A Szegedi Tudományegyetem BTK Olasz Tanszéke, a Budapesti Olasz Kulturális Intézet és a Tiszatáj Alapítvány 2024. november 7–9-én „La sfida alla parola”. In occasione del 650o anniversario della morte di Francesco Petrarca [„A szó kihívása”. Francesco Petrarca halálának 650. évfordulója alkalmából] címmel rendezett tudományos konferenciát, amelyen a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Bene Sándor, Draskóczy Eszter, Lengyel Réka, Molnár Annamária és Szörényi László vett részt előadással.
Petrarca gazdag szellemi öröksége számos okot és témát ad a megemlékezéshez. A konferencia a szó episztemológiai erejében bízó alkotót, a humanista költőt és tudóst idézte fel, aki a középkor és a reneszánsz határán a két korszak művészi, intellektuális, filozófiai és erkölcsi kihívásaira adott válaszokat ötvözte munkásságában.
A németországi Sindelfingenben 2024. november 9-én rendezett Verhärtete Frömmigkeit im 19. Jahrhundert [Megszilárdult vallásosság a 19. században] című konferencián Tüskés Gábor, a BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztályának vezetője Martin von Cochem in Ungarn im 19. Jahrhundert [Martin von Cochem a 19. századi Magyarországon] címmel tartott előadást.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és az MTA IKTB Textológiai Munkabizottsága 2024. november 5-én tartotta a Kiss József-díj ünnepélyes átadását és a korábbi díjazottak kerekasztal-beszélgetését a BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay termében.
Az idei kitüntetést Kovács Zsuzsa, Orbán Áron és Szabó Ádám megosztva érdemelte ki Nicasius Ellebodius Casletanus, Epistulae (Ediderunt et commentariis instruxerunt Susanna Kovács, Aaron Orbán & Adam Szabó. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 21. Budapest: Reciti Kiadó, 2024.) kritikai kiadásáért.
A meghívó és a díjazott kötet letölthető.
A BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi osztálya 2024. október 29-én tartotta az Arany János munkái című kritikaikiadás-sorozat 2024-ben megjelent köteteinek bemutatóját.
A könyveket Karsai György, Vaderna Gábor és Ruttkay Veronika ismertette a BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay termében.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet digitális irodalomtudományi mesterkurzusán 2024. november 5-én 19–20. századi irodalmi levelezések virtuális dimenziói címmel Mihály Eszter, az OSZK Digitális Bölcsészeti Központ munkatársa tartott előadást.
A Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására című sorozat a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről tájékoztatja a szakmai közönséget és az érdeklődők szélesebb körét.
A kora újkori női diskurzus lehetőségei. Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában címmel jelent meg a Reciti Kiadó gondozásában a ReKonf sorozat 24. kötete, amely az azonos című konferencia előadásaiból válogatott tanulmányokat adja közre, Gesztelyi Hermina és Móré Tünde szerkesztésében.
A tanulmányok olyan fogalmakat járnak körbe, mint a nőnevelés, női szerepek vagy női írás. A szerzők azt vizsgálják, hogy beszélhetünk-e önálló női tapasztalatról, és amennyiben igen, akkor ez hogyan jelenik meg a reformáció keretei között. Milyen a nők részvétele és reprezentációja a kora újkorban, ez pedig mennyiben tér el az eddig ismert diskurzustól.
A Balassi Kiadó gondozásában Emberek-e a nők vagy sem? Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok címmel megjelent Bartók István gyűjteményes kötete. A költészet, grammatika, retorika, mariológia és művelődéstörténet területére kalauzoló tanulmányok a régiség irodalmi gondolkodásának jellegzetességeit mutatják be.
A szerző Klaniczay Tibor- és Tarnai Andor-díjas irodalomtörténész, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának nyugalmazott tudományos tanácsadója. A könyv címadó tanulmánya egy 16. századi szatirikus írásra utal.
További információk a kötetről a Balassi Kiadó honlapján elérhetők, a tartalomjegyzék letölthető.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2024. október 29-én vitaülést rendezett, amelyen Egy meghiúsított kiadás? Julius von Salm Báthory Zsigmondnak címzett levele Giovanni Michele Bruto Magyar történetéről címmel Tomkó Zoltán tartott előadást.
Giovanni Michele Bruto (1517–1592) Báthory István és Forgách Ferenc meghívására érkezett Erdélybe 1574-ben, hogy Antonio Bonfini Magyar történelem tizedeinek folytatását elkészítse. A mű azonban sem a Báthory Istvánhoz, sem a II. Rudolfhoz köthető alkotói korszakában nem jelent meg nyomtatásban, pedig 1584-re már bizonyosan elkészült egy befejezettnek tekintett változat. Brutus Magyar történetének a szerző halála utáni sorsa egy 1592-ből származó levél tárgya, melynek célja a fejedelem meggyőzése a szerző szándéka szerinti utolsó változat kiadásáról. Az előadás a levelet és annak tágabb kontextusát ismertette.
Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia: 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia [kiállítás] K, május 6. V, okt. 26. |
Central European History Convention [konferencia] Cs, júl. 17. 10:00 – Szo, júl. 19. 18:00 |
Kazinczy Gábor Emlékkonferencia P, júl. 18. Szo, júl. 19. |