A Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei részvételével a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként rendezett Aranybulla 800 konferencián Szörényi László, a BTK Irodalomtudományi Intézet professzor emeritusa Keresztes hadjárat, Bánk bán, Aranybulla – A „bóldogságos emlekezetű” András Király Petthő Gergely Rövid Magyar Cronicájában (1660) címmel tartott előadást.
A tanácskozás középpontjában nem az Aranybulla kiadásához vezető út vagy a szöveg elemzése állt, hanem az a szellemi és építészeti környezet, amelyben a törvény megszületett, valamint az a hatás, amelyet évszázadok alatt kifejtett. Az előadások szemléltették az egyes intézetekben folyó kutatások összetartozását, illetve a bölcsészettudományok, a természettudományok és az informatika kapcsolódásának lehetőségeit.
A konferencián készült felvétel az MTA YouTube-csatornáján látható, részletes összefoglaló a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
Szörényi László előadásában Petthő Gergely Rövid Magyar Cronica című művét elemezve kifejtette, hogy a 17. században alkotó Petthő szinte szentet megillető nagyságot tulajdonított II. Andrásnak. Ezt egy olyan egységes elbeszélésben valósította meg, ahol három példában egyesítette a király vallásosságát, igazságosságát és háládatosságát. A történeti valóságot nélkülöző história szerint a keresztes hadjáratra induló II. András Bánkot hagyja az ország helytartójául. Bánk megöli a királynét, mert „Magyar gyomra volt ám ennek”, azaz gyilkos indulat és bosszúvágy jellemezte. András a Bánk feletti ítélkezést hazatérte utánra halasztja: először legyőzi a „törököket”, ám utána békekötésre kényszerül. Hazaérkezését követően a király – mivel a királyné „méltán öletett vólna meg” – Bánk bánt felmenti, országát pedig megörvendezteti egyrészt a hazahozott ereklyékkel, majd az urakat és nemeseket hősi vitézségükért megajándékozza az Aranybullával! Petthő hármas konstrukciója – keresztes had, Bánk bán, Aranybulla – szívósnak bizonyult, legalábbis Katonáig és Kölcseyig.
