horváth Iván 1971-től 1993-ig dolgozott az Irodalomtudományi Intézetben. Az elsők között ismerte fel és alkalmazta az informatika és az internet lehetőségeit a bölcsészet terén, a kezdetektől meghatározó szerepet töltött be a digitális irodalomtudományi kutatásokban, többek között számos online kritikai kiadás létrehozásában. Tudományszervezői tevékenysége és egyetemi oktatómunkája mellett a nyolcvanas évek reformtankönyv-sorozatának egyik szerkesztőjeként a középiskolai irodalomtanítás megújításához is hozzájárult.  

Az emlékülés programja letölthető.

2025-ben Békés Enikő kapta a Klaniczay Tibor-díjat

2025. május 28-án megkezdődött a „Hagyományőrzés és önbecsülés”: Száz éve született Tarnai Andor című, Veszprémben rendezett tudományos konferencia a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel, doktori programjaival és más kutatóműhelyekkel együttműködésben szervezett éves tudományos tanácskozásainak sorozatában.

A rendezvény keretében a hagyományokhoz híven átadták a Klaniczay Tibor-díjat, amelyet ebben az évben Békés Enikő, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos főmunkatársa érdemelt ki Galeotto Marzio De doctrina promiscua [Mindenféle tudományokról] című művének a firenzei Sismel kiadó Micrologus sorozatában megjelent első teljes kritikai kiadásáért.

A 2025. május 31-ig tartó konferencia programja letölthető.

Régizene a Múzeumok Majálisán

A 28. Múzeumok Majálisán 2025. május 25-én régi magyar énekeket és hangszeres muzsikát adott elő Csörsz Rumen István irodalomtörténész és régizenész, a BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztályának munkatársa Magyar Tudományos Akadémia standján.

A Legyenek örvendetes napok! című négyórás program során a 17–19. századi dalok és a hangszerek történetét is megismerhették az érdeklődők. A műsorban a Magyar Tudományos Akadémiához is több szálon kapcsolódó művek szerepeltek, amelyek közül különösen fontosak Arany János kéziratos Dalgyűjteményének (1874) részletei és a költő saját dalai, amelyeket akadémiai otthonában jegyzett le utolsó éveiben Bartalus István számára. Az előadáson zene- és művelődéstörténeti érdekességek kíséretében szólalt meg a lant, a koboz, a tambura, a gitár, a tekerőlant és duda.

Az eseményről készült beszámoló az MTA honlapján olvasható.

A régi magyarországi kiadványok „sötét anyaga”

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet digitális irodalomtudományi mesterkurzusán 2025. június 3-án A régi magyarországi kiadványok „sötét anyaga” címmel Farkas Gábor Farkas (OSZK), Káldos János (OSZK) és Király Péter (GWDG, Göttingen) tartott közös online előadást. 

A Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására című sorozat a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről tájékoztatja a szakmai közönséget és az érdeklődők szélesebb körét. 

Magyar nyelvmodellek a mesterséges intelligencia korában

A BTK Irodalomtudományi Intézetben 2025. június 3-án Magyar nyelvmodellek az MI korában címmel tartott előadást Ligeti-Nagy Noémi, a a HUN-REN Nyelvtudományi kutatóközpontban működő Nyelvtechnológiai kutatócsoport vezetője. 

A csoport működését és a kutatások eredményeit bemutató előadás ismertette a mesterségesintelligencia-kutatások helyét és szerepét is a bölcsészettudományok és általában a nyelvvel foglalkozó kutatások területén.