Giovanni Michele Bruto és a Magyar történet – a Reneszánsz osztály vitaülése

A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2024. október 29-én vitaülést rendezett, amelyen Egy meghiúsított kiadás? Julius von Salm Báthory Zsigmondnak címzett levele Giovanni Michele Bruto Magyar történetéről címmel Tomkó Zoltán tartott előadást.

Giovanni Michele Bruto (1517–1592) Báthory István és Forgách Ferenc meghívására érkezett Erdélybe 1574-ben, hogy Antonio Bonfini Magyar történelem tizedeinek folytatását elkészítse. A mű azonban sem a Báthory Istvánhoz, sem a II. Rudolfhoz köthető alkotói korszakában nem jelent meg nyomtatásban, pedig 1584-re már bizonyosan elkészült egy befejezettnek tekintett változat. Brutus Magyar történetének a szerző halála utáni sorsa egy 1592-ből származó levél tárgya, melynek célja a fejedelem meggyőzése a szerző szándéka szerinti utolsó változat kiadásáról. Az előadás a levelet és annak tágabb kontextusát ismertette.

A meghívó letölthető.

Etnofuturizmusok – Helikon-lapszámbemutató

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 2024. október 25-én tartotta Etnofuturizmusok című (2024/2.) számának bemutatóját a Technologie und das Unheimliche (T+U) alkotóközösség kiállításához kapcsolódva. 

A Szellemcsont című kiállítás záróeseményeként órától a részt vevő képzőművészek közreműködésével tartott tárlatvezetést Miklósvölgyi Zsolt szerkesztő, művészeti író és Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta. 
Ezt követően mutatták be a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle általuk szerkesztett Etnofuturizmusok című számát Földes Györgyi főszerkesztő moderálásával a Trafó Kortárs Művészetek Házában.

Gara László emlékezete – könyvbemutató Párizsban

A párizsi magyar nagykövetség rezidenciáján rendezték meg 2024. október 15-én a Gara László emlékezete című kétnyelvű kötet bemutatóját Tüskés Anna, a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, a bevezető tanulmány szerzője részvételével.

A kötetben először jelenik meg magyar fordításban a Hommage des poètes français aux poètes hongrois című, Gara László által 1957-ben szerkesztett és kiadott antológia, amelyben huszonnégy francia költő tisztelgett írásával a magyar költőtársak és a forradalmi magyar nép előtt. 

A meghívó letölthető.

A wolfenbütteli corvinák – könyvbemutató

A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya 2024. október 15-én könyvbemutatót rendezett az intézet Klaniczay termében, amelyen Zsupán Edina Laudatio principis. A wolfenbütteli corvinák című kötetéről Békés Enikő, Bene Sándor és Mikó Árpád, valamint moderátorként a kötet szerkesztője, Bartók István beszélgetett a szerzővel.

A monográfia célja, hogy nyolc hiteles corvina részletes feltárásából kiindulva lehetséges modellt kínáljon a Corvina könyvtárra vonatkozó kora újkori források érvényes megközelítéséhez. 

A meghívó letölthető. 
A könyvbemutatón készült képek a galériában láthatók.

Martinkó András-díj 2024

A BTK Irodalomtudományi Intézet 2024. október 4-én, pénteken tartotta a Martinkó András-díj ünnepélyes átadását. Az 1996-ban Martinkó András (1912–1989) irodalomtörténész emlékére alapított, a legkiemelkedőbb XIX. századi irodalmi témájú tanulmányokat elismerő díjat ebben az évben Owaimer Oliver érdemelte ki a Studia Litteraria 2023/3–4. számában megjelent „Szegény Sándor! Szegény Sándor!”: Petőfi emlékezete Arany János Emlények (1851−1855) című versciklusában című tanulmányával. 

A díjátadáson Korompay János, a Martinkó András-díj kuratóriumának titkára mondott bevezetőt. Az oklevelet és a Gulácsy-Horváth Zsolt szobrászművész által készített emlékplakettet – laudációját követően – Szörényi László, a kuratórium elnöke adta át.

A meghívó, a díjazott tanulmány és Owaimer Oliver beszéde letölthető. 

Portréfilm Szolláth Dávidról

A Mészöly Miklós-díj kitüntetettjeit bemutató sorozatban portréfilm készült Szolláth Dávidról, aki a díjat 2021-ben nyerte el. 

Szolláth Dávid, a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője a Mészöly-centenárium évében, a XVIII. Mészöly Miklós Emléknapon vette át a díjat Mészöly Miklós című monográfiájáért, amely alapos elemzést nyújt az író műveiről és irányváltó pályaszakaszairól, körültekintően vizsgálja történeti és világirodalmi kontextushoz való kapcsolódásukat, és a mészölyi hagyománynak a kortárs magyar irodalmi folyamatokra, szerzőkre gyakorolt hatását is igazolja.

A portréfilm a szekszárdi Illyés Gyula könyvtár YouTube-csatornáján látható.

Az ANIMALIA Kutatóközpont konferenciája Szegeden

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működő ANIMALIA Kutatóközpont 2024. október 11–12-én Szegeden rendezte meg éves szimpóziumát Állatszimbolika – vizuális és verbális interakciók az európai kultúrtörténetben címmel. 

A Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában tartott konferencián Molnár Annamária, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport tagja Egy paradox bolhadicséret margójára – Celio Calcagnini Pullicis encomionja című előadásával vett részt.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Út, utazás, kiútkeresés Ady Endre életművében

2024. október 11-én a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeumában „Már minden utam elhagyott”. Út, utazás, kiútkeresés Ady Endre életművében címmel tartott előadást Boka László, a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályának munkatársa.

Az előadás a „belső” és a „külső” (valós) út, az utazás, a keresés és kiútkeresés felől közelítve tárta fel az Ady Endre költészetét, alkotómunkáját meghatározó kételyeket és félelmeket, és a kettősséget is magában hordozó szempontok bevonásával tette érzékletessé az emberi tényezőt az életmű kontextusában.