Alvilágjárások és pokolbeli büntetések. Dante Komédiájának antik és középkori forrásai című, pályaműként beadott, még idén megjelenő monográfiája a nemzetközi dantisztika számára is új eredményeket tár fel. A tudományelméleti és módszertani szempontból egyaránt kiemelkedő mű a közép- és a felsőfokú oktatásban is használható.
A Bárány Róbert Díj megalapításának és adományozásának célja az ELKH Titkárság irányítása alatt álló kutatóhelyeken kutatói munkakörben foglalkoztatott 35 év alatti fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkájának elismerése. A díj elnyerésére magas tudományos értékű pályaművel, egyéni munkával elért eredménnyel lehet pályázni, például szabadalommal, találmánnyal, könyvvel, szakcikkel vagy cikksorozattal, önmagában értékelhető önálló kutatási eredménnyel vagy részeredménnyel, illetve a társadalomtudományok területén doktori értekezéssel.
Draskóczy Eszter magyar és olasz szakos bölcsészként 2009-ben végzett az ELTE BTK-n; 2014-ben summa cum laude minősítéssel védte meg doktori dolgozatát Szegedi Tudományegyetemen és a Bolognai Egyetemen (cotutela képzésben). Doktori dolgozatának címe: Metamorfózis, ovidiusi allúziók és az antitetikus struktúrák szerepe a Divina Commediában (Metamorfosi, allusioni ovidiane e strutture antitetiche nella Commedia di Dante). Szakterülete a régi olasz irodalom és az olasz irodalom magyar recepciója. 2016 és 2019 között az ELTE Olasz Tanszékének tudományos munkatársa volt, 2020 óta az MTA-SZTE Antikvitás és Reneszánsz Kutatócsoport tudományos munkatársa és a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos segédmunkatársa. A Magyar Dante Bizottság és a Magyar Dantisztikai Társaság tagja, a 2021-es Dante-évforduló eseményeinek szervezője.
A monográfia amellett, hogy a magyarországi Dante-kutatások legújabb alapműve, a nemzetközi dantisztika számára is több szempontból új eredményeket tár fel. Ennek különös jelentőséget ad, hogy 2021-ben emlékezik meg a világ Dante halálának 700. évfordulójáról. A tudományelméleti és módszertani szempontból egyaránt kiemelkedő mű a közép- és a felsőfokú oktatásban is használható.
„A monográfia [...] elemzi Dante Alighieri zseniális látomás-művének az Isteni Színjátéknak antik és középkori forrásait a látomás-irodalom egyértelműen beazonosítható, és látensen is nyilvánvaló hatásának feldolgozásával: a vergiliusi Aeneas, Szent Pál látomása, valamint a művelt képzelet és olvasmányok ismeretében sem mellőzhető költő-alvilágjáró Orpheus alvilágjárása köré a monográfia a látomásirodalmi hagyomány rendkívüli fontosságú szövegeit veszi górcső alá: Nagy Szent Gergely Dialógusainak részletei, Beda Venerabilis, Wettinus, Albericus, Tundalus, Thurkillus látomásai és a Mohamed lépcsője is művelődés- és irodalomtörténet alapvető szövegeinek elemzésébe ékelődik. A világirodalom egyik meghatározó műve az Isteni Színjáték, amely a kereszténység befogadó szemléletét a látomásirodalom korokat, ideológiákat és látomásokat szintetizáló világképeként tükrözi vissza. A látomások azonban pokoljárások büntetéseit vizionálják.
Dante nemcsak tematikai, de stilisztikai-retorikai példatárként is használt forrásait dolgozza fel, elemzi kiváló fogalmi, és filológiai készséggel Draskóczy Eszter kiadás előtt álló monográfiájában, amely a fontosabb (antik, ószövetségi, újszövetségi, és középkori) túlvilágleírások időrendi táblázatában először teszi közé a magyar olvasó számára ezt a a mai világképünkben is nyomot hagyó szemléletet. A könyv nemcsak a magyarországi Dante-kutatások mérföldköve: eddig (publikációk és megjelenés előtt álló konferencia-előadások formájában) közzétett eredményei nemzetközi szinten is figyelmet érdemelnek” – írja ajánló értékelésében Prof. Dr. Vígh Éva, az MTA-SZTE Antikvitás és Reneszánsz Kutatócsoport vezetője.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága a kutatók anyagi és erkölcsi megbecsülésének kifejezésére alapította meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díjat és a fiatal kutatók elismerésére szolgáló Bárány Róbert Díjat, valamint elindította a kutató professor emeritus címek adományozását.
Az ELKH Díjat Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója nyerte el. Bárány Róbert Díjat vehetett át a BTK munkatársai közül Bukáné Kaskötő Marietta, a BTK Zenetudományi Intézet fiatal kutatója, Draskóczy Eszter, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa és Nagy Eszter, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos segédmunkatársa. Kutató professor emeritus címet Gyáni Gábor, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora kapott.
A díjazottakat az átadóünnepségen Maróth Miklós, az ELKH elnöke, Freund Tamás, az MTA elnöke és Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár köszöntötte.
A 2021-ben átadott díjak további kitüntetettjeiről az ELKH oldalán található bővebb információ.
Gratulálunk minden díjazottnak.
