2026. június 26.

Irodalomtudomány és kriminológia 

interdiszciplináris konferencia

Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint az Országos Kriminológiai Intézet 2026. június 26-án Irodalomtudomány és kriminológia címmel tudományos konferenciát rendez.

A konferencia célja az interdiszciplináris párbeszéd kialakítása kriminológusok, jogászok, irodalmárok, rendészeti és kriminalisztikai szakemberek, valamint társadalomtudósok között a jogi jelenségek kulturális, narratív és retorikai dimenzióinak középpontba állításával a kriminológia és az irodalomtudomány metszéspontján.
A jelentkezéseket a tervezett 20 perces előadások 300–400 szavas összefoglalójával és rövid szakmai bemutatkozás benyújtásával 2026. június 1-ig várják a szervezők.

A további részleteket tartalmazó konferenciafelhívás letölthető.

A kriminológia és az irodalomtudomány metszéspontja az elmúlt évtizedekben egyre termékenyebb kutatási területté vált. Ezek a vizsgálatok szorosan kapcsolódnak a jog és irodalom interdiszciplináris irányzatához, amely a jogi jelenségek kulturális, narratív és retorikai dimenzióit állítja a középpontba.

A konferencia elsősorban a „jog mint irodalom” megközelítéséhez kapcsolódik: azt vizsgálja, miként értelmezhetők a jogi és kriminológiai szövegek – például vallomások, jegyzőkönyvek, ítéletek vagy nyomozati anyagok – narratív konstrukciókként és miként alkalmazhatók az irodalomtudomány szövegelemző módszerei a kriminológiai gondolkodásban, a büntetőjog-tudományban és a nyomozati gyakorlatban. Ugyanakkor a konferencia a „jog az irodalomban” perspektívájára is nyitott, tehát azokra a kutatásokra, amelyek azt vizsgálják, miként jelennek meg a bűn, az igazságszolgáltatás, a kriminalizáció vagy a hatalom kérdései az irodalmi művekben, és ezek a reprezentációk milyen módon formálják a jogról és a bűnről alkotott társadalmi képzeteket.

A konferencia témakörei kiterjednek többek között a nyomozás értelmezésére mint hermeneutikai folyamatra, a vallomások, jegyzőkönyvek és ítéletek narratív szerkezetére, a hitelesség és meggyőzőerő kérdésére, valamint a bizonyítás és a történetalkotás kapcsolatára. Fontos témái továbbá a hamis vallomások és narratív torzulások problémája, a médiában konstruált bűnesetek vizsgálata, valamint a forenzikus nyelvészet és a stilometria. Hangsúlyosan jelennek meg a kriminológia nézőpontjai is, mint például a bűn társadalmi konstrukciója, a kriminalizáció politikája, a hatalom és diskurzus összefüggései, valamint a marginalizált csoportok reprezentációja. Kiemelt érdeklődésre tarthatnak számot azok az előadások, amelyek empirikus nyomozati anyagok elemzését kapcsolják össze narratológiai vagy kritikai kriminológiai elméleti kerettel.

Jelentkezés: 300–400 szavas absztrakt és rövid szakmai bemutatkozás benyújtásával 2026. június 1-ig a  címre.