1970
Arany János Visszatekintés c., versének képanyaga, ItK, LXXIV, 322–345, és klny.[francia rezümével]
1971
A gnosztikus groteszk Nádas Péter műveiben, Kritika, IX/11–12, 88–93.
Arany egy félreértett sorához, ItK, LXXV, 611.
Hozzászólás Ungvári Tamás: Az idő problémája Babits versében c. előadásához, In: Formateremtő elvek a költői alkotásban, Babits: Ősz és tavasz között–Kassák: A ló meghal a madarak kirepülnek, Szerk.: Hankiss Elemér, Akadémiai Kiadó, Budapest, 371–378.
1972
Kármán és Sza'dí, ItK, LXXVI/5, 626.
Petőfi Kördala: palindromon, ItK, LXXVI, 342–343.
Játékos Petőfi passió, Kardos Ferenc: Petőfi'73, Filmkultúra, 6, 15–21.
1973
Arany János levele Tóth Lőrinchez, ItK, LXXVII, 455.
Apokalipszis helyett kataklizma, A Szörnyű idő elemzése, in: 1823–1973 Petőfi, Szerk.: V. Nyilassy Vilma, Népművelési propaganda Iroda, Budapest, [PIM Évkönyve, 10.], 171–186.
Mészöly Miklós: Alakulások, Jelenkor, 7–8, 644–645.
1974
A Hymnus helye a magyar és világirodalomban, In: A Hymnus költője, Tanulmányok Kölcseyről, szerk.: Lukácsy Sándor, Szabolcs-Szatmár Megye Tanácsa, Nyíregyháza 11–14.
A jezsuiták és a magyar honfoglalási epika fordulata, In: Irodalom és felvilágosodás, Tanulmányok, szerk.: Szauder József–TARNAI Andor, Akadémiai Kiadó, Budapest, 567–645, és klny.
1975
„s hű a haladékony időhöz”, Kompozíció és történelemszemlélet a Zalán futásában, in: Ragyognak tettei, Tanulmányok Vörösmartyról, Szerk.: Horváth Károly–LUKÁCSY Sándor–SZÖRÉNYI László, Székesfehérvár, 7–46.
Berzsenyi Dániel: Vandal bölcsesség, in: Miért szép? a magyar líra Csokonaitól Petőfiig, Szerk.: Mezei Márta–Kulin Ferenc, Gondolat Kiadó, Budapest, 179–187.
1976
Valahány török bejt, ItK, LXXX, 706–713.
(Horváth Ivánnal, Kajtár Máriával, Kovács Ilonával, Szegedy-Maszák Mihállyal, Varga Lászlóval, Veres Andrással): Javaslat a középfokú oktatás irodalmi törzsanyagára, Literatura, III/2, 138–168.
Jorgosz Szeferisz, Nagyvilág, XXI/12, 1913–1914.
1977
A Szigeti Veszedelem és az európai epikus hagyomány, Literatura, IV/2, 27–39.
Mítikus szerkezetek Eizenstein filmjeiben, Mozgó Világ, III/5, okt., 93–100.
Értékelő tanulmány a Pannónia Filmstúdió 1976. évi mozi rövidfilmjeiről, in: Az animációs rövidfilm helyzete, Pannónia Filmstúdió, Budapest, 5. lev.
1978
Szenci Molnár Albert latin versei, in: Szenci Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz, Szerk.: Csanda Sándor–KESERŰ Bálint, Szeged, (Adattár XVI. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 4.), 245–253, és klny.
Nádas Péter, Mozgó Világ, IV/1. febr., 53–58. [egy részlete]: Látóhatár, ápr., 197–201.
1979
Az ajtó zárva, vagy nyitva legyen, in: Utak a vizuális kultúrához II, Németh Lajos 50. születésnapjára, szerk.: Beke László–HORÁNYI Özséb, Országos Oktatástechnikai Központ, MTA Vizuális Kultúrakutató Munkabizottság, Veszprém, 159–168.
„Nekünk kell Mohács” [Ady után szabadon], Mozgó Világ, V/6, december, 123–127.
Faludi Ferenc, a könyvvizsgáló, Magyar Könyvszemle, XCV, 1–24, és klny. [francia rezümével]
Faludi Ferenc levele Kaprinai Istvánhoz, ItK, LXXXIII, 297.
A Szigeti Veszedelem és az európai epikus hagyomány, Az mTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei XXXI/3-4, 280–292, és klny.
Kínzó és lelkesítő látomások, (Mészöly Miklósról, az író fényképével), Új Tükör, XVI/22. június 3., 27.
1980
Előképek és víziók, (Hajnóczy Péterről), Mozgó Világ, VII/12, december, 103–105.
Rákóczi csehországi tanulóévei, in: Rákóczi-tanulmányok, szerk.: KÖPECZI Béla–HOPP Lajos–R. VÁRKONYI Ágnes, Akadémiai Kiadó, Budapest, 291–315. és klny.
Mítikus szerkezetek ismétlődései Eizenstein filmjeiben, in: Ismétlődés a művészetben, Szerk.: Horváth Iván–VERES András, Akadémiai Kiadó, Budapest, [Opus Irodalomelméleti Tanulmányok 5.] 177–187.
A magyarországi latin hősi epika a XVII–XVIII. században, (Kandidátusi értekezés tézisei), MTA KESZ Sokszorosító, Budapest
Nemzet és lakosság, Hozzászólás Szilágyi Ákos cikkéhez, Új Forrás, XII/4. (augusztus), 44–47.
1981
Heltai Gáspár és az inkvizíció, Forrástanulmány a Hálóhoz, Világosság, XXI/10, okt., 639–643.
