A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2021. október 21–22-én harmadik alkalommal rendezte meg a női írás 19. századi történetét feltáró kutatások eredményeivel foglalkozó biennális konferenciáját, ezúttal Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században címmel.
A program és a konferenciáról készült beszámoló letölthető.
A tanácskozás azon az előfeltevésen alapult, hogy a kéziratos szöveghasználatot a nyomtatás expanziója nem számolta fel maradéktalanul, és hogy a kéziratos kultúra a nyomtatott nyilvánossággal párhuzamosan létező, attól eltérő kommunikációs lehetőségeket rejtett magában. A nőknek a 19. század közepétől kezdődő egyre intenzívebb jelenléte a nyomtatott nyilvánosságban tehát nem zárta ki, csupán kiegészítette részvételüket a kéziratos szövegprodukcióban és szöveghasználatban. A kéziratos kultúra tanulmányozása következésképpen a szövegek létrehozásának és terjesztésének mindennapi folyamatát és gyakorlatait, a női szerzőség társadalmi feltételeit és a nőknek a kézíráshoz való sokrétű viszonyulását tárhatja fel.
A hosszú 19. század bőven hagyományozott ránk kéziratos forrásokat.
Ezek a kéziratok a textológiai munka során mindig is kiemelt jelentőséggel bírtak. Textológiai bizonyíték voltukon és a megőrzött szövegállapoton túl azonban azokról a társadalmi gyakorlatokról is sokat elárulnak, amelyek során létrejönnek, közösségivé válnak, módosulnak, megőrződnek és továbbhagyományozódnak.
A konferencia célja azoknak a társadalmi-kulturális gyakorlatoknak a rekonstruálása volt, amelyek a hosszú 19. századi kéziratosságban a nyomtatott kiadványok gyorsan növekvő piaca mellett még mindig léteztek.
További információk a konferencia ismertetőjében olvashatók.
A program, a korábbi konferenciafelhívás, valamint a konferenciáról készült beszámoló és képsorozat letölthető.
