ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága szervezésében 2026. május 12-én a Hajnóczy Péter Hagyatéki Adatbázisról tartottak előadást a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet DigiPhil csoportjának munkatársai a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.
Dobás Kata, az ITIdata felelős szerkesztője és Ludmán Katalin, a Hajnóczy kézirat-adatbázis szakmai felelőse két alkalommal, egy tudományos előadáson és egy egyetemi szemináriumon mutatta be a Hajnóczy-hagyaték történetét, digitális feldolgozásának módszereit és az online adattár működését.
A szövegtudományi érdekességek mellett arról is szó volt, hogy milyen tényezők befolyásolják egy hagyatékban maradt forrásanyag történetét és megítélését, illetve milyen új lehetőségeket nyit a digitális technológia az irodalomtudomány számára.
A Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésének második napján, 2026. május 5-én megválasztották az intézmény új vezetőit. Az Akadémia 2026. június 1-től hivatalba lépő, huszonkettedik elnöke Pósfai Mihály geológus, akadémikus, egyetemi tanár; főtitkára Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, akadémikus, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet igazgatója, a Reneszánsz osztály vezetője; főtitkárhelyettese Kovács Ilona kísérleti pszichológus, akadémikus.
Az MTA vezető testületeinek most megválasztott tisztségviselői közé az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjához kötődő kutatók is kerültek. Borsos Balázs etnográfus, kulturális antropológus, akadémikus a HTK Néprajztudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese tölti be a társadalomtudományi alelnöki pozíciót.
A május 4-én tartott ünnepi ülés felvétele és Pósfai Mihály választás utáni beszéde az MTA YouTube-csatornáján elérhető.
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolája és a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék 2026. május 7–8-án Titkos történetek címmel rendezett tudományos konferenciát a magyar neoavantgárdról a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet több munkatársának részvételével, a pécsi Művészetek és Irodalom Házában.
A konferencia olyan rejtett történetek poétikai, hálózatkutatási, kultúrakutatási feltérképezésére vállalkozott, amelyek által láthatóvá válik a neoavantgárd beágyazottsága a magyar kultúrtörténetbe, valamint a neoavantgárd-kutatás nemzetközi irányaival összhangban hangsúlyt helyezett a transznacionális áramlások vizsgálatára: a nyugati emigráció, az országhatáron túli kisebbségi lét és a Kelet-Közép-Európába érkező kulturális transzferek szerepére.
A konferencia programja a szervező intézmény honlapján elérhető.
Az előadások összefoglalói letölthetők.
Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Irodalomelméleti osztálya 2026. április 27–28-án Sorozatok címmel rendezte meg 9. narratológiai konferenciáját.
Az Irodalomtudományi Intézet tizedik éve tartó narratológiai konferenciasorozatának témája ezúttal a sorozatosság elbeszéléspoétikai kérdésköre volt. A konferencia a sorozatosságot mint transzmediális és hálózatos narratív jelenséget interdiszciplináris nézőpontból vizsgálta, összekapcsolva az irodalomtudomány, a médiatudomány, a játékkutatás és a kulturális gyakorlatok elméleti és gyakorlati megközelítéseit.
Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja (HTK), az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK), az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) és az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) vezetői 2026. április 22-én levélben küldtek állásfoglalást a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok helyzetének rendezéséről.
A főigazgatók egyetértenek abban, hogy a négy kutatóközpont az autonómiát biztosító köztestületi költségvetési szervként a Magyar Tudományos Akadémiához visszakerülve a közös és megújuló akadémiai irányítási struktúra részévé váljon.
A levelet, amelyről az ELTE rektorát is értesítették, honlapján közölte a Humán Tudományok Kutatóközpontja.
Az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2026. április 23–24-én A Cholnoky testvérek életművei és hatásuk címmel rendezett tudományos konferenciát, amelyen a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Virágh András vett részt Balzsamozók és emlékőrök. Cholnoky Viktor recepciója és hatástörténete 1912 és 1929 között című előadásával.
Cholnoky Viktor és Cholnoky László a modern magyar irodalom jelentős alkotói, akiket az irodalomtörténet-írás mindmáig rangjukon alul kezel. Ennek egyik oka valószínűleg abban rejlik, hogy a modernség azon képviselői közé tartoznak, akik poétikai önértelmezésüket nem a 19. századból öröklött magyar irodalmi hagyományokkal szemben határozták meg, hanem a tradicionális beszédmódok áthangolásával teremtették meg saját elbeszélésmódjukat. Mindketten hatottak a későbbi magyar prózairodalomra, például Kosztolányi Dezső és Hajnóczy Péter műveire.
A Szlovák Nemzeti Könyvtár 2026. április 21–23-án Ars typographica antiqua címmel nemzetközi konferenciát rendezett Turócszentmártonban a könyvkultúra történetéről, különös tekintettel a 15–17. századot érintő kérdésekre. A konferencián az MTA–ELTE HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoportot Papp Ingrid képviselte Cultural Registers of Seventeenth-Century Biblical Czech-Language Calendars [A 17. századi biblikus cseh nyelvű naptárak műveltségszerkezeti regiszterei] című előadásával.
Az előadás a Magyar Királyság területén kinyomtatott biblikus cseh nyelvű kalendáriumokat tekintette át a kezdetektől a 17. század végéig, majd részletesen tárgyalta a trencséni nyomda Zsolnára való átköltöztetése előtt megjelent lőcsei és trencséni darabokat.
A konferencia programja letölthető.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Nincsenek események |
