A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) a kézírásfelismerő modellek fejlesztéséért, azon belül Arany János hivatali iratainak MI alapú feldolgozásáért 2024-ben elnyerte a Kulturális és Innovációs Minisztérium Társadalmi Innovációs Díját. A díjnyertes fejlesztésben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Palkó Gábor, Fellegi Zsófia és Bobák Barbara vett részt.
Az elismerés olyan új ötlet kifejlesztéséért és megvalósításáért adományozható, amely társadalmi szükséglet kielégítésére irányul, közösségi kapcsolatokat erősít, vagy együttműködést alakít ki, ezáltal megoldást nyújthat a társadalmi folyamatokat befolyásoló problémákra, és végső célként javíthatja egy térség vagy közösség jólétét, illetve nemzetközi szinten is adaptálható megoldást mutat be.
A Társadalmi Innovációs Díj ünnepélyes átadására 2024. november 13-án került sor a Minisztérium Könyvtártermében. A rendezvényen Zsigó Róbert miniszterhelyettestől a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont részéről Balogh Balázs főigazgató vette át a díjat. A nyertes fejlesztésben a HUN-REN BTK munkatársai közül Palkó Gábor, Fellegi Zsófia és Bobák Barbara, a Laboratórium részéről Fekete Norbert és Szekrényes István vett részt.
2024-ben a DH-LAB projektje mellett a másik díjazott a Szabadtéri Néprajzi Múzeum demenciaprogramja volt.
Balogh Balázs főigazgató átveszi Zsigó Róbert miniszterhelyettestől a Társadalmi Innovációs Díjat
Palkó Gábor projektvezető, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa a díjátadón elmondta, hogy „a 21. század első évtizedeiben két egymással szorosan összefüggő és párhuzamos trend figyelhető meg a kultúra és a tudomány területén. Egyrészt a mesterséges intelligencia (MI) olyan mértékben alakítja át és helyettesíti a megszokott kulturális gyakorlatokat, ami korábban elképzelhetetlen volt, másrészt, részben a kulturális örökség digitalizálása, részben pedig a digitálisan keletkező anyagok hatalmas mennyisége miatt korábban elképzelhetetlen nagyságrendben jönnek létre adatbázisok és adathálózatok”.
Hozzátette, „a digitális örökség diskurzusában azonban a könnyen feldolgozható és közzétehető nyomtatott vagy digitálisan keletkező anyagok mellett az igazi – azaz kézzel írt – kéziratok háttérbe szorulnak, mivel nem tehetők kereshetővé olyan általános modellekkel, amelyek nem veszik figyelembe az adott dokumentumcsoport sajátos jellemzőit. Különösen problémás, hogy az MI eszközök jobban működnek a nagy világnyelvek esetében, amelyeket több százmillióan beszélnek, így például a magyar kézzel írt dokumentumok különösen alulreprezentáltak a digitális kulturális örökség egészében”. Kiemelte, hogy „a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) projekt egyik elsődleges feladata ezeknek a problémáknak a megoldása”.
A kézírásfelismerő modellek fejlesztése
A DH-LAB a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, a Miskolci Egyetem, valamint az ELTE BTK TI Digitális Bölcsészet Tanszék szakértőinek közreműködésével, az ELTE IK Mesterséges Intelligencia Tanszék hallgatóival közösen alakítja ki a magyar nyelvre optimalizált MI eszközök alkalmazásának módszertanát a közgyűjteményekben, a nyílt tudományosság elveinek megfelelően, saját hardware környezetben.
Ennek a munkának az egyik első és legjelentősebb eredménye a kézírásfelismerő modell kifejlesztése, amely lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzött Arany János hivatali iratok kereshetővé tételét, és ezáltal rendkívül értékes korpusz válik hozzáférhetővé a kutatók és a nagyközönség számára.