Latin nyelvű Árkádia a tizennyolcadik századi Magyarországon, ItK, LXXXV/2, 184–191.
Faludi Ferenc irodalmi jelentősége, Életünk, 3, 251–256.
1982
Biblia Hungarorum, Mozgó Világ, VIII/1, január, 108.
„Tükröcske, Egy ficzkópoéta számára”, Ungvárnémeti Tóth lászló kritikai fogadtatása, in: Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, tomus XVIII, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, 83–87. és klny. [angol rezümével]
Galeotto filozófiai értekezéseinek antik forrásai, ItK, LXXXVI, 46–52.
Arany János, a lírikus, Új Írás, XXII. dec., 76–87.
1983
Esterházy Péter: Fuharosok, Mozgó Világ, IX/9, 1983. szeptember, 102–103.
Kovács István: Ördöglakat, Mozgó Világ, IX/8, 1983. augusztus, 20–21.
Nádas Péter: Színtér, Mozgó Világ, IX/10. 1983. október, 92–93.
Szőcs Géza: Párbaj, avagy a huszonharmadik hóhullás, Mozgó Világ, IX/6, 1983. június, 70–71.
Turcsány Péter: Tarisznya, Mozgó Világ, IX/10, 1983. november, 46–47.
Weöres Sándor: Színjátékok, Mozgó Világ, IX/7, 1983. július, 38–39.
Csoóri Sándor: A félig bevallott élet, Mozgó Világ, IX/5, 1983. május, 88–89.
Varga Imre: Boszorkányszombat, Mozgó Világ, IX/4, 1983, április, 22–23.
Hajnóczy Péter: Összegyűjtött írások, Mozgó Világ IX/2, 1983. február, 32–33.
Mészöly Miklós: Esti körkép [sajtóhiba 'térkép' helyett], Mozgó Világ, IX/1, 1983. január, 64–65.
Arany epikája, Literatura, 3–4, 252–266.
II. Rákóczi Ferenc tanára, Melchior Guttwirt és műve, az Amores Mariani, ItK, LXXXVII, 197–201.
Úti jegyzetek az 1982. évi Velencei biennáléról, Mozgó Világ, IX/3, 1983. március, 41–52.
Zsigmond Ferenc, a tankönyvíró, Jászkunság, XXII/2. 1983. június, 40–45.
Riedl Frigyes: Arany János, Kortárs, XVII/10, 1983. október, 1648–1649.
Verseghy értekezése a Káldi-féle bibliafordításról – In memoriam Verseghy Ferenc, 2, Emlékkönyv a Szolnokon 1982. december 3-án tartott tudományos ülésszak anyagából, szerk. Szurmay Ernő, Szolnok, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 1983, 43–54.
1984
San Martino a Mensola, Vigilia XXXXIX/11, 839–843.
Az ajtó zárva vagy nyitva legyen, Gazdag Gyula: A sípoló macskakő, in: Kortársunk a film, Filmesszék, filmtanulmányok, szerk.: DÁNIEL Ferenc, Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 184–191.
A szent hazának képe, Őstörténet és epika Zrínyitől Krúdyig, Kortárs XXVIII/12, dec., 1598–1566.
1985
Mészöly Miklós: Megbocsátás, Alföld, XXXVI/11. november, 75–78.
Kosztolányi regényeinek motiváló tényezői, Literatura, 1–2, 87–100.
Szöveggondozás – magyar módra, Alföld, XXXVI/10, okt., 63–72.
Lehet–e a történelmet fényképezni? – Lábass endre fotóihoz, Magyar Építőművészet, 6, 62–63.
„Ne sápadj” (részlet), in: Társulás film- és video stúdió 1981–1985, szerk.: DÁRDAY István–HIDASAndrás–SZALAI Györgyi–SZENDIGábor–Wilt Pál, Mafilm, Budapest, 22.
Újabb adalékok a delfinológiához, Visszhang [Veszprém], XXV/2, febr., 5–6.
Latin költészet 1770 és 1820 között, in: Irodalomtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok, szerk.: Kósa László–SZEGEDY–Maszák Mihály, ELTE, Budapest, 264–292.
Táncsics szépirodalmi művei és önéletrajza, in: Táncsics Mihály, szerk.: Simonné Tiegelmann Ilona, Komárom Megyei Múzeumi Szervezet, Tudományos Füzetek 1, Tata, 68–82.
Kedvelt és mellőzött művek elemzése, in: A 10–14. éves olvasók, szerk.: Pápainé Kemenci Judit, OSZK Könyvtártudomány és Módszertani Központ – Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 81–96.
Gáll Bernardin, 1748–1831, Szegedi Könyvtári műhely, XXIV/1, júl., 16–17.
1986
Őstörténet és metrika, A magyar metrikus verselés XVIII. századi föltámasztásának eszmetörténeti háttere, ItK, LXVIII/U.F. XVIII/1, 62–74.
L'Obsidio Szigetiana e la tradizione epica europea, in: Ideali del Rinascimento, szerk. Vígh Éva, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Acta Romanica, tom. Szeged, X, 124–154. és klny.
Vörösmarty lírája, Literatura/3–4, 385–395.
1987
az elszánt, Százötven éve jelent meg a Szózat, Magyar Nemzet, jan., 10. 9.
Megnyitó Triznya Mátyás zebegényi kiállításához, Vigilia, LII/8, aug., 637–639.
Bécs szimbolikus szerepe Krúdy műveiben, Vigilia, LII/6, jún., 416–424.
