„Miért van egyáltalán a létező és miért nincs inkább a semmi?” A semmi kérdése a filozófia, pontosabban a metafizika problematikájaként ragadható meg, többszempontú megközelítése az irodalom és a művészetek területéhez sorolható számos kérdés felvetését teszi lehetővé, amelyek megjelentek a konferencia előadásaiban, jó alkalmat kínálva a témával kapcsolatos közös gondolkodásra.
A semmi kérdése első megközelítésben a filozófia, pontosabban a metafizika problematikájaként ragadható meg, valahogy úgy, ahogy azt Heidegger a Bevezetés a metafizikába című művében megfogalmazta: „Miért van egyáltalán a létező és miért nincs inkább a semmi?” Innen vezetnek gondolati utak az irodalom vagy a művészet irányába is. Szintén Heideggertől továbblépve: a semmivel szembesülő emberi jelenvalólét alapvető hangoltsága, a szorongás számtalan irodalmi műben és művészeti alkotásban nyer kifejezést.
Jól ismert példákra utalhatunk itt a modern magyar irodalomból, többek között József Attila Reménytelenül című versének sorára („A semmi ágán ül szivem”), Pilinszky József Attilától is ihletett Tiltott csillagon című szövegére („Én nem kivántam megszületni, / a semmi szült és szoptatott”), vagy éppen Babits Mihály Hadjárat a semmibe című költeményére, amelyből a konferencia címéül választott idézet származik.
Az univerzális léthiány-érzet mellett bevonható a vizsgálódások körébe a valamikor volt, de elveszett érzésének problematizálása és az egykor-itt-volt nyomának értelmezése is. Ennél konkrétabb kérdésként fogalmazódhat meg a nihilizmus tematikája az irodalomban, de kiindulhatunk a semmiből képzett szóalakok gazdag jelentésmezejéből is, vagy abból, hogy mit jelent például a horror vacui, az üres helytől, felülettől való félelem a képzőművészetben, a szünet a zenében vagy a csend poétikája a zenében és az irodalomban.
A semmi problematikájának többszempontú megközelítése az irodalom és a művészetek területéhez sorolható számos kérdés felvetését teszi lehetővé, amelyek megjelentek a konferencia előadásaiban, jó alkalmat kínálva a témával kapcsolatos közös gondolkodásra.
10.00–10.10: Köszöntő, megnyitó (Mikolasek Zsófia és Reichert Gábor)
1. szekció
Elnök: MÁTYUS Norbert
10.10–10.30: ANGYALOSI Gergely (Debreceni Egyetem): „A Semmi ősebb”? Bergson és az egzisztencialisták koncepciója a Semmiről
10.30–10.50: K. HORVÁTH Zsolt (Budapesti Metropolitan Egyetem): Kijárat a semmibe. Molnár Gergely és a Spions „Nirvániája”
10.50–11.10: FÖLDES Györgyi (Bölcsészettudományi Kutatóközpont): Minden tagadása vagy a semmi állítása? Elmélkedés dadaista költőnők szövegeiről
11.10–11.30: SZÉNÁSI Zoltán (Bölcsészettudományi Kutatóközpont): […]. A hiány alakzatai a kéziratos hagyatékban
Elnök: ANGYALOSI Gergely
13.30–13.50: KOSZTOLÁNCZY Tibor (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Elveszett illúziók. Tizenkét kötetes magyar írótár a német közönség számára 1909-ben
13.50–14.10: MÁTYUS Norbert (Pázmány Péter Katolikus Egyetem): „Az a kék folt”. A nehéz függelék mint a semmi kitöltése
14.10–14.30: FODOR József Péter (Digitális Irodalmi Akadémia): „A valóság derűsebb: a Semmi.” Márai Sándor világértelmezésének ellentmondásai
14.30–14.50: REICHERT Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Egy „nyelv nélküli” regény? Molnár Ferenc: Companion in Exile
Elnök: K. HORVÁTH Zsolt
15.50–16.10: MURZSA Tímea (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A „semmi” megjelenési formái Szerb Antal Utas és holdvilág című könyvében
16.10–16.30: NYERGES Gábor Ádám (Eötvös Loránd Tudományegyetem): „isten képébe vágni… a semmiébe…”. Orbán Ottó verseinek istenviszonyáról
16.30–16.50: VISY Beatrix (Bölcsészettudományi Kutatóközpont): Hiány- és (el)hallgatásalakzatok Tompa Andrea regényeiben
16.50–17.10: MIZSUR Dániel (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A semmi, a valami és a bűnös: Esterházy Péter – Szüts Miklós: A bűnös
17.40: Zárszó (Szénási Zoltán)