Műhelykonferencia a Magyar irodalomtörténet című kézikönyv fejezeteiből

A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának Műhelykonferencia a Magyar irodalomtörténet fejezeteiből című rendezvényén 2024. december 10-én az osztály munkatársai a régiség egy-egy műfajának vagy tematikai metszetének szövegszerű kifejtését, a készülő irodalomtörténeti szintézis egyes fejezeteit mutatták be.

Kecskeméti Gábor szerkesztői koncepciója a kézikönyv munkaoldalán olvasható.

A konferencia programja letölthető. 

Átdolgozás, átírás, adaptáció – konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

A Miskolci Akadémiai Bizottság Irodalomtudományi Munkabizottsága ebben az évben Átdolgozás, átírás, adaptáció címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, november 27-én, amelyen a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Kappanyos András, Káli Anita, Major Ágnes és Szarka Szilvia tartott előadást.

A konferencia előadásai az átdolgozás, átírás, adaptáció témakörét irodalmi és nyelvészeti, illetve elméleti, történeti és interpretatív szemlélettel közelítették meg, esetenként a társművészetekhez is kapcsolódva. A címben szereplő átírás egyik jelentése módot adott arra is, hogy feltérképezzék a mesterséges intelligencia szakterületi felhasználásának lehetőségeit és korlátait.

A konferencia programja letölthető. 

Mesterséges intelligencia és irodalomtudomány – a Magyar Tudomány Ünnepe az Irodalomtudományi Intézetben

A  BTK Irodalomtudományi Intézet 2024. november 26-án a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Mesterséges intelligencia és irodalomtudomány címmel ismeretterjesztő programot rendezett . 

A program első részében áttekintő jellegű, a nagyközönségnek szóló előadások hangzottak el, ezt követően pedig a bemutatott technikák kipróbálására is lehetőség nyílt szakértők segítségével. 

Az esemény plakátja letölthető.

A rendezvény a HUN-REN AI4Science MI Nagyköveti Programja közreműködésével valósult meg.

Kutatási adatok kezelése az irodalomtudományban

Kézírásfelismerő modell a tudomány szolgálatában

A Budapesten rendezett 11. World Science Forum [Tudományos Világkonferencia] alkalmából 2024. november 21–23. között Tudományos Expo helyszíne volt a Szépművészeti Múzeum. A magyar tudomány és kutatás kiemelkedő eredményeit megismertető rendezvényen a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium bemutatta Társadalmi Innovációs Díjat nyert kézírásfelismerő modelljét a BTK Irodalomtudományi Intézetben működő DigiPhil csoport munkatársainak közreműködésével a Bölcsészettudományi Kutatóközpont standján. 

A Science Expo programja a Nemzeti Innovációs Ügynökség honlapján elérhető.

Konferencia a zene és az irodalom kapcsolatáról

Konferencia a csendről

A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara A csend címmel 2024. november 22–23-án multidiszciplináris konferenciát rendezett, amelyen a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Benda Mihály „Nem fontos, értik-e, de az idegek borzongjanak, mint kifeszítetett húr a szélben.” (A zene, a szó és a csönd Weöres Sándor lírájában) című előadásával vett részt, Muntag Vince pedig szervezőként is közreműködött, és Szünet, csend, dramaturgia. Gondolatok az elhallgatás dramatikus alakzatainak funkcióiról címmel tartott előadást. 

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Társadalmi innovációs díj a kézírásfelismerő modellek fejlesztéséért

A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) a kézírásfelismerő modellek fejlesztéséért, azon belül Arany János hivatali iratainak MI alapú feldolgozásáért 2024-ben elnyerte a Kulturális és Innovációs Minisztérium Társadalmi Innovációs Díját. A díjnyertes fejlesztésben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Palkó Gábor, Fellegi Zsófia és Bobák Barbara vett részt.

Az elismerés olyan új ötlet kifejlesztéséért és megvalósításáért adományozható, amely társadalmi szükséglet kielégítésére irányul, közösségi kapcsolatokat erősít, vagy együttműködést alakít ki, ezáltal megoldást nyújthat a társadalmi folyamatokat befolyásoló problémákra, és végső célként javíthatja egy térség vagy közösség jólétét, illetve nemzetközi szinten is adaptálható megoldást mutat be.