„Ki vérünk ízét ismered, tégy vallást karszti kő”, in: Én is jártam Isonzónál, szerk.: Gulyás Gyula–Gulyás János, MAFILM–Budapest Stúdió kiadása, Budapest, Kézirat gyanánt, 112–116.
A mai magyar próza németül, Olvasó Nép, IX/4, 34, 23–48.
Sziveri János, Életünk, 87/11, 993–996.
1988
A legjobb magyar tanítvány, 1. Gondolat–Jel, Szeged, JATE, I, 47–49, [jegyzetekkel]; Magyar Napló, I, 5, 1989, nov. 10. 11. [jegyzetek nélkül]
Panegyricus és eposz (Zrínyi és Cortesius), ItK, XCI–XCII, 141–149. és klny.
Mária, a magyar történelem tanúja (Koptik Ottó: Thalleis), ItK, XCI–XCII, 440–448.
Bevezető Sziveri János Írószövetségbeli bemutatkozásához, Életünk, XXVI/11, nov., 993–996.
Epikus témák a pécsi latin nyelvű bukolikában, In: Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, tom. XXV., Acta Universitatis szegediensis de Attila József nominatae, Szeged, 31–39. [német rezümével]
Verseghy Káldi-értekezésének tudomány- és művelődéstörténeti háttere, in: In memoriam Verseghy Ferenc, 3, Emlékkönyv a Szolnokon 1982. dec. 3-án tartott tudományos ülésszak anyagából, szerk. Szurmay Ernő, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, (1988) 70–81.
1989
A legjobb magyar tanítvány, Magyar Napló, I/5, nov., 10. 11.
„Jobb haramiák tanyái közt, biztosabb fenevad-lakta vadonba, mint illy országba élni”, in: Gulyás Gyula–GULYÁSJános, Törvénysértés nélkül, A hortobágyi munkatáborok (1950–1953) filmszociográfiájának dokumentumai, Láng Kiadó, Budapest, 131–134.
Ismeretlen latin jezsuita dráma Hunyadi Lászlóról, in: Iskoladráma és folklór, A noszvaji hasonló című konferencián elhangzott előadások, szerk. Pintér Márta Zsuzsanna–Kilián István, Debrecen, 53–56.
Poklunk (Faludy György köszöntése az Írószövetségben, 1988. szeptember 28–án), Életünk, 7, 663–666.
Zrínyi harmadik éneke, (Sík Sándor verséről), Igen, I/5, június 23., 14.
Ars mutilandi Hungarica, Bevezetés a delfinológiába, 1–4. rész, 2000, máj., 56–63; júl., 49–57; szept., 53–58; nov., 55–61.
Homo paleohungaricus, Hitel, II/12, 1989. június 7, 62, (Kritika Lengyel Péter: Macskakő című regényéről)
Jehova és Sátán focimeccse, Hitel, II/16, 1989. augusztus 9, 60, (Kritika Csalog Zsolt: Fel a kezekkel! című kötetéről)
Mi volt egyszer? Hitel, II/20, 1989. október 4, 62, (Kritika Mészöly Miklós: Volt egyszer egy Közép-Európa című kötetéről)
Az örök Helené a pokolban, Hitel, II/24, 1989. november 29, 60, (Kritika Kemény István: Az ellenség művészete című regényéről)
Fabatka és sZabadka, Hitel, II/18, 1989. szeptember 6., 62. (Kritika Sziveri Jánosról)
1990
A halász, Literatura, 2, 230–236.
Magyarország, az összes istenek lakóhelye, in: Collectanea Tiburtiana, Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére, szerk. Galavics Géza–Herner János–Keserű Bálint, JATE, Szeged, [Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 10.], 345–349.
„Az ő birodalmok tyrannis”, in: Gulyás Gyula–Gulyás János, Málenki robot, Filmszociográfia a dudari leventék szibériai lágeremlékeiről az Uraltól Kolimáig, Századvég Kiadó, Budapest, 87–89.
Az Így írtok ti szemléleti és műfaji távlatai, in: Bíráló álruhában, Tanulmányok Karinthy Frigyesről, vál. és szerk.: Angyalosi Gergely, Budapest XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal–Maecenas Kiadó, Budapest, 185–198.
Két jó barát, Hitel, III/5, 1990. március 7, 59, (Kritika Kovács István: A légió című monográfiájáról)
1991
Neolatin lírai költészet a XVIII. századi Magyarországon, ItK, XCV, 589–596. és klny.
Madách lírája, Irodalmi Szemle [Pozsony], XXXIV/6, jún., 662–664.
Bécs szimbolikus szerepe Krúdy Gyula műveiben, in: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében II, Kapcsolatok és kölcsönhatások a 19–20. század fordulóján – Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum II, Beziehungen und Wechselwirkungen an der Wende des 19. and /sic!/ Jahrhunderts, szerk. Moritz CsákY–Horst Haselsteiner–Klaniczay Tibor–Rédei Károly, Budapest–Wien, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 693–703.
Fegyvert fogtunk a világért, Egy elfeledett őrdal 1848–ból, Magyar Nemzet, március 14. 11, (Heilprin Mihály: Őrdal c. versének hasonmásával)
A fénnyel együtt született – Magyar költők versei a hetvenéves Sztálinhoz, Árgus, II/1, január–február 70–71.
Játékos Petőfi-passió, In: Filmkultúra, 1965–1973, vál., bevez. Bíró Yvette, szerk. Zalán Vince, Századvég, Budapest, 123–125.
1992
Prokop Péter kiállítása elé, Vigilia, LVII/7, júl., 521–522.
Magyar irodalomtörténet a Magyar Népköztársaság irodalomtörténete helyett, Életünk, XXX/10, okt., 1047–1052.
