XVIII. századi osztály

A magyar nyelv kiművelése, ápolása, az irodalom céljaira való alkalmassá tétele a 18. század második felétől folyamatosan napirenden volt a magyarországi politikai, tudományos és közbeszédben. Ez a program természetes módon épült be az 1825. évi országgyűlésen az akadémia ügyében elhangzott beszédekbe, majd a Tudós Társaság tényleges megalapításához kapcsolódó iratokba. A magyar nyelv ügye összekapcsolódott továbbá azzal a szándékkal, hogy a világirodalom híres remekművei magas színvonalú műfordításban váljanak elérhetővé az egyre nagyobb számú és szélesebb körű igényekkel fellépő magyar olvasóközönség számára. 

A műfordítások készítésének előmozdítása a Tudós Társaság irodalmi programjának lényeges elemeként került bele az alapító okiratba:

„Hogy a’ tudós Társaság a’ tudományokat, művészséget foganattal terjeszthesse, magyar nyelven irt különbféle munkák közre bocsátása szükséges; egyes tagjait tehát mindenek felett eredeti munkák, saját elme szülemények alkotására ösztönzi, nem felejtetvén azonban velek e’ mellett a’ mívelt nemzetek, úgymint: a’ régi görög és római, az újabb olasz, franczia, angol, német ’s a’ t. remek tollu ’s nagy hasznu Iróik fordítását, mert nyelvünket ez által is több rövidség, hajlékonyság, tömöttség és kerekdedség kellemesítheti.”

(A’ magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai, Pesten, 1831)

A Magyara Tudós Társaság a kezdetektől igyekezett megszervezni a műfordítások készítését, kiadását, és ellenőrizni azok minőségét. 1831. május 16-án 71 lefordítandó külföldi színmű címét állították össze, éa ehhez kerestek fordítókat; június 2-án a „M. Academia kebelbeli tagjait felszóllítja az idegen nyelveken írt becsesebb színdarabok magyarra leendő lefordítására”. 1833-ban elindították a Külföldi játékszín-sorozatot: 1842-ig 19 kötetnyi fordítás jelent meg, elsősorban kortárs drámák és színművek. Két külön sorozat indult az ókori szerzők műveinek kiadására: a Római classicusok magyar fordításokban (1836–1845, öt kötet) és a Hellen classicusok magyar fordításokban (1840–1846, 3 kötet). A Társasághoz beküldött kéziratokat többnyire két lektorral ellenőriztették, és megfogalmazták az általános elvárást, amely szerint „az eredetinek, mind értelmét, ’s kifejezése’ formáját, mind hangját ’s mennyire lehet egész külső mineműségét tekintve, hű másolata legyen; hibátlan, keresetlen, tárgyhoz szabott szép nyelven”.

szeptember 24., szerda

9:30 Megnyitó

1. szekció, elnök: Józan Ildikó
9:35–10:00 Egyed Emese: Francia művek (magyarul) a Külföldi Játszószín könyvsorozatban
10:00–10:25 Szalisznyó Lilla: „…mind a’ repertorium, mind a’ literatúra nyerjen”. A Magyar Tudós Társaság drámafordítási programjai az 1830-as években
10:25–10:50 Kaló Krisztina: Angol drámák fordítása a Magyar Tudós Társaság irodalmi programjában 1831 és 1847 között
10:50–11:15 Vita, hozzászólások
11:15–11:30 Kávészünet

2. szekció, elnök: Tüskés Gábor
11:30–11:55 Csörsz Rumen István: Dunán, Száván innen és túl. Székács József: Szerb népdalok és hősregék (1836)
11:55–12:20 Gulyás Judit: Mailáth János mese- és mondagyűjteménye Kazinczy Ferenc fordításában
12:20–12:45 Tóth Kálmán: „Frau Generálin lesz Magából, vagy elhord a’ szekermenczezett manó” Kazinczy Minna von Barnhelm-fordításának interkulturális alakzatai
12:45–13:00 Vita, hozzászólások
13:00–14:00 Ebédszünet

3. szekció, elnök: Falvay Dávid
14:00–14:25 Szegedi Eszter: Camillo Federici Magyarországon: Galvácsy László A’ hazudság, vígjáték öt felvonásban
14:25–14:50 Farkas Mónika: Császár Ferenc Alfieri-fordításai
14:50–15:15 Simona Nicolosi: A lehetetlen kihívás: Alberto Nota Il filosofo celibe című vígjátéka Császár Ferenc fordításában
15:15–15:40 Vita, hozzászólások
15:40–16:00 Kávészünet

4. szekció, elnök: Tamás Ábel
16:00–16:25 Imre Flóra: Baróti Szabó Dávid Horatius-fordításai
16:25–16:50 Fórizs Gergely: Kazinczy, Wieland és a mesótes világirodalma
16:50–17:15 Déri Balázs: Szabó István Homerje és Odysseája
17:15– Vita, hozzászólások

szeptember 25., csütörtök

5. szekció, elnök: Hites Sándor
9:30–9:55 Studer-Kovács Veronika: Íz és egyetemesség – A nyelvi ideál változatai Bessenyei, Péczeli és Révai fordításai mentén
9:55–10:20 Ferenczi Attila: Kazinczy Sallustius-fordításai
10:20–10:45 Lengyel Réka: Kazinczy Cicero-fordításai
10:45–11:00 Vita, hozzászólások
11:00–11:10 Kávészünet

6. szekció, elnök: Vaderna Gábor
11:10–11:35 Patonai Anikó Ágnes: Eötvös József és Csató Pál Victor Hugo Angelo, Padua zsarnoka című drámájáról készült fordításairól
11:35–12:00 Paraizs Júlia: Csokonai-utalások Arany János Szentivánéji álom-fordításában
12:00–12:25 Józan Ildikó: „Csak amúgy szorul szóra lemorzsolgatni”? A fordító, aki a maga sorsán sem tud fordítani
12:25 Vita, hozzászólások
13:00 Zárszó