Új nemzetközi, interdiszciplináris kötet jelent meg a hosszú 18. század esztétikai kommunikációjáról Ästhetische Kommunikation in Europa 1700–1850 / Aesthetic Communication in Europe 1700–1850 címmel a De Gruyter könyvkiadó gondozásában, a Hallesche Beiträge zur Europäischen Aufklärung könyvsorozat 74. darabjaként.
A német és angol nyelvű tanulmánykötet a BTK Irodalomtudományi Intézet Esztétikai kommunikáció Európában (1700–1900) című kutatási projektjének keretében 2022. május 26-27-én rendezett nemzetközi konferencia előadásaiból készült. A szerkesztők a kutatócsoport tagjai: Fórizs Gergely, Balogh Piroska, Bartha-Kovács Katalin és Csuka Botond.
A kötet esettanulmányok sorában vizsgálja annak a 18. századi gyökerű, még nem autonóm antropológiai esztétikának az elméletét és gyakorlatát, amelynek célja az emberek közti egyetemes megértés kommunikációjának kialakítása és ezáltal a képzés (Bildung) előmozdítása volt. A tárgyalt témák három csoportra oszlanak. Az első az esztétikai tudásátadás elmélete: itt Shaftesbury és Addison protoesztétikája, Coleridge nyelvelmélete és az esztétika franciaországi meghonosodása kerülnek szóba. A második rész képek, illetve elbeszélésminták elemzését tartalmazza: Jean-Siméon Chardin und Caspar David Friedrich festményei, valamint a ’Herkules a válaszúton’-történet Christoph Martin Wielandhoz kötődő feldolgozásai képezik a vizsgálat tárgyát. A harmadik rész az esztétikai kommunikáció két fontos műfajára, az álomelbeszélésre és az utazási regényre vonatkozó értelmezéseket tartalmaz, fókuszban Johann Gottlob Krüger, Vörösmarty Mihály és Eötvös József műveivel.
