+36 1 279 2760     iti.titkarsag@abtk.hu

iti banner

Eseménynaptár

Könyvbemutató beszélgetés Tar Sándorról (Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros)
2022. december 05., Hétfő, 18:00
Találatok : 98
Létrehozta: Sarankó Márta
Deczki Sarolta Déry Tibor-díjas irodalomtörténész legújabb kötetéről, Tar Sándorról szóló monográfiájáról Gyöngyössy Csaba beszélget a szerzővel az Utószó Irodalmi antológia idei utolsó eseményén, a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet szervezésében.

A tanulmánykötet az Osiris Kiadó irodalomtörténeti könyvsorozatában jelent meg.

A többéves kutatómunka kötetbe foglalását Závada Pál Kossuth- és József Attila-díjas író, a Déry Tibor Alapítvány elnöke így említette laudációjában:

„Deczki Sarolta pályájának eddigi csúcsa minden bizonnyal a nemrég megjelent Tar Sándor-monográfia, hosszú évek munkájának eredménye. A szerző feltehetően alaposan megküzdött könyvének senkihez nem hasonlítható hősével csakúgy, mint Tar kivételes munkásságával, de az is átüt a sorokon, hogy igazán élvezte ezt a küzdelmet. És mindvégig magabízó öntudatossággal képviselte a kendőzetlen szembenézésnek azt a pozícióját, amelyből úgy tárhatja föl ennek az írónknak – illetve hajdani kollégánknak, kortársunknak – az emberi esendőségét, nyomorúságát, bűnét és keserves bukását, hogy közben szakmai mércéje rendületlen marad, hogy nyilvánvalóvá tegye, miért is van páratlan jelentősége ennek az életműnek. Márpedig Tar Sándor halála óta mintha egyre kényelmetlenebb volna belehelyezkedni ebbe a pozícióba, mintha az utókor túlontúl feszengene attól, hogy ilyen zűrzavaros körülmények közül, ennyire mélyről próbáljon maradandóan értékeset kiemelni magának.”

Tar Sándor a modern magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alkotója.
Paraszti származású, majd munkásként kezdett el írni, és hamar berobbant az irodalomba, de sikerei hatására sem hagyta ott a gyárat, sőt traumaként élte meg, amikor elbocsátották. Sohasem került az irodalmi élet centrumába, mindig a periférián mozgott, és ezt a helyzetet csak megerősítette az, amikor kiderült, hogy ügynök volt. A lelepleződés megtörte a pályát, emberi-írói hanyatlással járt számára, ami rányomta a bélyegét az újabb kötetek fogadtatására is, melyekről már alig-alig született kritika. A szerző ügynöki múltja árnyékot vetett az életmű esztétikai megítélésére is, megritkultak a róla szóló írások, és egy időre kiszorult a kánonból. Az utóbbi években azonban egyre többen érdeklődnek az életmű iránt, amely egyre népszerűbb nemcsak az olvasók körében, de számos filmes és színházi alkotót is inspirál. A kétezres években még azt lehetett gondolni, eljárt felette az idő, hiszen elsüllyedt az a világ, melynek a háttere előtt ez a próza érvényes lehet - aztán kiderült, hogy sem az a világ nem tűnt el teljesen, sem Tar művészetének szavatossága nem járt le. A megújult érdeklődés nem független a kortárs magyar és világirodalom általános folyamataitól, melyekben egyre nagyobb szerepet játszik a realizmus poétikája és a társadalmi felelősség gondolata. Az irodalomban ismét megjelent a szolidaritás eszméje, és ezek a folyamatok szinte automatikusan emelték vissza Tar Sándort a főáramba. Valóságos kultusz is elkezdett kialakulni körülötte, beszédmódja követőkre talált, egyre többet hivatkoznak rá.

Facebook-esemény: https://fb.me/e/2lXoPZ4Gx