Az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport és a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya 2023-ban új rendezvénysorozatot indított Textológiai-filológiai műhely címmel, évi kétszeri alkalom (őszi és tavaszi) meghirdetésével.
Az első műhelyalkalmat Kasza Péter és Szilágyi Emőke Rita tartotta, Gondolatok az ultima manus elve kapcsán címmel október 24-én.
A Textológiai-filológiai műhelyt az a belátás hívta életre, hogy a kritikai kiadások munkálatai során minden korszak kutatója szembesülhet olyan módszertani problémákkal, melyeknek a más, szöveggondozással foglalkozó kutatók körében való megvitatása és feloldása nagyban elősegítené kiadói munkáját. A műhely egyúttal tulajdonképpen újraélesztése egy korábbi hagyománynak: az Irodalomtudományi Intézetben egykor Schulz Katalin vezetésével működő Textológiai mesterkurzus programsorozatnak. A kiadásra szánt szöveg nyelvétől és korától független módszertani kérdések, problémák tematizálását tűzzük ki célul, e témakörben várjuk előadók jelentkezését.
Az első problémafelvető műhelyalkalmat Kasza Péter és Szilágyi Emőke Rita tartotta, Gondolatok az ultima manus elve kapcsán címmel. A fókusz
ban ezúttal a kritikai kiadások készítése során a 19. század óta maximaként kezelt ultima manus elve állt, egy esettanulmány keretén belül bemutatva. Verancsics Antal és Oláh Miklós levélváltásának javát Verancsics későbbi leveleskönyvéből ismerjük, mely a szerző saját kezű, sokszor többszörösen átszerkesztett változatokat tartalmazó levélgyűjteménye. Az esettanulmányt bemutató előadást vita követte, melyet előre felkért hozzászólás indított, majd a műhelyfoglalkozáson részt vevő hallgatóság is bekapcsolódtak.
