ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2025. március 18-án vitaülést rendezett, amelyen Humanista és természettudós, növénynevek és feliratok megmentője. Carolus Clusius változatos tevékenysége Magyarországon címmel Orbán Áron tartott előadást.
Carolus Clusius (Charles de L’Écluses, 1526–1609) úttörő szerepet játszott a magyar botanika- és mikológiatörténetben, szerteágazó humanista kapcsolatrendszere révén pedig más kultúrjavak széles körét is közvetítette. A magyarországi tevékenységéről és kapcsolatairól szóló előadás kitér több máig tisztázatlan kérdésre, a kutatásban eddig kevéssé vizsgált területre.
A BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya 2025. március 11-én rendezte meg a Hopp Lajos-díj ünnepélyes átadását. 2024-ben Benedek Roland Áron „Hogyha neked használhattam vele, váltig elég volt”. Közelítések Batsányi János életművéhez című pályaműve érdemelte ki a díjat, amelyet az intézet igazgatója, Kecskeméti Gábor egyetemi tanár, az MTA rendes tagja adott át.
A díj átadása után díjazott összefoglalta tanulmányát, majd az osztály vitaülésén Morális érzelmek és költői igazságszolgáltatás II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásaiban címmel Aradi Csenge tartott előadást a BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay termében.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2025. február 25-én, életének 85. évében meghalt Kecskés András irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet volt munkatársa, a Verstani Munkabizottság egykori tagja, a magyar verstan és a verselméleti gondolkodás történetének kutatója.
Családtagjai, volt kollégái, tanítványai, tisztelői 2025. március 11-én búcsúztak tőle az érdi, Ercsi úti temetőben.
Emlékét megőrizzük.
Kecskés András, 1979 óta az irodalomtudomány kandidátusa, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát 1963-ban, majd Pápán és Várpalotán gimnáziumi tanárként dolgozott. 1977 és 2002 között volt az MTA Irodalomtudományi Intézet aktív munkatársa, az Irodalomelméleti Osztály tagjaként készítette el A magyar verselméleti gondolkodás története. A kezdetektől 1898-ig című, 1991-ben megjelent összefoglaló művét. Az 1990-es évek elejétől az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a Miskolci Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is tanított.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetéhez tartozó Modern Líraelméleti és Líratörténeti Kutatócsoport 2025. március 7–8-án rendezte meg TEST/RÉSZEK című konferenciasorozatának II. eseményét A belső szervek címmel.
A konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai osztályának munkatársa, Benda Mihály is előadást tartott: „A tumor viszonylag jól hozzáférhető, de a bal frontális lebenyben található.” – A beteg test és az autopatográfia műfaja Szilasi László Luther kutyái című regényében.
A konferencia programja letölthető.
A konferenciasorozat az emberi testrészek tematikus vagy motivikus irodalmi reprezentációit tekinti át a modern magyar és világirodalomban. A testben létező és a gondolkodásunkat, világkonstrukciónkat a megtestesült tapasztalati valóság mentén kialakító olvasatok segítségével hatékonyan juthatunk közelebb egyes művek jelentéséhez, a szövegek motívumrendszerét és elbeszélésmódját is vizsgálva. A sorozat második rendezvénye a belső szervek, a szív, a tüdő és az agy motívumát helyezte a középpontba, kortárs és huszadik századi szövegek tükrében.
A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa 2025. március 3-án a BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay termében rendezte meg az intézet tudományos főmunkatársa, Tóth Zsombor akadémiai doktori értekezésének nyilvános vitáját, aki sikeresen megvédte A hosszú reformáció jegyében. Vallási perzekúció és tanúságtétel a református irodalmi hagyományban a gyászévtizedtől 1800-ig című disszertációját.
A disszertáció a „hosszú reformáció” fogalmát mint kutatási korszakalakzatot és mint irodalomtörténeti kategóriát mutatja be, azzal a felismeréssel, hogy a reformációtörténet irodalomtörténeti alkalmazása lehetővé teszi a vallási tapasztalat történeti antropológiájának vizsgálatát.
A meghívó és a disszertáció tézisei letölthetők.
A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 2025. március 3-án rendezte meg Az angol romantika a kortárs elméletekben (2024/3.) és A romantika francia aspektusai (2024/4.) című számainak bemutatóját a Kelet Kávézó és Galériában.
2025. február 26-án a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tíz munkatársa vehette át a Magyar Tudományos Akadémia nem akadémikus közgyűlési képviselőinek megbízólevelét. A társadalomtudományi szekció képviselőjévé Balogh Margit tudományos tanácsadót választották.
A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Balogh Piroska, Bene Sándor és Fórizs Gergely vesz részt megválasztott képviselőként 2025. március 1-től három évig, a 2028. évi nem akadémikus közgyűlési képviselő-választás eredményének kihirdetéséig az Akadémia testületeinek és közgyűlésének munkájában.
További részletek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvashatók.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| A Neolatin Költők Tára műhelykonferenciája K, jan. 13. 09:30 |
