A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztálya 2024. december 10–11-én rendezte meg 8. narratológiai konferenciáját Tárgy-orientált narratológia [Object-Oriented Narratology] címmel.
A nemzetközi konferenca előadásai a „tárgyak” szerepének vizsgálatával térképezték fel az elbeszélések sokszínű és összetett világát: a kétnapos tanácskozás során elméleti szempontból, illetve műelemzésekre alapuló esettanulmányokban foglalkoztak a történetekben szereplő tárgyak jelentését előtérbe állító elbeszéléselméleti megközelítésekkel.
A konferencia programja és ismertetése letölthető.
A „poszthumán” fogalmának elterjedése és az antropocentrizmus kritikája az elmúlt évtizedekben azt eredményezte, hogy a kritikai elmélet és filozófia nagyobb figyelmet fordít a konkrét tárgyakra. Ez az „új materializmus” a tárgyak és azok cselekvőképessége iránti érdeklődés megújulását jelzi. Noha a tárgyak létmódja független az emberi megismeréstől, a tárgyakról szerzett emberi tapasztalat fontos szerepet játszik világban betöltött helyünk mindenkori kijelölésében. Ezek a filozófiai fejlemények fontos következményekkel járnak a narratológia számára is.
Az elbeszélés hagyományos felfogása szerint az elbeszélés központi elemei a helyszín, a szereplők és a cselekmény. Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy a nem emberi entitások döntő szerepet játszanak a helyszín jellemzésében, a szereplők cselekedeteinek lehetővé tételében vagy akadályozásában, és így a cselekmény meghatározásában. A tárgyakra vagy dolgokra orientált narratológia így új elméleti horizontokat nyit a narratológia előtt, olyan megközelítésmódokat kínálva, amelyek bemutatják, milyen gazdag és sokszínű módon foglalkozik az elbeszélés az embereknek az anyagi környezethez fűződő viszonyával, a tárgyak másságával és a nem emberi entitások cselekvőképességével.
A konferencián elhangzó előadások a „tárgyak” szerepének vizsgálatával igyekeztek feltérképezni az elbeszélések hatalmas, sokszínű és összetett világát. Az előadók a kétnapos tanácskozás során elméleti szempontból, illetve műelemzésekre alapuló esettanulmányokban vizsgálták a történetekben szereplő tárgyak jelentését előtérbe állító elbeszéléselméleti megközelítéseket.
-------------------
A kép forrása
Vachter János: Gépcsigák
