2017. február 14-én 11:00 órától az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Eötvös Könyvtárában vendégül látjuk

Victoria Frede-Montemayor történészt,

az amerikai Berkeley Egyetem Történelem Tanszékének docensét, a CEU Institute for Advanced Study ösztöndíjasát (Senior Thyssen Fellow), aki

The Sentimental Cult of Friendship in 18th Century Russia: From Poems to Letters

címmel tart angol nyelvű előadást.

Az esemény plakátja és az előadás összefoglalója letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel vár
az Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai és Irodalomelméleti Osztálya.

2017. február 14-én az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Eötvös Könyvtárában vendégül láttuk Victoria Frede-Montemayor történészt, az amerikai Berkeley Egyetem Történelem Tanszékének docensét, a CEU Institute for Advanced Study ösztöndíjasát (Senior Thyssen Fellow), aki The Sentimental Cult of Friendship in 18th Century Russia: From Poems to Letters címmel tartott angol nyelvű előadást.

Az az Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai és Irodalomelméleti Osztálya által szervezett esemény plakátja és az előadás összefoglalója letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete havi rendszerességgel Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására címmel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek irodalomtudományi kutatásokban történő alkalmazási lehetőségeiről. 

A sorozat következő előadása:

Bátori Anna
Hálózatok vizualizációja az irodalomtudományban

Időpont és helyszín: 

2016. január 17. 14 óra; MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emeleti tanácsterem


Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete havi rendszerességgel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek irodalomtudományi kutatásokban történő alkalmazási lehetőségeiről. 

A sorozat következő előadása:

Vadai István

A Régi Magyar Költők Tára (RMKT) XVII. századi sorozatának digitalizálási kérdései

Az előadás időpontja és helyszíne:

2016. november 8. 14 óra, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet,
I. emeleti Tanácsterem

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete havi rendszerességgel (minden hónap harmadik keddjén) mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek irodalomtudományi kutatásokban történő alkalmazási lehetőségeiről.

A sorozat következő előadása:

Hegedüs Béla

Irodalomjegyzékek, jegyzetek, alkalmazások

Időpont és helyszín:
2016. október 18. 14⁰⁰ óra; MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 1. emeleti Tanácsterem

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 

2016. szeptember 27-én, kedden délután 4 órakor 

tartja soron következő vitaülését az intézet I. emeleti tanácstermében.

Tárgy:

Bartók István

„Patvaros philosophusok, viszzalkodo, magok hanio böltsek”
Adalékok az 1530–1580 között keletkezett magyarországi glosszák,
szójegyzékek és szótártöredékek kritikatörténeti vonatkozásaihoz

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Intézetünk munkatársa, Dávidházi Péter, az MTA rendes tagja
2016. szeptember 19-én, hétfőn 15³⁰ órakor tartja székfoglaló előadását

„Az nem lehet, hogy annyi szív”
A Szózat bibliai logikája és szerepmintája

címmel.

Az előadás helyszíne: MTA Székház, Felolvasóterem
(1051 Budapest, Széchenyi István tér 9., I. emelet) 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság
a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen

2016. május 10-én, kedden 16:00 órakor vitaülést tart, ahol

BORIÁN ELRÉD

Faludi Ferenc kötetkompozíciója a kéziratok
és a kiadások „feszületén”

című előadása hangzik el.

Az előadás rezüméje:

A jezsuita Faludi Ferenc (1704–1779) verseit szerető összes szerkesztőnek, kiadónak hálával tartozunk nagy munkájukért, mert lehetővé tették, hogy ma is olvashassuk a költeményeit. Szent keresztjük volt a nehezen elérhető, eltérő szövegű kéziratok alapján a kötet kiadása, hordozandó keresztjeként Faludi végső akaratának. Faludi tisztában volt azzal, hogy versei szövegvariánsokban terjednek, sőt ő maga lehetett sok esetben a változatok forrása, ezért kezdhetett hozzá költeményeinek letisztázásához, másrészt egységes egészbe akarta illeszteni őket a híres ókori latin és rokokó olasz, német, francia költők, illetve Zrínyi Miklós kötetének példájára. Révai Miklóstól kezdve minden szövegkiadó hangsúlyozta, hogy hű akar lenni az ultima manusnak tekinthető Szombathelyi kézirathoz (1777–1779), a verssorendet tekintve mégis alapvetően hűtlen hozzá. Batsányi János hosszasan meg is magyarázza, hogy miért tudja ő jobban a kötetet megtervezni, mint Révai vagy maga Faludi. Ha arra gondolunk, hogy Zrínyi Miklós 1651-ben kiadott, Faludi által imitált Syrena-kötetében levő szövegek sorrendjét önkényesen, vagy ahogy a klasszicista gondolkodású kiadók gondolták, „racionálisan” átalakították, nem csodálkozhatunk azon, hogy Faludi műveit is a klasszicizmus racionális szempontjai alapján, műfajok szerint csoportosították, és így adják ki egészen a mai napig. E kiadásokban „természetesen” Faludi verseit is műfajokba gyűjtve, „racionális sorrendben” találhatjuk. Az előadás megpróbál szembe nézni ezzel a már szinte filológiai tragédiának nevezhető jelenség történeti okaival. Az alaptézis: a Faludi-kötet kiadása a kezdettől klasszicista tévúton jár, és eltér a szerző által – élete vége felé – megtervezett kötettől.

Az előadás helyszíne:

MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emelet, Tanácsterem

(Budapest, XI., Ménesi út 11–13).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.