Marin Držić és a neolatin költészet, Filológiai Közlöny XXXVIII/1–2, 36–41,
A Hunyadiak kora Michele Ricci Historia de regibus Ungariae című művében, ItK LXXIII/U. F. XXIII/ 3, 611–620.
Kolumbusz és magyar utókora, Magyar Nemzet, június 18. Melléklet, no. 16. (Gazdaság–Expoforum), III.
„Saluti dall’ Ungheria”, Móser Zoltán bolognai kiállítása elé, Igen, IV/16–17, 1992. augusztus 14., 48–49.
1993
Bécs szimbolikus szerepe Krúdy Gyula műveiben, in: Magyarok Bécsben–Bécsről, Tanulmányok az osztrák–magyar művelődési kapcsolatok köréből, szerk. Fried István, közreműködött Kovács Sándor, JATE, Szeged, 103–122.
1994
Megnyitó Piranesi kiállításához. Szépművészeti Múzeum, 1993. szeptember 10, Távlatok, 1 (15. sz.), 116–118.
L’epopea „Columbus” di Ubertino Carrara e il modello d’ epopea neolatina, in: Celebrating Comparativism, Papers offered for György M. Vajda and István Fried, ed. by Katalin Kürtösi and József Pál, Szeged, 415–426.
A Hunyadiak kora Michele Ricci Historia de regibus Ungariae című művében, in.: Klaniczay-Emlékkönyv, Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére, szerk. Jankovics József, MTA ITI–Balassi Kiadó, Budapest, 128–135.
L’età corviniana nella Historia de regibus Ungariae di Michele Ricci, in: Matthias Corvinus and the Humanism in Central Europe, ed. by Tibor Klaniczay, József Jankovics (Studia Humanitatis, 10,) Balassi Kiadó, Budapest, 223–233.
1995
A kassai mártírok, Vigilia, LX/8, aug., 566–569.
1996
A Jókai-kódex kérdése a Szent Ferenc-legendára vonatkozó újabb kutatások fényében, in: Tarnai Andor-emlékkönyv, szerk.: Kecskeméti Gábor, munkatársak: Hargittay Emil, Thímár Attila, Universitas Kiadó, Budapest, 273–281. és klny.
Homo paleohungaricus (Másodközlés), in: Lengyel Péter, „Vár ucca tizenhét”, IV/2, Veszprém, 100–102.
Pilinszky és Kempis Tamás, In: „Merre, hogyan?” Tanulmányok Pilinszky Jánosról, szerk. TASI József, PIM, Budapest, 84–95.
[Részlet a Múltaddal valamit kezdeni (1989) c. kötetemből] = Akitől ellopták az időt, Szerb Antal emlékezete, vál., szerk. Wágner Tibor, Bp., Kráter Műhely Egyesület, 1996, 346 (2), 220.
1997
Wesselényi, mint Jókai mitikus hőse, in: Előadások és tanulmányok Wesselényi Miklósról, szerk. Takács Péter [Erdélytörténeti Könyvek, 1.], Debrecen, 179–189.
„Kinek én ezt írám tört címere mellett?” Lajos dalünnepe, Világosság, XXXVIII/9–10, szept.–okt., „Régi magyarokról mai magyarok”, 39–49.
Herzl és Jókai, Új Hang (Miskolc), 42. (Ú. F. 14.), nov. 19–27.
Újabb adalék a delfinológiához, Visszhang antológia (1985–l986), Vár ucca tizenhét, V/2, [Veszprém], 120–122. (Másodközlés)
1998
A Hymnus helye a magyar– és világirodalomban, in: Válogatás a XX. század Hymnus–értelmezéseiből, szerk. Csorba Sándor, Fehérgyarmat, 1997, (1998), 65–70. [A Kölcsey Társaság Társasági Füzetei, 9.] (harmadik közlés)
Herzl és Jókai, in: 100 éves a cionista mozgalom, szerk. BÓDOG Gyula, A Bethlen téri Oneg Sábbát Klub kiadványa, 6, Budapest, 113–120. [121: angol rezümé] (másodközlés)
Balbinus és a magyarok, in: Bohemia et Hungaria, Tanulmányok a cseh–magyar irodalmi kapcsolatok köréből, szerk. Berkes Tamás, Osiris Kiadó, Budapest, 17–23.
A szabadelvű Vörösmarty, Rubicon, 1998/3. 25–28.
1999
La parentela linguistica, storiografica ed epica nella letteratura gesuitica del Settecento in Ungheria, Acta Romanica, XIX, Szeged, 154–165. és klny.
Vörösmarty, der Freidenker – oder: wie kann ein Dichter liberal sein, In: Die ungarischen Liberalen, redaktion András Gerő, Új Mandátum Kiadó, Budapest, 263–277.
The liberal Vörösmarty, How can a poet be liberal?, in: Hungarian Liberals, edited by András Gerő, Új Mandátum Kiadó, Budapest, 219–230.
Egy szép „hűtlenség”, avagy egy Babits által félreértett Baudelaire-vershez, in: Jankovics József 50. születésnapjára, Balassi Kiadó–Rebakucs, Budapest, 1999. március 10. 5–7.
Palma Ferenc Károly történetírói munkássága, = Eszmék és folyamatok, szerk. Kukovecz György, Szeged, JATE, 1999,
2000
Az epikureus premachiavellista és Mátyás király udvara, Callimachus Experiens, in: In honorem Tamás Attila, szerk. Görömbei András, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 19–29.
