A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya 2023. január 17-én vitaülést rendezett, amelyen Pietizmus és ismeretelmélet. Kalmár György nyelvelméletének alapjai címmel Hegedüs Béla tartott előadást.
Az előadó a közelmúltban, németországi kutatóútján feltárt források alapján kínált lehetőséget egy eszmetörténeti szempontból partikuláris irányzat teljesebb megértéséhez.
A meghívó letölthető.
Az előadó a közelmúltban, németországi kutatóútján feltárt források alapján kínált lehetőséget egy eszmetörténeti szempontból partikuláris irányzat teljesebb megértéséhez.
A meghívó letölthető.
A kora újkori eszme- és filozófiatörténeti változások egyik következménye volt, hogy átalakult és az újonnan létrejövő tanulmányágak szempontjából fontossá vált a nyelvről való gondolkodás.
Csetri Lajos ötven évvel ezelőtt megjelent nagy tanulmányában (A magyar nyelvújítás kora irodalomszemléletének nyelvfilozófiai alapjairól) máig érvényesen foglalta össze és tipologizálta az egyes nyelvelméleti irányzatok magyar irodalomtörténetre gyakorolt hatását. Ő volt az elsők egyike, aki Kalmár György (1726–1782?) több írásában kifejtett nyelvelméletét a korabeli európai kontextusban méltatta.
Az előadás egyik kiindulópontja Csetri tanulmánya, mindenekelőtt az általa logoszmisztikának nevezett irányzat volt. Az előadó egyrészt ennek kereteibe helyezte Kalmár György nyelvelméletét, másrészt bevezette a pietista ismeret- és nyelvelmélet fogalmát. A közelmúltban, németországi kutatóútján feltárt források alapján lehetőséget kínált ennek az eszmetörténeti szempontból partikuláris irányzatnak a teljesebb megértéséhez.
