2023-ban több esemény is idézi Szegedy-Maszák Mihály emlékét születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából. Ezek közé tartozott az „Értéket megőrizni nem, csakis teremteni lehet” címmel október 11-én rendezett konferencia, amelynek keretében a Szegedy-Maszák Mihály-díjat is átadták: az elismerést most Darida Veronika érdemelte ki.
A díjról kétévente hoz döntést a BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának kezdeményezésével alakult kuratórium. Ebben az évben a bloomingtoni Indiana University is bekapcsolódott a kitüntettek jutalmazásába: az amerikai egyetem, ahol egykor Szegedy-Maszák Mihály tanított, ezentúl két előadás tartására hívja meg a díjazottakat a Szegedy-Maszák Memorial Lectures sorozat keretében.
A konferencia zárásaként bemutatták a Szegedy-Maszák Mihály összegyűjtött írásait és bibliográfiáját megjelenítő honlapot, amelynek technikai környezetét Szegedy-Maszák Zoltán alakította ki, adatgazdagítását pedig Bucsics Katalin, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa végzi.
A Szegedy-Maszák Mihály-díjat 2023. október 11-én adták át a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában az „Értéket megőrizni nem, csakis teremteni lehet” című konferencia alkalmával. Az idén 80 éve született Szegedy-Maszák Mihály tiszteletére rendezett tanácskozáson több tudományág elismert művelője, köztük Komlós Katalin, Pléh Csaba, Romsics Ignác és Thomka Beáta is előadással vett részt. A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Hites Sándor A kultúra mint érték? A „terméketlen munka” fogalmáról a klasszikus politikai gazdaságtanban címmel tartott előadást. A konferencia zárásaként bemutatták a szegedy-maszak.hu oldalt, amelynek technikai környezetét Szegedy-Maszák Zoltán alakította ki, adatgazdagítását pedig Bucsics Katalin, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa végzi. A honlap az irodalomtörténész életművének teljes bibliográfiáját kívánja közreadni, és a jövőben összes írását hozzáférhetővé tenni a világhálón.
A Szegedy-Maszák Mihály-díjat, amelynek plakettjét Jovánovics György szobrászművész készítette, az irodalom mellett a társművészetekkel és társtudományokkal is foglalkozó, több nyelvben és kultúrában otthonosan tevékenykedő és tapasztalt kutatók kaphatják meg.
Laudációjában Bezeczky Gábor, a díj kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy a díjat első alkalommal kapja olyan kutató, aki egyetemi tanulmányai során Szegedy-Maszák Mihály hallgatója volt. Hangsúlyozta, hogy a díjazott esetében a „nagy anyagban való eligazodás képessége nem pusztán a hatalmas tárgyi tudás, hanem a hozzáállás, vagyis a tapintat és odaadás következménye”, és „aligha tanulható az elegancia, mellyel Darida Veronika átlép a mások számára végzetes csapdákon”. A díjazott több önálló kötetét méltatva Művészettapasztalatok című, 2009-ben megjelent munkájával kapcsolatban kiemelte, hogy „tanulmányai nem kis mértékben éppen azért élvezetesek, mert villámgyorsan eljutnak a tárgyukhoz, melyet élesen exponálnak, majd erőltetett poénok nélkül érnek véget.”
Darida Veronika 2007-ben doktori fokozatot szerzett a filozófiatudomány (ELTE–Université Paris 12 – Val de Marne), 2008-ban pedig az irodalom- és színháztudomány területén (ELTE–Université Paris 10 – Nanterre). Ezeken kívül elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem színháztudományi képzését (1998–2003). Több magyar és nemzetközi tudományos testület tagja, kutatócsoportok résztvevője. 2013 óta az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének habilitált egyetemi docense, jelenleg az Esztétika Tanszék vezetője.
Több tanulmánygyűjtemény szerkesztője, valamint számos önálló kötet szerzője – magyarul (A fenséges és a rejtőzködő jelenlét – Louis Marin reprezentációelmélete, 2009; Művészettapasztalatok – fenomenológiai megközelítések, 2009; Színház-utópiák, 2010; Filozófiai vallomások, 2011; Hisztériák, 2012; Jeles András és a katasztrófa színháza, 2014; A nosztalgia művészete/A művészet nosztalgiája, 2015; Eltérő színterek – Nagy József színháza, 2017; Filozófusok bábszínháza, 2020; A talány filozófiája. Giorgio Agamben esztétikája, 2021; Színházesztétika, 2023), francia (Approches phénoménologiques de la représentation théâtrale, 2010; Le sublime et la présence cachée, 2011) és angol nyelven (Enigmas: Aesthetics of Giorgio Agamben, 2022). Fordítója továbbá Giorgio Agamben, Roland Barthes és Louis Marin egyes műveinek.
