ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója alkalmából az akadémia történetét feldolgozó cikksorozat indult, amelynek keretében Szilágyi Emőke Rita, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport vezetője és Móré Tünde, a kutatócsoport posztdoktor kutatója a nemzeti akadémiák előzményeit tekinti át az Akadémiai mozgalmak és humanista tudós társaságok a kora újkorban című írásban.
A ma ismert nemzeti akadémiáknak jóval korábbi előzményei is léteztek Európában, amelyek a reneszánsz idején kezdtek szűk körű, kötetlenül működő csoportokból intézményekké alakulni, és jelentős szerepet játszottak abban, hogy a tudományos művekben a latint egyre inkább felválthatta az anyanyelv.
A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai a Vitéz János vagy Báthory Miklós személyéhez kötődő tudós összejövetelektől kezdve a Sodalitas Litteraria Danubianán keresztül egészen „Radéczy hársfájáig” mutatják be a Magyar Királyság területén formálódó akadémiai mozgalmakat.
A sorozat első írása az MTA honlapján olvasható.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet digitális irodalomtudományi mesterkurzusán 2025. május 6-án Lánczky István (HUN-REN – Avicenna Közel-Kelet Kutatócsoport) tartott online előadást A közösséghez való tartozás az egyiptomi elnöki kommunikációban. Esettanulmány a témamodellezés lehetőségeiről címmel. 
A Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására című sorozat a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről tájékoztatja a szakmai közönséget és az érdeklődők szélesebb körét.
Az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága, a BTK Irodalomtudományi Intézet és a BTK Történettudományi Intézet 2025. április 24–25-én közös konferenciát rendezett Női életírás a 19–20. században címmel.
A konferencia már ismert, kiadott naplók és önéletírások mellett eddig ismeretlen források feltárására és bemutatására, kritikus, kontextualizáló olvasására, az archiválási elvek és gyakorlatok megismertetésére adott lehetőséget a nők és az (ön)életírás kapcsolatát vizsgálva.
Az eseményről készült részletes, képes beszámoló az Újkor történelmi portálon olvasható.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2025. április 29-én vitaülést rendezett, amelyen Itt járt (?) Naso! Koholt irodalmi és tárgyi emlékek felbukkanása a kora újkori magyarországi Ovidius-recepcióban címmel Sánta Sára tartott előadást.
Az előadás a magyarországi Ovidius-recepció és a hozzá kapcsolódó fiktív emlékek bemutatása után azt ismertette, hogy a 16. századtól egyre erősödő, az ókori múlt megismerésére irányuló tudós törekvések hogyan viszonyultak ezekhez, és a szerzők hogyan próbálták kiküszöbölni a témával kapcsolatos nyilvánvaló történelmi ellentmondásokat.
Az Európai Textológiai Társaság (European Society for Textual Scholarship) 2025. április 28–30-án Tours-ban rendezte meg 20., éves konferenciáját Manuscripts in the Age of Print [Kéziratok a nyomtatás korában] címmel.
A nemzetközti tudományos tanácskozáson a BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi osztályának munkatársa, Kiss Margit 2025. április 29-én a megsokszorozódó szövegváltozatok következményeiről, az irodalomtörténeti narratíva változásáról beszélt The consequences of multiplying textual variations – changing the literary narrative című előadásában.
A Szlovák Nemzeti Könyvtár 2025. április 28–29-én History of the book market in the context of business and personal relationships / Z dejín knižného trhu v kontexte obchodných i osobných vztahov [A könyvpiac története az üzleti és személyes kapcsolatok kontextusában] címmel rendezett konferenciát.
A nemzetközi tudományos tanácskozáson a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Tüskés Anna (The role of books in the life of the Premonstratensian canons of Jasov [A könyvek szerepe a jászói premontrei kanonokok életében]) és Papp Ingrid (Dedications and Poems of Jakub Jakobeus to Patrons and Fellow Pastors [Jakub Jakobeus dedikációi és versei mecénások és lelkésztársak számára]) tartott előadást.
A Reciti Kiadó gondozásában megjelent a Doromb: Közköltészeti tanulmányok legújabb, 12. kötete, amely az előzményekhez híven továbbra is a történeti vagy jelenkori populáris szöveghagyomány (a közköltészet) forrásai és az általa kifejtett hatások világában keresi az összefüggéseket.
A 2012-ben indult sorozat önálló fórumot biztosít az élénkülő kora újkori közköltészeti kutatások módszertani, textológiai, irodalomszociológiai, retorika- és poétikatörténeti tapasztalatainak átadására, valamint a társtudományokkal (például néprajz, zenetudomány, könyvtártudomány) folytatott eszmecserére.
A BTK Irodalomtudományi Intézetben működő Esztétikai kommunikáció Európában (1700–1900) kutatócsoport 2025. április 22-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a kutatócsoport tevékenységéről, amelynek keretében az Ästhetische Kommunikation in Europa 1700–1850 / Aesthetic Communication in Europe 1700–1850 című nemzetközi tanulmánykötetet is bemutatták.
A De Gruyter könyvkiadó gondozásában, a Hallesche Beiträge zur Europäischen Aufklärung könyvsorozat 74. darabjaként megjelent német és angol nyelvű tanulmánykötet a 2022. május 26–27-én rendezett nemzetközi konferencia előadásaiból készült, szerkesztői a kutatócsoport tagjai: Fórizs Gergely, Balogh Piroska, Bartha-Kovács Katalin és Csuka Botond. A kötetet Valastyán Tamás, a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének igazgatója mutatta be, a beszélgetés Hites Sándor osztályvezető moderálásával zajlott.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| A Neolatin Költők Tára műhelykonferenciája K, jan. 13. 09:30 |