Severini János polivalens nemzeti tudata, in: A kultúraköziség dilemmái, (Interkulturális tanulmányok Vajda György Mihály 85. születésnapjának megünneplésére), szerk. Fried István és Kürtösi Katalin, JATE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, Szeged, 61–70. [angol rezümével]
Paulus Ritter Szent László-életrajza, in: Visszapillantó tükör, tanulmányok Lukácsy Sándor 75. születésnapjára, szerk. Kecskeméti Gábor, Kerényi Ferenc, Universitas Könyvkiadó, Budapest, 49–56.
„Szabadok vagyunk…”, Szabadság és felelősség a művészetben, in: Folklorisztika 2000-ben, Folklór – Irodalom – Szemiotika, Tanulmányok Voigt Vilmos 60. születésnapjára, I–II., ELTE BTK, Budapest, 652–657.
Neolatin Dózsa-eposz – homéroszi paródia és lucanusi történeti irónia, in: Mihálynapi köszöntő, Írások Ilia Mihály születésnapjára, szerk: Saly Noémi, Szegedi Tudományegyetem, 304–321.
A neolatin irodalom utolsó másfél százada, in: Találkozó poétikák, A 70 éves Szili József köszöntése, szerk. Bedecs László, Miskolci Egyetem–MTA Irodalomtudományi Intézet, Miskolc–Budapest, 72–78.
Palma Ferenc Károly történetírói munkássága, in: A modern politikai gondolkodás kezdetei, Eszmék és folyamatok, Gyimesi Sándor emlékére, szerk. Kukovecz György, Zentai Mária, Jatepress, Szeged, 165–174.
„Undorít már a hősköltemény”, Jókai és a jövő századok regénye, Élet és Tudomány, LV/51–52., dec. 22., 1649–1652.
Nihilizmus vagy skolasztika? Vörösmarty Mihály: Az emberek, Magyar Napló, XII/4., okt.–nov.–dec., 74–77.
Vörösmarty Mihály és a világirodalom, A magyar „dolce stil nuovo”, Magyar Nemzet, LXIII/282., (dec. 2.), 26.
„Virrasztott a szív égő romja mellett” – Haszontalan gondolatok a könyvtárban, Élet és Irodalom, LIV/51–52., dec. 22., 42.
2001
Bohuslav Balbín und die Ungarn, in: Lesestoffe und kulturelles Niveau des niederen Klerus, Jesuiten und die nationalen Kulturverhältnisse, Böhmen, Mähren und das Karpatenbecken im XVII. und XVIII. Jahrhundert, hrsg. von István Monok, Péter Ötvös, Scriptum Rt., Szeged, 78–91.
A magyar „dolce stil nuovo”, in: Vörösmarty és a romantika, szerk. Takács József, Művészetek Háza, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Pécs–Budapest, 89–94.
Barokk és felvilágosodás között (A XVIII. század magyar művelődéstörténete), in: Ezredvégi beszélgetések, szerk. Gróf István, Sárvár város Önkormányzata, 139–161.
Nihilizmus vagy skolasztika (Vörösmarty: Az emberek), in: A XIX. század vonzásában, Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére, szerk. Kiczenko Judit, Thimár Attila, PPKE BTK, Piliscsaba, 247–255.
Szent Gellért a magyar irodalmi hagyományban, in: Kabdebó Lóránt köszöntése 65. születésnapja alkalmából, szerk. Bessenyei József, Ferenczi László, Kovács Viktor, Pálfi Ágnes, ME BTK, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék és a Művelődéstörténeti Tanszék kiadása, Miskolc, 242–247.
San Gherardo nella tradizione letteraria ungherese, in: A piė del vero, Studi in onore di Géza Sallay, pubblicati da Giampaolo SALVI e József TAKÁCS, Ibisz, Budapest, 310–318.
Über die wissenschaftlichen Beziehungen zwischen Wolfenbüttel und Ungarn, In: ”swer sînen vriunt behaltet, daz ist Lobelich”, Festschrift für András Vizkelety zum 70. Geburstag, hrsg. von Márta Nagy u. László Jónácsik, in Zusammenarbeit mit Edit MADAS und Gábor SARBAK, Katholische Péter Pázmány-Universität, Piliscsaba–Budapest, 581–586. és klny.
A magyar katolikus Szentírás-fordítások a XIX. században, in: Dombormű, Esszék, tanulmányok Poszler György 70. születésnapjára, szerk. Bárdos Judit, Liget Könyvek, Budapest, 305–313.
Le traduzioni cattoliche ungheresi della Sacra Scrittura nel XIX. secolo, in: Scritti in onore di Nándor Benedek, a cura di Mária Farkas, Andrea Kollár, JatePress, Szeged, 97–102.
Benvenuto da Imola Comentuma és a magyarok, Helikon XLVII/2–3, 385–395.
Szvatopluk sírja, in: Ritoók Zsigmondné Szalay Ágnes 70. születésnapjára, Rebakucs, Balassi Kiadó, 2001. jún. 13., 27–28.
2002
Vázlat a mai magyar irodalomról = Skice par mūsdienu Ungāru literatūru, in: Ungāru valtst tūkstošgade, Latviesū-ungarū zinātniska konference, Rīga, 2001. gada 11. oktobris; A magyar államiság ezer éve, Magyar–lett tudományos konferencia, Riga 2001. október 11., szerk. Inga Klēvere és PUSZTAY János, Szombathely, 74–80, 77–82. (Folia Baltica 2.)
Il Comentum di Benvenuto da Imola e gli ungheresi, Verbum, IV/1. 43–53. és klny.
„Allegóriás költemény hexameterekben” (Vörösmarty Mihály: A Rom), ItK, CVI, 178–184.
