2022. május 4‒6. között Berlinben rendezték meg a REFORC tizenegyedik nemzetközi konferenciáját. A test-lélek kora újkori fogalma köté szerveződött tanácskozáson a Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800 Lendület Kutatócsoport vezetője, Tóth Zsombor előadóként és a REFORC és Resilience közreműködésével létrejött kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként is szerepelt.
Az MTA BTK Lendület – Hosszú Reformáció Kelet Európában Kutatócsoport 2022. június 14-én workshopot rendez A kora újkori női diskurzus lehetőségei – Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában címmel.
Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, Klaniczay terem (1118, Budapest, Ménesi út 11–13.)
A konferencia programja letölthető.
Az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetével közösen Hosszú reformáció: a vallási perzekúció hagyománya címmel 2022. március 20‒25. között négynapos mesterkurzust szervez Budapesten.
A jelentkezés feltételeiről és módjáról további részletek a letölthető felhívásban olvashatók.
Jelentkezési határidő: 2022. január 17.
A Reciti Kiadó gondozásában Közvetítők és közvetítés. Kulturális transzfer a hosszú reformáció kontextusában címmel megjelent a ReKonf sorozat 12. kötete, amely a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében 2020-ban rendezett konferencia válogatott írásait tartalmazza.
A Lendület ‒ Hosszú Reformáció Közép- és Kelet-Európában (1500‒1800) Kutatócsoport június 22-én, kedden tartotta a Centre for Reformation Studies ünnepélyes megnyitóját a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében.
Közreműködött:
Kecskeméti Gábor, intézetigazgató, BTK Irodalomtudományi Intézet
Tóth Zsombor, kutatócsoport-vezető, MTA BTK Lendület ‒ Hosszú Reformáció Közép- és Kelet-Európában (1500‒1800) Kutatócsoport
Kecskeméti Gábor megnyitó beszédében felidézte a Centre de Recherche de la Renaissance (Reneszánsz-kutató csoport) létrehozását Irodalomtudományi Intézetben, valamint hangsúlyozta a kutatóközpontok tudománypolitikai jelentőségét. A reformációkutató központot Tóth Zsombor mutatta be. Az új kutatási és tudománymenedzselési központ hosszútávú célja az, hogy a magyar reformációtörténeti kutatások és eredmények számára a nemzetközi tudományos környezetben kellő szakmai megjelenítést, illetve a magyar kezdeményezéseknek nemzetközi partnereket és fogadókészséget biztosítson.
A meghívó letölthető.
***
Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy az Eötvös Könyvtár átmenetileg nem látogatható, karbantartási munkák miatt a kölcsönzés (a könyvek visszavétele is) szünetel. A Klaniczay-terem csak a rendezvény idején tartott nyitva. Megértésüket köszönjük.
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszéke 2021. június 2-án rendezte meg a VI. Egyháztörténeti Konferenciát, ahol Tóth Zsombor, az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet–Európában (1500–1800) Kutatócsoport vezetője is előadást tartott.
A konferencia célja az volt, hogy több szempontból vizsgálja a magyar protestantizmus múltját, így az előadók az egyháztörténetiek mellett eszme-, művészet- és művelődéstörténeti eredményeket mutattak be.
Tóth Zsombor Hosszú reformáció Erdélyben: Zágoni Aranka György Jo keresztyén… című fordításának homiletikai és eszmetörténeti sajátosságai című előadása a hosszú reformáció fogalmát mutatta be, valamint egy kiadatlan kézirat és egy 1769-es debreceni kiadvány sajátos összefüggéseit elemezte.
A konferencia anyagából tanulmánykötet készül.
Budapesten rendezték meg 2021. május 6‒8. között a RefoRC tizedik éves konferenciáját a Lendület Hosszú Reformáció Kelet-Európában 1500‒1800 Kutatócsoport, a BTK Irodalomtudományi Intézet és a RefoRC szervezésében, amelynek központi témája a hosszú reformáció és a kora újkori kereszténység volt.
A hosszú reformáció koncepciója az 1990-es években jelent meg a reformációtörténeti szakirodalomban, azzal a céllal, hogy új megközelítések érvényesüljenek a reformációkutatásban, valamint a kutatók az eddigi eredményeket eltérő szempontok szerinti interpretációnak vessék alá. A konferencia egyrészt korszakfogalomként kívánta értékelni a hosszú reformációt, másrészt több évszázadra kiterjedő folyamat részeként értelmezni a reformációt alakító kulturális, társadalmi és teológiai jelenségeket.
A REFORC konferenciasorozata (Annual REFORC Conference on Early Modern Christianity) jubileumi, tizedik eseményének jelentőségét az is növelte, hogy a Bölcsészettudományi Kutatóközpont REFORC-tagságának tizedik évével esett egybe.
A 87 angol nyelvű előadást magába foglaló konferenciára hibrid formában került sor: a helyszíni részvétel mellett online és előzetesen felvételre rögzített előadások is elhangoztak.
A rendezvényt Herman Selderhuis, a REFORC elnöke, Tóth Zsombor, a Hosszú reformáció Lendület-kutatócsoport vezetője, valamint Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg. Az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Tóth Zsombor, Fellegi Zsófia, Szilágyi Emőke Rita, Maróthy Szilvia, Palkó Gábor és Móré Tünde tartott előadást.
A konferencia mint a nemzetközi reformációkutatás kimagasló eseménye egyúttal a Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport munkatervének egyik csúcspontja is volt 2021-ben. Az elhangzott előadások írott változatából kötet készül, amely a Vandenhoeck & Ruprecht kiadó Refo500 Academic Studies (R5AS) könyvsorozatában fog megjelenni.
A járványügyi előírásoknak megfelelően a távolságtartás szabályait betartva egy teremben legfeljebb tíz személy tartózkodhatott.
A konferencia helyszíne:
Bölcsészettudományi Kutatóközpont (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.),
Windows Teams
A konferenciafelhívás, a részletes program és további információk a Tenth Annual RefoRC Conference honlapján érhetők el.
Az eseményről készült összefoglaló videó, valamint Tóth Zsombor nyitóelőadása megtekinthetők a BTK YouTube-csatornáján.
Sikeres pályázatával 2018-ban ötéves MTA Lendület-támogatásban részesült intézetünk tudományos főmunkatársa, Tóth Zsombor Hosszú reformáció Magyarországon és Erdélyben I.: konfesszionalizációk és irodalmi kultúrák a kora újkorban (1500‒1800) elnevezésű kutatási programja. Az elnyert támogatás nemzetközi kutatócsoport felállítását tette lehetővé, amely 2018 és 2023 között tevékenykedik a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézményi keretei között. A projekt kettős célt követ: a hosszú reformáció fogalma köré felépülő kutatási gyakorlat megalapozását és meghonosítását a hazai kutatásban, valamint egy nemzetközi kutatási és koordinációs központ (Centre for Reformation Studies) felállítását, amely a projektet, illetve külső és belső munkatársait a befogadó intézettel együtt erőteljesen pozicionálja a nemzetközi reformációkutatásban.
3. oldal / 6