ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Irodalomelméleti osztálya 2026. április 27–28-án Sorozatok címmel rendezte meg 9. narratológiai konferenciáját.
Az Irodalomtudományi Intézet tizedik éve tartó narratológiai konferenciasorozatának témája ezúttal a sorozatosság elbeszéléspoétikai kérdésköre volt. A konferencia a sorozatosságot mint transzmediális és hálózatos narratív jelenséget interdiszciplináris nézőpontból vizsgálta, összekapcsolva az irodalomtudomány, a médiatudomány, a játékkutatás és a kulturális gyakorlatok elméleti és gyakorlati megközelítéseit.
Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja (HTK), az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK), az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) és az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) vezetői 2026. április 22-én levélben küldtek állásfoglalást a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok helyzetének rendezéséről.
A főigazgatók egyetértenek abban, hogy a négy kutatóközpont az autonómiát biztosító köztestületi költségvetési szervként a Magyar Tudományos Akadémiához visszakerülve a közös és megújuló akadémiai irányítási struktúra részévé váljon.
A levelet, amelyről az ELTE rektorát is értesítették, honlapján közölte a Humán Tudományok Kutatóközpontja.
Az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2026. április 23–24-én A Cholnoky testvérek életművei és hatásuk címmel rendezett tudományos konferenciát, amelyen a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Virágh András vett részt Balzsamozók és emlékőrök. Cholnoky Viktor recepciója és hatástörténete 1912 és 1929 között című előadásával.
Cholnoky Viktor és Cholnoky László a modern magyar irodalom jelentős alkotói, akiket az irodalomtörténet-írás mindmáig rangjukon alul kezel. Ennek egyik oka valószínűleg abban rejlik, hogy a modernség azon képviselői közé tartoznak, akik poétikai önértelmezésüket nem a 19. századból öröklött magyar irodalmi hagyományokkal szemben határozták meg, hanem a tradicionális beszédmódok áthangolásával teremtették meg saját elbeszélésmódjukat. Mindketten hatottak a későbbi magyar prózairodalomra, például Kosztolányi Dezső és Hajnóczy Péter műveire.
A Szlovák Nemzeti Könyvtár 2026. április 21–23-án Ars typographica antiqua címmel nemzetközi konferenciát rendezett Turócszentmártonban a könyvkultúra történetéről, különös tekintettel a 15–17. századot érintő kérdésekre. A konferencián az MTA–ELTE HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoportot Papp Ingrid képviselte Cultural Registers of Seventeenth-Century Biblical Czech-Language Calendars [A 17. századi biblikus cseh nyelvű naptárak műveltségszerkezeti regiszterei] című előadásával.
Az előadás a Magyar Királyság területén kinyomtatott biblikus cseh nyelvű kalendáriumokat tekintette át a kezdetektől a 17. század végéig, majd részletesen tárgyalta a trencséni nyomda Zsolnára való átköltöztetése előtt megjelent lőcsei és trencséni darabokat.
A konferencia programja letölthető.
Bajorul címmel rendezett tudományos konferenciát 2026. április 17–18-án az Erdélyi Magyar Írók Ligája, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Helikon és a Napsugár, a Szivárvány gyereklapok és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság. Az előadások Bajor Andor prózatechnikáját, szövegvilágának sajátosságait, társadalmi hatásának mechanizmusát és az irodalmi tradíciókhoz való viszonyíthatóságát vizsgálták.
A konferencián Boka László, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa „Mert hajszálra kell ám tudni, hogy az ember hová üt” – A lírikus Bajor Andor című előadásával vett részt.
A HUNGARNET® Egyesület 2026. március 31. – április 2. között rendezte meg a 35. NETWORKSHOP® konferenciát a Debreceni Egyetemen A tudomány, az oktatás és a közgyűjteményi kiszolgálás új informatikai szinergiái címmel.
A konferencián az Elektronikus levelezéskiadás mint szemantikus hálózat című előadást a DigiPhil csoport munkatársai képviseletében Dobás Kata és Szemigán Dorottya tartotta. További szerzők: Palkó Gábor, Fellegi Zsófia, Sárközi-Lindner Zsófia, Nemes-Jakab Éva.
A konferencia programja a szervező intézmény honlapján elérhető.
A Magyar Dantisztikai Társaság ülésén 2026. április 24-én 15:30 órától A Dante előtti látomások bűnszemlélete címmel tart előadást Draskóczy Eszter, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa.
A középkori irodalomban a földműves ritkán válik pozitív értelemben vett irodalmi hőssé, és az is kivételesnek számít, hogy klerikus szerzők az írástudatlanok megnyilatkozásait rögzítsék, lefordítsák és a művelt közönség számára közvetítsék. A látomásirodalom ebből a szempontból sajátos kivételt képez: olyan tapasztalatot emel be az írott kultúrába, amely a társadalom minden rétegéhez köthető.
A meghívó és az előadás összefoglalója letölthető.
Helyszín: ELTE Olasz Tanszék, Kardos Tibor terem
(1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c)
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Narrating Others: Biographies and Biofictions [konferencia] K, május 5. 09:00 – Cs, május 7. 17:00 |
| A reneszánsz feltalálása [konferencia] Sze, május 6. 09:00 |
| Egyéni és közösségi gyász kifejezése a 16. századi latin nyelvű epicédiumköltészetben [előadás] Sze, május 6. 16:00 |
| Titkos történetek – konferencia a magyar neoavantgárdról Cs, május 7. 09:00 – P, május 8. 18:30 |
| Előadás Ady Endre munkásságáról V, május 10. |
| A 18. századi műfordításelmélet története [előadás] K, május 12. 15:00 |
| Beszélgetés Závada Pállal Cs, május 14. |
| Zolnai Béla két kötetének bemutatója Kolozsváron Cs, május 14. 16:00 |
| Kerekasztal-beszélgetés Esterházy Péter halálának 10. évfordulója alkalmából P, május 15. |
| Helikon-lapszámbemutató: A világirodalom praxisai (2026/1.) H, május 18. |