Berger Illés eposza a Szent Keresztről és a magyar történelem, in: Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére, Festschrift zu Ehren von Csaba Csapodi, Tanulmányok, Szerk. Rozsondai Marianne, Argumentum Kiadó, Budapest, 291–299. (német nyelvű rezümével), és klny.
Arany János Csaba-trilógiája és Ipolyi Arnold Magyar Mythológiája, in: A két Arany, Összehasonlító tanulmányok, szerk. Korompay H. János, Universitas Kiadó, Budapest, 67–79.
Az Izsák-princípium, ÉS, 2002. márc. 15., 24.
2003
„Omnia Calliope concentu temperet uno!”, in: Látókörök metszése, írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára, szerk. ZEMPLÉNYI Ferenc, KULCSÁR-SZABÓ Ernő, JÓZAN Ildikó, JENEY Éva, BÓNUS Tibor, Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 447–457.
J. Brunel Modern latin Parnasszusa (1808) és a neolatin költészet a modernség hajnalán, in: Allegro con brio, Írások Zemplényi Ferenc hatvanadik születésnapjára, szerk: BÁNKI Éva, TÓTH Tünde, Palimpszeszt, (2002, tkp. 2003), 292–298.
Petőfi Sándor: Nemzeti dal, in: Szabó G. Zoltán 60. születésnapjára, Balassi Kiadó–MTA Irodalomtudományi Intézete, Budapest, 52–53.
Mitől csillan meg a halott szeme, avagy egy „a megszokottnál kritikusabb hangvételű kritika” anatómiája, in: Múlt jövő időben, Írások Bodnár György 75. születésnapjára, szerk. Angyalosi Gergely, Universitas Kiadó, Budapest, 2003, 310–319.
„Allegóriás költemény hexameterekben”, in: A Rom, szerk.: Füzi Izabella–Odorics Ferenc, Gondolat Kiadói Kör–Pompeji, Budapest–Szeged (deKON–Könyvek, 26) 174–183.
Márai Sándor városai, Európai Utas, 2003/4. (53. sz.), 10–13.
Vázlat a mai magyar irodalomról, in: Ferenczi László köszöntése 65. születésnapja alkalmából, szerk. Fried István, Kabdebó Lóránt, Kovács Viktor, Miskolc, 2003. 257–261.
2004
Zrínyi és Vida, avagy a neolatin vergiliusi eposzmodell, in: Religió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban, szerk.:Bitskey István és Oláh Szabolcs, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004, 297–315.
Petrarca Benvenuto d’Imola Dante–kommentárjában, Világosság, XLV, 2004/2–3, 9–22.
Petrarca eszmetörténeti hatása a XVI–XVII. századi magyar irodalomra, in: Kenyeres Zoltán Emlékkönyv, Értés–megértés, szerk. Szabó B. István, Budapest, Anonymus Kiadó, 2004, 236–243.
Petrarca humora a tudatlanságról írott szatírájában, Kortárs, 48/11, 2004/november, 94–98.
Petrarca hatása Magyarországon a XVIII. században és a XIX. század első felében, in: Serta Jimmyaca, Emlékkönyv Kelemen János 60. születésnapján, szerk. Szörényi László, Takács József, Balassi Kiadó, Bp., 69–74.
A Simplicissimus-féle irodalom mint Jókai Mór regényvilágának forrása, in: Serta Pacifica, Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára, szerk. Ármeán Ottilia, Kürtösi Katalin, Odorics Ferenc és Szörényi lászló, Pompeji Alapítvány, Szeged, 283–289.
Croce ítélete a barokk neolatin költészetről = Il giudizio di Croce sulla poesia latina del Barocco, in: Benedetto Croce 50 anni dopo, Benedetto Croce 50 év után, szerk. – a cura di: Krisztina Fontanini, János Kelemen, József Takács, Aquincum Kiadó, Bp., 2004, 383–385, 386–388.
Omnia Calliope concentu temperet uno! Panegirico e poema in Giano Pannonio, in: Camoenae Hungaricae 1 (2004) 59–70.
Magyarázatok Vojtina Ars poeticájához, in: Mezei Márta 75. születésnapjára, Balassi Kiadó, MTA ITI, Bp, 2004, 67–70.
Saját halál, saját élet, in: Magasiskola, In memoriam: Mészöly Miklós, válogatta, szerkesztette, összeállította FOGARASSY Miklós, Napkiadó, Budapest, 2004, 391 (7), 206–209.
(Fogarassy Miklóssal, Lukácsy Sándorral és Mészöly Miklóssal együtt) A Magyar Tallózó szerkesztőinek nyilatkozata, in: Magasiskola, In memoriam: Mészöly Miklós, válogatta, szerkesztette, összeállította: FOGARASSY Miklós, Napkiadó, Budapest, 2004, 391 (7), 266–267.
Mészöly Miklós: Esti térkép, in: Magasiskola, In memoriam: Mészöly Miklós, válogatta, szerkesztette, összeállította: FOGARASSY Miklós, Napkiadó, Budapest, 2004, 391 (7), 272–276.
Váregyházi Trianon (Iványi Ödönről), ItK CVIII (2004), 657–665.
2005
Váregyházi Trianon (Iványi Ödönről) in: Elért bizonyosság, Németh G. Béla 80. születésnapjára, szerk. SzegedY-Maszák Mihály, Veres András, Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2005, 90–98.
Rákóczi, a feledékeny remete, in: Pomogáts-változatok, szerk: Angyalosi Gergely, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2005, 157–161.
Az erdélyi jezsuita latin epikus költészet a XVIII. században, Magyar Napló, XVII/11–2005 november, 17–20.
