Nemzetközi konferencia a hasznos felvilágosodásról

Az európai felvilágosodás interdiszciplináris kutatóközpontja (Interdisziplinäres Zentrum für die Erforschung der Europäischen Aufklärung, IZEA, Halle, Németország) 2025. június 26–28-án nemzetközi konferenciát rendezett The Useful Enlightenment. Theories, Practices and Representations of Usefulness in the long Eighteenth Century  [Hasznos felvilágosodás. A hasznosság elméletei, gyakorlatai és ábrázolásai a hosszú 18. században] címmel. A konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közü Balogh Piroska, Hites Sándor és Fórizs Gergely vett részt közreműködőként.

A rendezvény keretében számos ország meghívott kutatója tartott előadást arról, hogy a felvilágosodás nagy projektjén belül miként zajlott a hasznos tudás kultúrájának kifejlesztése és elterjesztése, különös tekintettel a hazafias, tudós és önsegélyező társaságok ebben a folyamatban betöltött szerepére.

A konferencia programja letölthető. 

Hagyomány és megújulás a szláv népek történelmében, kultúrájában

A Szláv Történeti és Filológiai Társaság június 27–28-án rendezte meg éves tudományos felolvasóülését, amelynek témája Hagyomány és megújulás a szláv népek történelmében, kultúrájában XV. Törésvonalak. A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Kalavszky Zsófia tartott előadást 1929 előtt és után. Puskin-jubileumok a szovjet szatirikus újságok hasábjain címmel.

A felolvasóülés programja letölthető.

Szegénység és gazdagság a 18–19. századi magyar irodalomban

2025. június 20–21-én Gödön rendezték meg a Szegény gazdagok – gazdag szegények. Szegénység és gazdagság a 18–19. századi magyar irodalomban című KlasszIK 6. Ifjúsági Konferenciát, amelyen Mit jelent a gazdasági egyenlőtlenség, és miért mondanak olyan szörnyű dolgokat róla? címmel plenáris előadást tartott Hites Sándor, a BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi osztályának vezetője.

A 18–19. századi magyar irodalommal foglalkozó, doktori fokozattal még nem rendelkező (BA-, MA- vagy PhD-képzésben részt vevő) fiatal kutatók konferenciáján előadással és szekcióvezetőként is közreműködött Bocsik Balázs doktorandusz hallgató, a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa.

A konferenciafelhívás és a konferencia programja letölthető.

Üveggolyó-díjat kapott Deczki Sarolta

2025-ben Deczki Sarolta irodalomtörténész, kritikus, a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályának munkatársa nyerte el az Írók Boltja Üveggolyó-díját. Az Ünnepi Könyvhét előestéjén, 2025. június 11-én rendezett díjátadáson Darvasi László mondott laudációt.
 

Az Üveggolyó-díjat a könyvesbolt közössége 1993 óta évente adományozza egy-egy kortárs irodalmi személyiségnek munkássága, irodalmi tevékenysége elismeréseként, egyúttal kifejezve, hogy szoros kapcsolatot ápol az Írók Boltjával és munkatársaival.
A díjat Szakács János, az Írók Boltja vezetője adta át, majd a díjazott az elismerést beszédben köszönte meg, amely a Litera irodalmi portálon is olvasható.

Tanulmánykötet Angyalosi Gergely 70. születésnapja alkalmából

Irodalom és képzőművészet a pedagógusképzésben

Művészetek és tudományok a 200 éves Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából 2025. június 11-én a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának bicentenáriumi hónapja keretében rendezett Művészetek és tudományok című konferencián Hites Sándor, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa Elbeszélés és gazdaság címmel, Porogi Dorka, a Modern magyar irodalmi osztály munkatársa A színház mint kutatás – Füst Milán drámáinak megjelenése a játékhagyományban címmel tartott előadást. 

Hálózatelmélet az irodalomtudományban

Hogyan alkalmazható a hálózatelmélet az irodalomtudományban? címmel készült interjú Szemes Botonddal, a BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának munkatársával a digitális irodalomtudomány és a hálózatkutatás kapcsolatáról. 

A beszélgetés elsősorban a hálózatok és a hálózatelmélet hasznosíthatóságát ismerteti az irodalomtudomány területén. Témái között szerepelnek a drámák karakterhálózatai és az irodalomtörténet hálózatos megjelenítésének lehetőségei, Szemes Botond 2024-ben megjelent Digitális irodalomtudomány című könyve, a kvantitatív-kvalitatív szembeállítás meghaladása, valamint a statisztikai és az értelmezői mozzanatok összekapcsolódásából következő eredmények.