A Debreceni Irodalmi Napok A dal(szöveg) című tudománynépszerűsítő rendezvényén 2025. november 4-én 17:00 órától zene és szöveg szerencsés találkozását, ötvöződését, együttműködését, termékeny kapcsolatát vizsgálják az előadók.
 
Csörsz Rumen István irodalomtörténész, régizenész, a HTK Irodalomtudomány Kutatóintézet tudományos főmunkatársa A régi magyar énekelt vers című előadása után ezek közül néhányat meg is szólaltat. 
Helyszín: Méliusz Juhász Péter Könyvtár 
(4026 Debrecen, Bem tér 19/D)
A régiségben a verseket mindig énekelték: szöveg és ének, szöveg és zene elválaszthatatlan volt egymástól. Balassi idejében a költők odaírták a cím alá, hogy a szöveget melyik dallamra kell énekelni. A műfaj hagyományőrző és -teremtő, legendás képviselője, Sebő Ferenc a népdalt úgy nevezte: az énekelt vers „túlélője”. A mai költők is gyakran gondolnak dallamra, zenére, amikor verset írnak. A költészet voltaképpen a nyelvi és nem-nyelvi (így a számszerűség és a zeneiség) különleges ötvözete. A poétikai funkció (megalkotottság, sűrítettség, telítettség) azonban nemcsak a költészet sajátja, hanem a dalszövegekben, a politikai és a szurkolói rigmusokban is felbukkan. A témák között szerepel napjaink „népdala”, a rap és a dalszövegírás kihívásokkal teli világa.
Előadások
17.00-17.30 Csörsz-Rumen István: A régi magyar énekelt vers
17.30-18.00 Fazekas Gergely: Zene és szöveg viszonya: jelenetek egy házasságból
Moderál: Szirák Péter
18.10-19.00 A dal(szöveg) – panelbeszélgetés
Közreműködik: Csörsz-Rumen István, Fazekas Gergely, Kemény Zsófi, moderál: Fodor Péter
Közreműködik: Csörsz-Rumen István, Fazekas Gergely, Kemény Zsófi, moderál: Fodor Péter
Az eseményt Puskás István, Debrecen város kulturális ügyekért felelős alpolgármestere nyitja meg.
A programsorozat szervezője az Alföld folyóirat és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata.
	    	  	
	    	      