Ehess, ihass … József Attila Ars poeticájának értelmezéséhez, = „Szabad-ötletek…”, Szőke György tiszteletére barátaitól és tanítványaitól, szerk. Kabdebó Lóránt, Ruttkay Helga, Szabóné Huszárik Mária, Miskolc, Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Szabó Lőrinc Kutatóhely, é. n. (= 2005), 516, 87–96.
Idegen- és zarándokvezető könyvecske a nagyszombati Szent Miklós-templomban = Labor omnia vincit, Tanulmányok Tüskés Gábor 50. születésnapjára, szerk. Bretz Annamária, Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Budapest, Balassi Kiadó – MTA ITI, 2005. szeptember 13, 118 (2), 55–57.
2006
Pray György történetírása és alkalmi költészete, in: Classica – Mediaevalia – Neolatina, Acta conventus diebus undecimo et duodecomo mensis Maii anno MMIV Debrecini habiti, ediderunt Ladislaus Havas et Emericus Tegyey, Debrecini, Societas Neolatina Hungarica, Sectio Debreceniensis, MMVI, 199–207. és klny.
Számvetés az előzményekkel A hatkötetes irodalomtörténeti kézikönyv felépítéséről, Literatura XXXII, 2006/2, 206210.
Előadás, Elhangzott 2001. november 2-án, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Sorsod művészete megjelenésére rendezett ünnepségen, in: Sorsod művészete, 2, Gérecz Attila versei és utóélete, szerk. Kárpáti Kamil, Budapest, Stádium Kiadó, 2006, 115–121.
Sarbiewski a magyarokról, in: Acta Historiae Litterarum Hungaricarum (Acta Universitatis Szegediensis), Tomus XXIX, (= Ötvös Péter Festrschrift), a kötetet összeállította FONT Zsuzsa, KESERŰ Gizella, Szeged, SZTE BTK, 2006, 251–260. (olasz nyelvű rezümével: Sarbiewski e gli Ungheresi)
Tarnóczy István Szent István-életrajza, a „lapidáris stílus” remekműve, in: „Hol vagy István király?”, A Szent István-hagyomány évszázadai, szerk. Bene Sándor, Gondolat Kiadó, Budapest, 2006, 148–156.
Dante magyarországi utóélete, in: Szabó Tibor (szerk.), A sokszólamú Dante, Értelmezéstörténeti viták, Hungarovox Kiadó, Budapest, 2006, 146, 117–125.
Faludi Ferenc, a könyvvizsgáló (angol nyelvű rezümével) = A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig, szerk. Szilágyi Csaba (Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák 2.), Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, 2006, 746, 83–108.
Dugonics és a neolatin regény (Összefoglaló) = VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, Debrecen, 2006. aug. 22–26., Az előadások összefoglalói, szerk. Görömbei András, Maticsák Sándor, Takács Miklós, Debrecen, 2006, 382, 317.
2007
A neolatin filológiai oktatás helyzete a Szegedi Tudományegyetemen, in: Bölcsészműhely 2006, szerk. Vajda Zoltán, Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó, 2007, 137–140.
Vadonffy Bertalan instanciája a Magyarok Istenéhez, Az elveszett alkotmány kihagyott segélykérése, in: A források bűvöletében, Ünnepi tanulmányok Katona Tamás 75. születésnapjára, szerk. Hermann Róbert, Zakar Péter, Belvedere Meridionale, Szeged, 2007, 469–473.
1651, A szerkesztett verskötet mint a szerző ifjúkori önarcképe, Adriai tengernek Syrenaia: Groff Zrini Miklós, in: Tanulmányok, Péter Katalin 70. születésnapjára, szerk. Erdélyi Gabriella, Tusor Péter, MTA Történettudományi Intézet, 2007, 1051, 657–682. [angol nyelvű rezümével]. – CD ROM
2008
Dugonics latin regénye, in: Varietas Gentium, Communis Latinitas, A XIII. Neolatin Világkongresszus (2006) szegedi előadásai, szerk. Szörényi László, Lázár István Dávid, JATEPress, Szeged, 2008, 27–34.
Önfiloszhattyú, Kísérlet a Solvirogram Pannonius aláírás anagrammaként való megfejtésére, in: „Mielz valt mesure que ne fait estultie”, A hatvanéves Horváth Iván tiszteletére, szerk., Bartók István, Hegedűs Béla, Szegedy-Maszák Mihály, Szentpéteri Márton, Seláf Levente, Veres András, Krónika Nova Kiadó, MMVIII, 362–369.
Emlékbeszéd Mátyás királyról, Vigilia, 73/8, 2008. augusztus, 586–595.
Jókai A láthatlan csillag című elbeszélésének afgán forrásaihoz, in: „Ember lenni mindég, minden körülményben”, Tanulmányok Kiczenko Judit születésnapja alkalmából, szerk. Radvánszky Anikó, (Pázmány Irodalmi Műhely, Tanulmányok), Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba, 2008, 532, 450–454.
2009
Karddal és pennával (Janus Pannonius és a Hunyadiak), Tiszatáj, 63/2, 2009/február, 49–56.
Harmóniára teremtve (Mátyás király és Silius Italicus), Szeged (A város folyóirata), 21/1, 2009. január, 16–18.
Hagyomány és újítás Makó Pál költészetében, Redemptio, XVI/4, 2009. augusztus, 2–4.
Töprengések egy új magyar irodalomtörténet előkészületei közben in: Irodalom a történelemben – irodalomtörténet, Tanácskozások az Írószövetségben, Budapest, 2008. június 9. szerk. Ács Margit, Budapest, Magyar Művészeti Akadémia Alapítvány, 2009, 149, 69–72.
