Agota Kristof (1935–2011) születésének kilencvenedik évfordulójához kapcsolódva megjelent Az otthontalanság poétikája. Tanulmányok Agota Kristofról című kötet, amelynek szerkesztői Deczki Sarolta, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Kovács Ágnes, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) kutatója.
A kötet tanulmányai az irodalomtudomány legújabb eredményeit alkalmazva mutatják be a kortárs világirodalom kiemelkedő szerzője, Agota Kristof munkásságát a tudományos közösség és a szélesebb olvasóközönség számára: hogyan jutott el a magyar, határmenti kisvárosból származó író a világhírig, illetve hogyan illeszkedik a több kultúrában, nyelvben, identitásban gyökerező életmű a magyar irodalomba.
A kötetet 2026. március 17-én mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeumban a szerkesztők közreműködésével.
Agota Kristof a kortárs világirodalom egyik legkiemelkedőbb, elismert szerzője, műveit sok nyelvre lefordították, és számos angol, német, francia, olasz nyelvű tanulmány jelent meg az életműről vagy annak részleteiről. Fogadtatásában mégis érdekes kettősség figyelhető meg: a nemzetközi recepció kevéssé vesz tudomást magyar, közelebből kőszegi származásáról, vagyis az értelmezés során nem számolnak bizonyos reáliákkal: Kőszeggel és a kelet-közép-európai kulturális-történelmi sajátosságokkal. A magyar recepció pedig még mindig azzal a problémával küzd, hogy a francia nyelven író Agota Kristof integrálható-e a magyar irodalomba.
A kötet tanulmányai többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak, felhasználva a kortárs irodalomtudomány legújabb eredményeit, amelyek különösen jelentősnek mutatkoznak egy több kultúrában, nyelvben, identitásban gyökerező író műveinek értelmezése során. Napjaink irodalom- és kultúratudományos kutatásaiban ugyanis kiemelt szerepet játszik az emigrációs irodalom, a lokális és a globális viszonyának kérdése, a transzkulturalizmus és a nemzetek felettiség, a két- és többnyelvűség problémája, melyek mind fontos szempontokat kínálnak az Agota Kristof-kutatások során.
A kötet célja, hogy közérthető stílusban és nyelven mutassa be az író életművét, nemcsak a hazai és a nemzetközi tudományos közösség, hanem a szélesebb olvasóközönség körében is befogadható módon. Agota Kristof fő művén, A nagy füzeten kívül versei, drámái, novellái, önéletrajzi művei is előtérbe kerülnek, különös tekintettel arra, hogyan határozza meg az életmű poétikáját a francia és a magyar nyelv kettőssége, illetve arra, hogy a szerző életét is befolyásoló tényezők hogyan jelennek meg az életműben: Kőszeg, a haza, az emigráció és az azzal járó nyelvváltás, a női identitás. A kötet szándéka, hogy azt is bemutassa, hogyan jutott el egy magyar, határmenti kisvárosból származó író a világhírig, és hogyan „hozható haza”, hogyan kapcsolódik össze életművében a lokalitás és a globalitás, és ez milyen tanulságokkal szolgálhat a művek olvasói, valamint a tudományos igényű megközelítés művelői számára.
A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Deczki Sarolta 2022 márciusától decemberéig volt a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében működő Agota Kristof kutatócsoport tagja. Ezalatt több tanulmányt közölt az íróról, majd 2024-ben a kőszegi intézet kutatójával, Kovács Ágnessel kidolgozták egy Agota Kristof-tanulmánykötet szerkesztői koncepcióját. Az előkészítő munkálatok során 2025-ben a két intézmény közös műhelykonferenciát rendezett. A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül a kötetben Boka László, Deczki Sarolta és Földes Györgyi tanulmánya olvasható.
--------
Deczki Sarolta és Kovács Ágnes, szerk. Az otthontalanság poétikája. Tanulmányok Agota Kristofról. Budapest: Gondolat Kiadó, 2026.
Tartalomjegyzék
KENYERES ZOLTÁN
