2018. augusztus 29–31-én az MTA BTK Zenetudományi Intézetének épületében került sor a Comparative Cultural Studies című nemzetközi konferenciára, amely elsősorban azt az elméleti kérdést próbálta (természetesen legtöbbször konkrét elemzések révén) megválaszolni, hogy miképpen működtethető együtt a kultúratudomány és az összehasonlító irodalomtudomány. A konferencia programjában 55 előadás szerepelt, az előadók négy földrészről érkeztek. A három plenáris előadó is három különböző földrészről jött, és három különböző diszciplína felől közelítette meg a konferencia fő kérdését. Astrid Erll (Goethe-Universität in Frankfurt am Main) az emlékezettudomány helyzetéről, Zhang Yehong (Tsinghua Egyetem, Peking) a kognitív tudományok komparatisztikai alkalmazhatóságáról, Sabine Doran (Pennsylvania State University) kultúrák vizuális jeleinek összehasonlításáról beszélt.
A két helyszínen futó szekciók olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a regény (itt fontos előadást tartott Andrei Terian [Lucian Blaga Egyetem, Nagyszeben] a periferiális kultúrák eredetiségtaktikáiról és a másodlagos mimetizmusról), transzkulturális Ázsia (Guo Jinghua [Belső-Mongóliai Műszaki Egyetem] például a kínai klasszikusok nyugati adaptációiról beszélt), transzkulturális Európa, a kulturális gyakorlatok, a nemzetköziség, a globális dél, komparatív modernizmusok, filozófia és kultúra.
Erős szekciók szóltak azokról a területekről is, amelyeknek eleve nagy hagyományuk van mind a kultúratudományban, mind a komparatisztikában, mint a fordítás (itt Gabriele Mueller [York University] előadását lehet kiemelni, mely azt a kérdést tárgyalta, hogy miként képzelik el a sci-fi filmek Európa jövőjét), a társadalmi nemek tanulmányozása, a populáris kultúra, színház és modernség (ahol is Ersu Ding lebilincselően fejtegette, hogy a tragédiának van olyan tág definíciója, melybe beleérthető a kínai tragédia is, és a tragédia műfaja tovább él a modernségben is).
A módszertani előadások közül kiemelkedett Thomas Beebee-é a big data komparatisztikai jelentőségéről és felhasználhatóságáról.
A konferencián a magyar komparatisztika is jelentős kontingenssel képviseltette magát, és az Irodalomtudományi Intézet kutatói közül (ábécésorrendben) Benda Mihály (Delphine de Girardin et Györgyné Bölöni, deux flâneuses parisiennes à la fin de 19e siècle”), Hajdu Péter (An Imaginary Asian Utopia Inserted into a Hungarian National Utopia), Hites Sándor (Philanthrocapitalism, Gift-patriotism, Philanthrofeudalism, or: Whose Money Are We Allowed to Take?) és Z. Varga Zoltán (Un-Homliness, Assimilation, Europeanness: East-West Cultural and Theoretical Transfer in Julia Kristeva’s and Tzvetan Todorov’s Life Writings) tartott előadást.
A konferenciát három összehasonlító irodalomtudományi folyóirat kezdeményezte, a Neohelicon, a Comparative Cultural Studies, és a Theoretical Studies in Literature and Art. Az egyes folyóiratok kiadóin, az Akadémiai Kiadón, a Pennsylvanuia State University Pressen, az East-China Noram Universityn kívül támogatta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító irodalomtudományi Tagozata is.
