A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és a Ludwig-Maximilian-Universität (München), Institut für Deutsche Philologie Janzenizmusok és irodalom Közép-Európában címmel 2022. május 11‒14-én nemzetközi tanácskozást rendezett Budapesten.
A konferencia programja letölthető.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya által tervezett tanácskozás fő célja volt a Port-Royal környezetéből kiinduló, jelentős európai kisugárzással rendelkező reformmozgalom és az irodalom kapcsolatrendszerét érintő új kutatási eredmények számbavétele, nemzetközi integrációja.
A konferencián készült fényképek a galériában láthatók.
A janzenizmusok történetével kapcsolatos új felismerés, hogy Port-Royal évtizedeken át Franciaország egyik szellemi, spirituális, morális és kulturális központjának számított, amely állást foglalt a lelkiismereti szabadság mellett, megkérdőjelezte az államrezon elsőbbségét, szembeszállt az abszolutista monarchia és a pápa tekintélyével, és kulcsszerepet játszott a francia klasszicizmus kialakulásában. Port-Royal és a körülötte kialakult mítosz jelentősége napjainkban kezd nyilvánvalóvá válni a karteziánus gondolkodás asszimilációjában, a vallási tolerancia és a felvilágosodás eszméinek terjedésében, és általában a modernitás előkészítésében.
Az előadók választ kerestek a kérdésre, hogyan, milyen körülmények között ment végbe a janzenista elképzelések és kiadványok közvetítése és befogadása a közép- és közép-kelet-európai irodalmakban, természetjogi, erkölcstani és teológiai munkákban; mely szerzőkre, milyen műfajokra, szövegtípusokra és olvasói rétegekre hatottak ezek az eszmék; milyen kritikai állásfoglalások születtek a régióban a janzenistákról; milyen kapcsolathálók épültek ki a mozgalom francia, itáliai és németalföldi változataival. Külön témaköröket alkottak a janzenista irodalmi diskurzus regionális változatai és kontinuitása; II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen, Lessing, Herder, Ignaz Aurelius Feßler és Tolsztoj munkásságának janzenista érintettsége; a janzenista eszmékre érzékeny főpapok, szerzetesrendek és kiadók, valamint a fordításirodalom és a könyvtárak szerepe.
