Csaknem huszonöt éve folyamatos tudományos érdeklődés övezi azt a szignálatlan rézmetszetet, mely a középkor vége óta használt „Magyarország a kereszténység védőbástyája” toposz – mai ismereteink szerinti – egyedülállóan pontos képi megfogalmazása, szövegkörnyezetével együtt a propugnaculum-retorika kiteljesedése.

A rézmetszettel többen foglalkoztak, elsősorban művészettörténeti kontextusban értelmezve a kompozíciót. Ugyanakkor a magyar vonatkozású történeti üzenetet hordozó ábrázolás továbbra is halmozottan problematikus maradt, a datálás, a megrendelés, a kivitelezés, a tartalom, a funkció és a mondanivaló kérdése egyaránt megoldatlan, illetőleg további pontosításra szorul.

Mindez együttesen ösztönözte az előadót arra, hogy megkeresse a rézmetszet könyvészeti hátterét, és meghatározza irodalom- és művészettörténeti szövegkörnyezetét.