Bálint Judit, Bujtás László, Hoffmann Gizella, Horváth Zsuzsanna, Küri Erika, Mihalics Veronika és Udvardi Ágnes, szerk. Peregrinuslevelek 1711–1750: Külföldön tanuló diákok levelei Teleki Sándornak. Fordította Bartók István. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 6. Szeged: József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1980.

Sennyey László. „Római utazások”. Fordította Bartók István. In Magyar utazási irodalom 15–18. század, szerkesztette Kovács Sándor Iván és Monok István, a kísérőtanulmányt írta Kovács Sándor Iván, 520–560. Magyar remekírók. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990. https://www.mek.oszk.hu/06100/06179/html/magyutaz0030011/magyutaz0030011.html (Budapest: Neumann Kht., 2000).

Agrippa von Nettesheim, [Heinrich Cornelius]. „Isten megismerésének három féle módjáról szóló könyv (részlet)”. Fordította Bartók István. Pompeji 2, 1. sz. (1991): 37–57.

Ramus, Petrus. „A pronuntiatio: Audomarus Talaeus retorikájának második könyve”. Fordította Tóth Tünde. Lektorálta és az előszót írta Bartók István. Pompeji 3, 4. sz. (1992): 114–130.

Pál József, Tar Ibolya és Szőnyi György Endre, szerk. Hermetika, mágia: Ezoterikus látásmód és művészi megismerés; szöveggyűjtemény. Ikonológia és műértelmezés 5. Szeged: JATEPress, 1995. Bartók István fordításai: Ludovico Lazzarelli, „Kriszus kelyhe, Hermész serlege” (191–206); Francesco Giorgio, „De harmonia mundi, In Sacram Scripturam problemata” (207–216); Cornelius Agrippa von Nettesheim, „Isten hatalmáról és bölcsességéről” (239–249), „Az Isten megismerésének háromféle módjáról szóló könyv” (251–264), „Az ember, ahogyan Isten a maga képére teremtette” (265–271); Robert Fludd, „Mindkét kozmosznak […] története” (361–389).