A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya 2024. október 15-én vitaülést rendezett, amelyen Cenzori jelentések Kónyi János fordításairólcímmel Lengyel Réka tartott előadást.
Az előadás középpontjában két cenzori jelentés elemzése állt, amit a megbírált művek keletkezéstörténetére és a fordítások alapjául szolgáló eredeti munkákra vonatkozó adatok egészítettek ki.
A meghívó letölthető.
Kónyi János (?–1792 k.) kiterjedt fordítói életművét elsősorban munkái egykorú nyomtatott kiadásaiból ismerjük, míg a fennmaradt kéziratokra kevesebb figyelem irányult.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattárában négy olyan kötet található, melyek Kónyi négy különböző fordításának, illetve fordítás-összeállításának jórészt autográf lejegyzésű kéziratait, a cenzúrai példányokat tartalmazzák. Közülük a legkésőbbi az 1785-ös „Ártatlan mulatság”, amelyben nincs cenzori bejegyzés. A többi három, 1773–74-ben elkészült munka egyike („Várta-mulatság”) minden további nélkül megkapta az kinyomtatási engedélyt, míg az „Unalmas időkre szabható mulató óra” és „A böltsességnek és a jó erköltsnek könyve” esetében számos kifogás merült fel a cenzor, Michael Hübner részéről, aki morális vagy ideológiai okokból határozottan megtiltotta bizonyos szövegrészek megjelentetését.
