A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2024. május 28-án 16:00 órakor vitaülést rendez, amelyen Neolatin líra 18. századi magyarországi jezsuitáknál: Gyalogi János (1686–1761) címmel Szelestei N. László tart előadást.

 
Gyalogi János (1686–1761) költői munkássága jórészt ismeretlen a magyar irodalomtörténetben, elsősorban szónokként tartják számon. Az előadás Gyalogi életművén keresztül a 18. századi jezsuita neolatin líra kutatásainak kérdéseit járja körül, valamint javaslatot tesz a barokk költészet forrásbázisának létrahozásával kapcsolatban. 

Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emeleti tanácsterem

A meghívó letölthető.

Az előadás cáfolja a szakirodalom azon megállapítását, hogy a magyarországi jezsuitáknál a 18. század első felében nem volt igazi költő, hiányzott az önkifejező líra. Bizonyítja Tarnai Andor mondatának igazát („…ami a 18. század második felében a magyar költészetben történt, az a század első felében a magyarországi latin költészetben már jelen van”). Gyalogi János például  nemcsak versformában utánozta antik és neolatin mintáit, hanem komoly, vívódó mondandóját is könnyedén kifejezte latin verseivel. A szakemberek előtt ismeretlen, feltáratlan költeményeiben megfogalmazottak (és a kortársak elismerése) alapján jogosan mondhatta magáról: „concionator, et poeta”. Azt eddig is tudtuk, hogy jó szónok volt. Költeményei azt igazolják, hogy nem verzifikátor, hanem igazi költő. Az előadó arra is kitér, hogyan lehetne/kellene a magyarországi barokk költészet megbízható forrásbázisát létrehozni, amelyben a Gyalogi Jánoshoz hasonló, kevésbé ismert szerzők a kutatók látókörébe kerülhetnek.