A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Glossza című podcastsorozatának 36. adásában a BTK Irodalomtudományi Intézet egyik nemzetközi kutatási programjának tapasztalatairól beszélgettek a szerkesztők két meghívott vendégükkel: a Minka-projektet vezető irodalomtörténész, Kalavszky Zsófia, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa és a projekt egyik résztvevője, Leszja Musketik, az Ukrán Tudományos Akadémia Művészettörténeti, Folklorisztikai és Etnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa a dal lehetséges keletkezéstörténeteinek és utazásának bemutatása mellett számos kutatásmódszertani kihívásra is felhívta a figyelmet.
A Glossza 36. adásának részletes leírása a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján elérhető.
Az adás meghallgatható a Spotify-on és az Anchoron, illetve megtekinthető a Youtube-on.
További információk a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán találhatók.
A kétéves – hangszertörténeti vizsgálatokkal is szoros kapcsolatban álló – projekt fontos célkitűzése volt a „közköltészet” fogalmának bevezetése Oroszországban és Ukrajnában, illetve a népi szimbolikával is rendelkező Minka-dalhoz kapcsolható különböző nemzetközi hálózatok feltárása. A kutatás az orosz–ukrán háború, illetve az ahhoz kapcsolódó nehézségek ellenére fontos nemzetközi vetületeket is megnyitott. A munka folyamán egyértelművé vált, hogy a Minka-dal dallama és szövege egy idő után elváltak egymástól, és önállóan hagyományozódtak az utókorra.
A dal egyes országok, régiók között megtett útja rendkívül jól dokumentálható, ezen keresztül pedig felvázolható az utazók, egyházi személyek hálózata, akik a népdalt lejegyezték, és akik beszámolói csatornát jelentettek a dal terjedéséhez. A dal fejlődéséhez, (át)alakulásához kapcsolódó lépések követésével az is felvázolható, hogy miként került be a folklórba, majd pedig a mainstream kultúrába, ahol máig töretlenül őrzi a helyét: a 19. században például cimbalmon játszották, ám Beethoven is beemelte egy művébe, később pedig, többek között, a Rammstein zenekar tagjai is feldolgozták.
