ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából rendezett tudományünnepi programsorozat részeként 2025. november 7-én 9:00 órától „…szellemi diadalok” címmel az MTA intézmény- és tudománytörténetének jelentős állomásait mutatják be az Akadémia tudományos osztályai.
Az eseményt Kecskeméti Gábor akadémikus, az MTA 200 Elnökségi Bizottság elnöke, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet igazgatója nyitja meg „…nincs ránk nézve nagyobb fontosságú politicai szempont” című előadásával. A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya tevékenységének ismertetése keretében A nemzeti kulturális örökség kritikai kiadásai az Akadémia kezelésében címmel Szénási Zoltán, az Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársa beszél a nemzeti klasszikusok kritikai szövegkiadásainak elkészítéséről.
A nyíregyházi Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye és Vaja város önkormányzata a MTA bicentenáriumához kapcsolódva 2025. november 7–8-án Képzelet, emlékezet s ítélet – tökéletes arányban: Művész- és/vagy tudóspotrék irodalmi művekben címmel konferenciát rendezett a vajai Vay Ádám Kastélyban.
Az előadások tudós- és művészportrékon keresztül vizsgálták a szépirodalom és a tudomány kapcsolatát, valamint a magyarországi tudományosság alakulástörténetét. A konferencián a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Bene Sándor, Draskóczy Eszter, Hegedüs Béla és Radnai Dániel Szabolcs vett részt előadással.
A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület által alapított Móricz-emlékérmet a konferencia keretében 2025-ben Karádi Zsolt irodalomtörténész, habilitált főiskolai tanár vehette át.
A kínai Sencseni Egyetemen 2025. november 7–9. között Narratology in the Age of AI: The 2025 International Conference on Narratology & Seminar on Narratology in China [Narratológia a mesterséges intelligencia korában] címmel rendezték meg a 2025. évi nemzetközi narratológiai konferenciát és narratológiai szemináriumot.
A konferencián HTK Irodalomtudományi Kuatatóintézet munkatársai közül Hajdu Péter A Narrative Pattern as an Intertextual Link (On a Novel by Olga Tokarczuk) [A narratív minta mint intertextuális kapcsolat: Olga Tokarczuk egy regényéről], Major Ágnes Fictionalizing the Body: Writers’ Representations in Biofictions and in Biopics [A test fikcionalizálása: Írói reprezentációk biofikciókban és életrajzi filmekben] és Z. Varga Zoltán Narratology and (Hybrid) Autobiographical Discourses: Theoretical Questions and Interpretative Perspectives [Narratológia és (hibrid) önéletrajzi diskurzusok: Elméleti kérdések és értelmezési perspektívák] című előadásával vett részt.
Zacharias Traber Nervus opticus (Viennae, 1675) című kötete a második világháború végén tűnt el az Eötvös Collegium könyvtárából, és most 80 év után New Yorkból tért vissza a jogutód Irodalomtudományi Kutatóintézet Eötvös Könyvtárába. Ebből az alkalomból rendezett az intézet ünnepélyes kötetbemutatót a könyvtár Klaniczay termében.
A kötet nem juthatott volna vissza gyűjteményünkbe az ELTE Egyetemi Könyvtár vezetőjének és munkatársainak, valamint az ELTE Eötvös József Collegium igazgatójának és levéltárosának áldozatos munkája, segítsége nélkül.
A kötet sorsának állomásairól Markó Veronika könyvtáros készített beszámolót.
A könyvbemutatón készült képek a galériában láthatók.
Az elveszett és visszakerült könyvről Kecskeméti Gáborral és Markó Veronikával készült interjú a Kossuth Rádió Gondolat-jel című adásában 18:00 perctől hallható.
A Magyar Írószövetség alapításának 80. évfordulója alkalmából Örökös Tagság oklevelet kapott Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet korábbi igazgatója, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet emeritus professzora.
A Magyar Írószövetség elnökségének indoklása szerint Szörényi László az Örökös Tagság-díjat a jelenkori magyar irodalomtudomány széles érdeklődésű körű alkotójáként érdemelte ki, akinek kutatási területe a magyarországi humanizmus korától az európai újlatin költészeten át a jelenkorig ível, ugyanakkor filológiai munkássága nemcsak a latinitás, hanem a 19–20. századi magyar klasszikusok tekintetében is jelentős. Nemzetközi hírnevét elmélyült tudása és széles műveltsége mellett meghatározó egyetemi tanári és tudományszervezői, valamint diplomáciai tevékenysége alapozta meg.
2025. november 3–4-én a Petőfi Irodalmi Múzeum konferencián mutatta be Nagy László és Szécsi Margit irodalmi hagyatékát, amely a közelmúltban a költő, író, műfordító és képzőművész örökösei jóvoltából a múzeumban talált otthonra és vált kutathatóvá.
A konferencián a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Csörsz Rumen István Hasítsd fel selyemingem. Nagy László népköltési fordításai, Szénási Zoltán „Tünődő ember lelke: írás” – Nagy László költői életművének tudományos szövegkiadási lehetőségeiről címmel tartott előadást.
A konferencia programja a szervező intézmény honlapján elérhető.
A Debreceni Irodalmi Napok A dal(szöveg) című tudománynépszerűsítő rendezvényén 2025. november 4-én zene és szöveg szerencsés találkozását, ötvöződését, együttműködését, termékeny kapcsolatát vizsgálták az előadók.
Csörsz Rumen István irodalomtörténész, régizenész, a HTK Irodalomtudomány Kutatóintézet tudományos főmunkatársa A régi magyar énekelt vers című előadása után ezek közül néhányat meg is szólaltatott a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárban.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| A Neolatin Költők Tára műhelykonferenciája K, jan. 13. 09:30 |
