Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet XVIII. századi osztálya és XIX. századi osztálya 2026. április 21-én tartott a 2026. évi Hopp Lajos-díj ünnepélyes átadását az intézet Klaniczay termében. A díjat Gudor Noémi érdemelte ki Magyar rémtörténet-variánsok térbeli konstrukciói című pályaművéért.
A díjat Kecskeméti Gábor, intézetigazgató, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja adta át, majd a díjazott összefoglalta tanulmányát.
Ezt követően a két osztály közös vitaülésén Ruttkay Veronika tartott előadást: Egy 16. századi francia nemes Magyarországon. Felvilágosodás és fantasztikum William Godwin St. Leon (1799) című regényében. Az előadó Godwin műfajelméleti írásai alapján a regényt mint gondolatkísérletet mutatta be, kitérve valószínűsíthető forrásaira és a fogadtatástörténet főbb állomásaira.
William Godwin (1756–1836) a francia forradalom időszakának kiemelkedő angol gondolkodója, Mary Wollstonecraft férje, Mary Shelley apja, akit a modern anarchista politikaelmélet egyik megalapozójaként tartanak számon. A forradalom hatására írta meg teoretikus főművét (Enquiry Concerning Political Justice, 1793), ezután filozófiai kalandregények írásába fogott. Az előadás középpontjában Godwin St. Leon: A Tale of the Sixteenth Century című, 1799-ben kiadott regénye állt, melyben egy örökéletű és korlátlan vagyonnal rendelkező narrátor segítségével egészen a 16. századig fejti vissza az európai modernitás komplex örökségét. A négykötetes „történelmi románc” utolsó kötete a három részre szakadt Magyarországon játszódik, főszereplője Reginald de St. Leon francia nemes, aki vándor alkimistaként járja Európát, és végül találkozik Bethlem Gaborral, a rablólovaggal.
Az előadó Godwin műfajelméleti írásai alapján a regényt mint gondolatkísérletet mutatta be, kitérve valószínűsíthető forrásaira és a fogadtatástörténet főbb állomásaira. A fókuszban a Magyarországon játszódó fejezetek álltak; ezekben a messziről jött utazó az ország gazdaságát igyekszik modernizálni azzal a szándékkal, hogy megmentse a nyomorba süllyedt magyarokat. A filantróp vállalkozás gazdasági és érzelmi-morális aspektusai mellett Godwin regénye lehetőséget ad arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan jelenik meg Kelet-Európa a késő felvilágosodás/korai romantika angol irodalmában mint egyfajta időn kívüli tér, ahol a progresszió utat téveszt, és láthatóvá válnak a modernitás belső ellentmondásai.
Az előadó Godwin műfajelméleti írásai alapján a regényt mint gondolatkísérletet mutatta be, kitérve valószínűsíthető forrásaira és a fogadtatástörténet főbb állomásaira. A fókuszban a Magyarországon játszódó fejezetek álltak; ezekben a messziről jött utazó az ország gazdaságát igyekszik modernizálni azzal a szándékkal, hogy megmentse a nyomorba süllyedt magyarokat. A filantróp vállalkozás gazdasági és érzelmi-morális aspektusai mellett Godwin regénye lehetőséget ad arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan jelenik meg Kelet-Európa a késő felvilágosodás/korai romantika angol irodalmában mint egyfajta időn kívüli tér, ahol a progresszió utat téveszt, és láthatóvá válnak a modernitás belső ellentmondásai.
