A BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi osztályMimézis és idealizálás. Elmélet és gyakorlat a 18–19. századi esztétikában, poétikában és képzőművészetben címmel 2023. szeptember 7-én tudományos konferenciát rendezett.

mimezis konf 2023


A művészetről való gondolkodás európai történetét végigkíséri a m
imézis és idealizálás fogalmi kettőssége és már Arisztotelésznél is megfigyelhető egymásba kapcsolódása.  A konferencia előadásai a kijelölt kétszáz éves korszak európai (magyar, német, brit, francia) jelenségeivel foglalkozó esettanulmányok sorozatában vizsgálták a kérdéskör esztétikaelméleti, irodalmi és képzőművészeti vonatkozásait. A változatos tematika termékeny párbeszédhez és számos kultúraközi összefüggés felismeréséhez vezetett.


A konferencia programja letölthető

mimésziszt Arisztotelész Poétikája tette az irodalom, a zene és a képzőművészet alkotásainak kiindulópontjává, kimondva, hogy azok „legnagyobb része egészében véve tulajdonképpen utánzás”. De ugyanez a mű a művészeti idealizálás elméletének egyfajta alapját is lefektette, hiszen elkülönítette egymástól az utánzás fajtáit az utánzott jellemek szerint, példaként megemlítve Polügnótosz festőt, aki a „derekabbakat” és Pauszónt, aki a „hitványabbakat” utánozza. Márpedig Arisztotelész a Politikában a fiatalok neveléséről szólva a karikatúra-szerűen ábrázoló Pauszón festményeit eltiltotta tőlük, míg Polügnótosz munkáit ajánlotta nekik. Ez azt sejteti, hogy az arisztotelészi mimészisz-elmélet az utánzott tárgyakat etikai értékhierarchiába sorolja, s azt a fajta művészeti utánzást részesíti előnyben, mely a befogadó jelleméhez képest nemesítő, idealizáló hatású.

A tanácskozáson a téma átfogó jellegének megfelelően különféle hazai bölcsészettudományi kutatóműhelyek képviseltették magukat: többek között a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi és Francia tanszékei, az ELTE Anglisztika és Esztétika tanszékei, a Debreceni Egyetem Filozófia Intézete, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Pécsi Tudományegyetem Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszéke. Az előadások tárgyai is színes képet mutattak, szó volt magyar, német, francia és angol irodalmi művekről, illetve művészetelméleti szövegekről, valamint német és francia képzőművészeti alkotásokról. A változatos tematika, mely ugyanazon probléma különböző szempontú megvilágítását hozta magával, termékeny párbeszédhez és számos kultúraközi összefüggés felismeréséhez vezetett.


A rendezvény a K 134719. számú OTKA/NKFIH projekt  keretében valósult meg.

Kapcsolattartó: Fórizs Gergely tudományos főmunkatárs.

A konferencia képei: