ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából 2025. június 27-én a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának bicentenáriumi hónapja keretében rendezett A trójai falótól az online dezinformációig: hamisság, megtévesztés, manipuláció – interdiszciplináris megközelítésben című konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Hajdu Péter tartott előadást Hamis remények, hamis narratívák a cli-fi világában címmel, Dávidházi Péter pedig szekcióelnökként közreműködött.
Az előadások összefoglalói letölthetők.
A konferencián készült videófelvétel az MTA YouTube-csatornáján elérhető.
A fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkájának elismerése alapított Bárány Róbert Díjat 2025-ben a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Major Ágnes nyerte el.
A bölcsészet- és társadalomtudományok, az élettudományok, valamint a matematika és természettudományok területéről kilenc kutató részesült a kutatóhálózat elismerésében, köztük szintén a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa Kovács Janka, a Történettudományi Intézet posztdoktor kutatója.
A díj adományozásának szempontjai közé tartozik az elért eredmények mellett a tudományos munka innovatív megközelítése, valamint az együttműködés magyar és nemzetközi kutatási programokban.
2025. július 14–19. között Aix-en-Provence-ban Neo-Latin, Language and Languages [Neolatin, nyelv és nyelvek] címmel rendezték meg a Nemzetközi Neolatin Társaság (IANLS) 19. kongresszusát, amely a „nyelv” fogalmát tágabb értelemben alkalmazva vizsgálta a nyelvi interakciók sokféleségének a neolatin korszakban felgyorsuló, máig ható jelenségeit.
Az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoportot Békés Enikő, Móré Tünde és Szilágyi Emőke Rita képviselte, a kutatócsoport tagjain kívül a Reneszánsz osztály munkatársai közül Bene Sándor is előadóként vett részt a konferencián.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A Reciti Kiadó gondozásában megjelent Kalavszky Zsófia, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa A totális Puskin: Populáris műfajok a Puskin-kultuszban, 1837–1937 című monográfiája.
A több mint száz év irodalom-, társadalom- és kultúrtörténetét felölelő kötet a fotóművészetből ismert nagytotál és kistotál módján kiszélesített perspektívából, egy rétegzettebb, tagoltabb irodalmi, kulturális, politikai és társadalmi térben értelmezi a maga összefüggéseiben a kultikus tisztelet tárgyát, Alekszandr Puskint.
Az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi, illetve Történettudományi és Néprajzi Szakbizottsága 2025. július 18–19-én emlékkonferenciát rendezett Kazinczy Gábor (1818–1864) munkásságáról, akit Borsod vármegyei lakosként 1858-ban választottak meg az akadémia levelező tagjának.
A tanácskozáson Kiss Margit, a BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi osztályának munkatársa Kazinczy Gábor és a Tübingai pályamű címmel tartott előadást Kazinczy Ferenc pályaírásának Kazinczy Gáborhoz kötődő szálairól.
A Kazinczy Gábor Emlékkonferencia és megemlékezés Kazinczy Ferencről című rendezvény a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójához kapcsolódó eseménysorozat része.
A Bécsi Egyetemen 2025. július 17–19-én Közép-Európa történelméről rendezett Central European History Convention című nemzetközi konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet kutatói közül Dóbék Ágnes, a XVIII. századi osztály munkatársa tartott előadást Hungarian Clergy in the Republic of Letters: Networks and Cultural Engagement in Central Europe (1750–1800) [A magyar klérus és a Respublica Literaria: Kapcsolati hálók és kulturális szerepvállalás Közép-Európában] címmel.
A 18. század második felének magyar érsekei és püspökei koruk elvárásainak megfelelően nemcsak egyházi ügyekkel foglalkoztak, hanem a tudományos és irodalmi életnek is aktív közreműködői voltak. Az értelmiségi hálózatokban betöltött szerepük még viszonylag feltáratlan területnek számít. Az előadás az elemzett források alapján számos korábban ismeretlen kapcsolatot szemléltetett, új megvilágításba helyezve a korszak kulturális és szellemi közegét.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
2025. július 5-én 70 éves lett Bartók István kollégánk. Születésnapját július 8-án szűk körben ünnepete a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya.
A jeles kutatóink tevékenységét összefoglaló gyűjteményben július 8-tól elérhető az ünnepelt ajándéka, a Bartók István munkásságát bemutató honlap, amelyen a bibliográfián, életrajzon és fotógalérián túl videófelvételek is láthatók.
Sok boldog születésnapot kívánunk.
A Literatura folyóirat szerkesztősége 2025. május 27-én tartotta 50. évfolyama, a 2024. évi lapszámok bemutatóját. Az Eötvös Könyvtárban készült videófelvételen a folyóirat történetét és a jubileumi lapszámokat ismertető előadások láthatók.
A folyóirat 50. évfolyamának megjelenése alkalmából az évfordulóra készült írásokból összeállított 2024/3. szám és a teljes évfolyam bemutatásával, a nagy elődökre emlékezve tartottak előadásokat és beszélgettek a szerkesztőség tagjai: Bucsics Katalin, Kappanyos András, Kiss Margit, Szolláth Dávid és Visy Beatrix.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Nincsenek események |