A diplomácialilag felhasznált Attila – Janus Pannonius Mátyás követeként Rómában, in: Thomka-Symposion, Ünnepi kötet Thomka Beáta köszöntésére, szerk. Kisantal Tamás, Mekis D. János, P. Müller Péter, Szolláth Dávid, Pozsony, Kalligram, 2009, 489, 475–484.
2010
Kazinczy Sallustius-fordítása, in: Ragyogni és munkálni, Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről, szerk. Debreczeni Attila, Gönczy Monika, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2010, 486, 112–118.
Hagyomány és újítás Makó Pál költészetében, in: Classica– Mediaevalia – Neolatina V, Ab Uppsalia usque ad Debrecinum, A Neolatin tanulmányok Nemzetközi Társasága (IANLS) XIV. Nemzetközi Kongresszusa (Uppsala, 2009. augusztus 2–9.), magyar előadásainak dolgozatai magyarul (Debrecen, 2009. november 26–27.), szerk. Havas László, Tegyey Imre, Societas Neolatina Hungarica, Sectio Debreceniensis, Debrecini, MMX, 123, 105–111.
„Bújj el, Jankó…” Arany János és március tizenötödike, Liget, XXIII/9, 2010. szeptember, 73–80.
„mind magyar, mind horvát” – Zrínyi Miklós haza fogalma, in: „Ez világ, mint egy kert…”, Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére, szerk.: Bubryák Orsolya, Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Gondolat Kiadó, 2010, 836, 405–413 (német nyelvű rezümével: „sowohl Ungar, als auch Kroate” – zum Begriff „Vaterland” bei Nikolaus Zrínyi) és klny.
De fabula Romanensi Dugonicii, in: Xenia, Tanulmányok a nyolcvanéves Tegyey Imre tiszteletére – XENIA, Studia in honorem Emerici Tegyey octogenarii, szerkesztették: M. Nagy Ilona, Szekeres Csilla, Takács Levente, Varga Teréz (ΑΓΑΘΑ XXIV.), Debrecen – Debrecini, Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2010 – MMX, 411, 375–383.
Venus és a Szűz, Szegedi Ferenc Lénárd versciklusa Árpád-házi Szent Margitról, in: Corollarium, Tanulmányok a 65 éves Tar Ibolya tiszteletére, szerk. Czerovszki Mariann, Nagyillés János, „AAA Szeged, Suppl. XIII.”, Szeged, 2010, 363, 300–311.
2011
Baróti Szabó Dávid Aeneis-fordítása, in: Eruditio, virtus et constantia, Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére, I–II, Szerk. Imre Mihály, Oláh Szabolcs, Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2011, 799, 310–316.
Dákok Rómában, in: Balázs Mihály köszöntése (Lázár István Dáviddal együtt) = Acta Universitatis Szegediensis, Acta Historiae Litterarum Hungaricanum, Tomus XXX, összeáll. Font Zsuzsa, Ötvös Péter, Szeged, JatePress, 2011, 499, 303–310. (olasz rezümével: Daci a Roma)
Szabadság és ellenszerei, Jókai Mór: A szerelem bolondjai, Kortárs, 55/10, 2011/október, 85–92.
A délibábok hőse és az olasz szabadságharc, Az olasz újjászületés és az európai témák tükröződése a magyar irodalomban, in: „Ritrar parlando il bel”, Tanulmányok Király Erzsébet tiszteletére, szerk. Szegedi Eszter, Falvay Dávid, a szerkesztésben közreműködött Ertl Péter, Budapest, L’Harmattan, 2011, 400, 347–358.
2012
Attila ábrázolása a közép-európai barokk költészetben és történetírásban, in: Csodaszarvas, Őstörténet, vallás és néphagyomány, IV, szerk. Molnár Ádám, Budapest, Molnár Kiadó, 2012, 223 (5), XI, 99–110. és klny.
„Bazdmeg, van Epiktétoszod?”, Emlékidéző beszéd Hajnóczy Péterről, in: Énekelt, és táncolt mint egy szatír = Nem szűnő párbeszédben, Hajnóczy-tanulmányok IV, Országos Hajnóczy-konferencia, Szeged, Grand Café, 2011. október 27–28, szerk. Cserjés Katalin, Nagy Tamás, Szeged, Lectum Kiadó, 2012, 230, 9–15.
Tóth Éva legszebb versei, Szőrös kő, 16/2, 2012/2, 75–80.
Miksa István, in: MAMŰL, Középkor és kora újkor, XIII, Vízkeleti-kódex – Zsombori; Pótlás, Főszerkesztő: Kőszeghy Péter, Budapest, Balassi Kiadó, 2012, 424, 392–393.
2013
Hunok és nemcsak jezsuiták, A magyar őrstörténetírás hőskorából, in: Szőcs Géza 60, Album amicorum, szerk. Gáll Attila, Kolozsvár – Arad, Erdélyi Híradó Kiadó – Irodalmi Jelen Könyvek, 2013. augusztus 21., 190, 178–184.
Kiss Ferencről, in: Emlékkönyv Dr. Kiss Ferenc irodalomtörténész, író, kritikus, tanár 85. születésnapja alkalmából, összeáll., szerk. ifj. KISS Ferenc és BAKOS István, Bp., Kairosz Kiadó, 2013, 461, 395–400.
2014
Ars Mutilandi Hungarica (részlet), Irodalmi Magazin, A Magyar Napló időszakos kiadványa, II/1 (2014), Gárdonyi-különszám, 49.
Szörényi László: Weöres Sándor költészete és a görög-római hagyomány, Tiszatáj, 2014. november
