2017. november 16-án és 17-én Leírás címmel igen gazdag programmal, magas színvonalú, érdekes konferenciát rendezett az OTKA K 112415 számú kutatócsoportja, amelynek magva Intézetünk munkatársaiból áll (Berkes Tamás, Hajdu Péter, Hites Sándor, Jeney Éva, Kálmán C. György, Z. Varga Zoltán) – ezúttal a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol a csoport pécsi tagja, Mekis D. János volt Z. Varga Zoltán társa az esemény megszervezésében.
A konferenciára a szervezők olyan komparatisztikai (összehasonlító irodalomtudományi) előadásokat vártak, amelyek nemzetközi (és/vagy művészeti ágak közötti) kontextusban tárgyalják a leírás mint elbeszéléstani kategória alakulását, jellegzetességeit, hatását. Végül olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a két nap alatt több mint ötven előadás hangzott el (leggyakrabban három párhuzamosan futó szekcióban) rendkívül változatos témákban, nagyon különböző megközelítésekben.
Az Irodalomelméleti Osztály tagjai közül hárman (Hajdu Péter, Kálmán C. György, Z. Varga Zoltán) tartottak előadást, az Irodalomtudományi Intézet más osztályainak munkatársai közül Benda Mihály, Berkes Tamás, Bucsics Katalin, Deczki Sarolta, Földes Györgyi és Major Ágnes; természetesen sokan vettek részt a szervező Pécsi Egyetemről (doktoranduszoktól professzorokig), de érkeztek előadók Kolozsvárról, Mariborból, Brnóból, Újvidékről és Bukarestből is.
Noha kiemelkedő volt a konferencia színvonala – rendkívül alapos, átgondolt, érdekes előadások hangzottak el, izgalmas viták zajlottak –, időnként még a legjobb előadók is elfeledkeztek arról, hogy nemzetközi összefüggésbe helyezzék tárgyukat, vagy hogy kifejezetten a leírásra összpontosítsanak. Az ilyesmi persze minden nagy tudományos tanácskozás kikerülhetetlen veszélye. Az átdolgozott és megszerkesztett szövegek azonban várhatóan kötetben is nyilvánosságot kaphatnak, így tehát van mód arra, hogy a szerzők az előadások fókuszát nagyobb mértékben igazítsák a korábban kijelölt témákhoz.
Rendkívül érdekes előadás volt Tóth Orsolyáé (PTE), aki a fiziognómiai megismerés 18–19. századi tanának kérdéskörét a leírásra, élő személyek, fiktív szereplők bemutatására vonatkozó implikációi alapján tárgyalta roppant ismeretgazdag formában. András Csaba (PTE) prezentációját, amelyben Tarr Béla filmjeinek emberábrázolását vetette össze a Breughel-festmények átlagembereinek, parasztjainak ábrázolásával, komparatisztikai szemlélet, intermediális megközelítés, nemzetközi látókör és kifinomult elemző megfigyelések jellemezték. Tanulságos vita alakult ki abban a szekcióban, amelyben a szociális érzékenységű, illetve a háborús próza leírásait vizsgálták az előadók. Káli Anita (DE), Deczki Sarolta (MTA BTK ITI), Böhm Gábor (PTE) kiváló, aktuális kérdéseket felvető előadásai Tar Sándor életműve, a mai magyar szegénységről szóló regények (Borbély Szilárd, Szilasi László, Kiss Tibor Noé), illetve a jugoszláv háború traumáját feldolgozó regények (pl. Danyi Zoltán Dögeltakarító) értelmezésével tárgyalták a nyomor, a szegénység, a háborús pusztítás ábrázolhatóságának problémáit.
Az összehasonlító irodalomtudományi konferenciasorozat céljai közül már az első rendezvény óta kiemelkedik az irodalomtudományi és modern irodalomtörténeti tudósutánpótlás és tehetséggondozás iránti elkötelezettség. A pécsi konferencián is számos fiatal szereplő (doktorjelöltek, doktoranduszok, mesterképzésben részt vevő hallgatók) örvendeztette meg a hallgatóságot kitűnő előadással. Közülük az immár negyedik alkalommal kiosztott, a legkiemelkedőbb, tudományos fokozattal még nem rendelkező előadónak ítélt Vajda György Mihály-díjat idén Burján Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója vehette át.
A konferencia programja és az ott készült fényképek letölthetők.
