Közép- és kelet-európai osztály

A BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztálya 2022. május 24-én rendezte meg közép-európai szemináriumsorozatának újabb eseményét A kortárs magyar irodalom Oroszországban. Műfordítás, kutatás és oktatás címmel. Okszana Jakimenko, a Szentpétervári Állami Egyetem docense, a magyar irodalom kutatója és műfordítója előadásáról Kalavszky Zsófia tudományos munkatárs, az Emigráció egykor és ma. Orosz kutatók és művészek válaszúton című bevezető beszélgetés moderátora készített beszámolót.

A Közép-európai szeminárium című, a térségünkkel foglalkozó komparatisztikai kutatások mai helyzetéről és feladatairól szóló sorozat célja a hazai közép-európai összehasonlító kutatások felmérése, elmélyítése, a meglévő műhelyek közötti kapcsolattartás erősítése, valamint hozzájárulás a tudományos utánpótlás kineveléséhez.

A meghívó letölthető. 

2022. május 24-én a BTK Irodalomtudományi Intézetben tartott előadást Okszana Jakimenko (Szentpétervár) irodalomtörténész, műfordító, szinkrontolmács a Közép- és-kelet-európai osztály által szervezett Közép-európai szeminárium keretében. A Magyarok oroszul: a NEM természetes kiválasztódás témáját körbejáró előadásában a kutató a magyar irodalom oroszországi befogadásának és műfordításának történetét ismertette a 19. század második felétől napjainkig.

Az előadás során szó volt arról, hogy a magyar művek kiválasztása már a 19. században sem elsősorban azok esztétikai értékei alapján történt, a 20. században pedig hosszú ideig nem szakmabeliek döntése határozta meg, hogy mely magyar művek kerüljenek az orosz olvasók elé. Filológiai szaktudás nélküli, világirodalmi műveltséggel és fordítói gyakorlattal nem rendelkező, ám döntési pozícióban lévő, külügyi, diplomáciai szolgálatra hivatalnokokat képző, úgynevezett katonafordítók dolgoztak a szövegekkel. A 19‒20. század során a magyar műveknek az orosz közönséggel való megismertetésébe, fordításába beleszólt a politika is (ilyen eset volt például a Jókai Szabadság a hó alatt, avagy a „Zöld könyv” című regényét közlő orosz folyóirat betiltása). Egyes művek aktuális egzotikumát, érdekességét szintén befolyásolták a történelmi események (a japán‒orosz háború segítette például Lengyel Menyhért Taifun című drámájának sikerét), más művek ismertségéhez és népszerűségéhez pedig tekintélyes korabeli véleményformálók egy-egy elejtett megjegyzése járult hozzá (Madách Imre Az ember tragédiája című művének számos századeleji orosz fordítása például Makszim Gorkij megjegyzése nyomán született).

Az előadó kitért Lev Tolsztoj Jókait és Az ember tragédiáját kritizáló megjegyzéseire és általában véve a Jókai-regényeknek az orosz írók, irodalmárok, újságírók közötti népszerűtlenségére a századfordulón. A magyar klasszikus remekművek orosz fordítása és a kortárs magyar irodalom értő tolmácsolása, amely egyfelől a fordítások, másfelől az azokat bevezető, kommentáló irodalomtörténeti jegyzetek, majd irodalomtörténeti tanulmányok és esszék magas minőségében érhető tetten, csupán a 20. század második felében (a 70-es évektől) kezdődik el, lírai és prózai alkotások esetében egyaránt, olyan fordítók, mint Oleg Rosszijanov, Alekszandr Gerskovics, Jelena Umnyakova, Ljudmilla Sargina, Vjacseszlav Szereda, illetve Jelena Malihina, Larisza Vasziljeva, Jurij Guszev és Tatjana Voronkina kitűnő munkáiban. Az 1990-es évektől napjainkig számos „fehér foltot” sikerült eltüntetni (Pilinszky János, Szerb Antal, Márai Sándor), Esterházy Péter és Kertész Imre életműve ma már szinte teljes egészében olvasható oroszul, és egyre több fiatal orosz fordító figyelme fordul a kortárs magyar irodalmi művek felé (erről tanúskodik például a Kettős tükörben című, 2019-ben megjelent kötet). Egészen friss fejlemény, hogy napvilágot láttak a Mészöly-életmű egyes darabjai is, ugyanakkor még szép számmal maradt feladat.

Okszana Jakimenko az előadását követő hallgatói kérdésekre válaszolva kiemelte, hogy Oroszországban a magyar irodalom iránti érdeklődés felkeltésének a kétezres évek első felében emlékezetes eseményévé vált Borisz Dubin 2009-ben megjelent írása Esterházy Péter Javított kiadás című regényéről, amely a tekintélyes kritikus, irodalomszociológus élénk érdeklődést keltő publikációjának köszönhetően kapott szélesebb körű nyilvánosságot.

Képek az előadásról: