A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet XVIII. századi osztálya, a Gvadányi József Városi Művelődési Ház és Könyvtár, a rudabányai Bányászattörténeti Múzeum, valamint az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Rudabánya Város Önkormányzatával együttműködésben 2026. október 15–16-án a Rendiség és felvilágosodás között: Gvadányi József életműve című tudományos konferenciával emlékezett meg Gvadányi Józsefről halálának 225. évfordulója alkalmából.
A tanácskozás célja az elmúlt évtizedek kutatási eredményeinek számbavételén túl az életmű átfogó, új szempontokat érvényesítő újraolvasása volt, illetve az, hogy újabb módszertani és értelmezési perspektívákat nyisson az életmű vizsgálatában.
A konferencia egyúttal egy monografikus jellegű tanulmánykötet készített elő. Az elhangzó előadások írott, tanulmánnyá alakított változatai olyan kötet fejezeteivé állnak össze, amely Gvadányi József életművének lehető legtöbb területét lefedi: a családtörténettől és életrajzi kérdésektől kezdve a katonai pályán, a politikai költészeten és a nagy epikus műveken át egészen a fordítói tevékenységig, a levelezésig és a recepciótörténetig.
A konferencia plakátja, programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
Gvadányi József a 18. századi magyar irodalom egyik sajátos, átmeneti alakja: műveiben a rendi világ tapasztalata, a felvilágosodás kori történeti és politikai érdeklődés, valamint a humorra és társadalmi megfigyelésre épülő szatirikus epika különleges módon kapcsolódik össze. Írásai egyaránt jelen vannak a korszak művelt irodalmi kultúrájában és a szélesebb, populáris olvasóközönség körében, művei tehát fontos közvetítő szerepet töltenek be a magas irodalom és a populáris kultúra között. Életműve ezért nemcsak irodalomtörténeti, hanem társadalom- és mentalitástörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű.
A rudabányai helyszín – a szülőföld közelsége – nemcsak méltó keretet adott az emlékezésnek, hanem inspiráló közeget is teremtett ahhoz a szakmai párbeszédhez, amely hozzájárulhat a Gvadányi-életmű újraértelmezéséhez, a 18. századi irodalomkutatás perspektíváinak tágításához, hosszabb távon pedig a szerző helyének újragondolásához a magyar irodalmi kánonban.
