Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2018. október 30-án vitaülést tartott:
Tóth Gergely
Neosztoicizmus és rendi szemléletű történetírás?
Lipsius műveinek hatása (és hatástalansága)
Révay Péter De Monarchia et Sacra Corona... című munkájában
Az előadás bemutatta, hogy milyen formában jelentkezik Lipsius műveinek és neosztoikusnak nevezett eszmerendszerének befolyása Révay Péter (1568–1622) posztumusz megjelent nagy országtörténetében (De Monarchia et Sacra Corona… 1659). A főrangú, és művében is a nemesi-rendi világképet érvényesítő tudós koronaőr, bár Lipsiust nagyra becsülte, meglehetősen távol állt a németalföldi szerző nézeteitől, aki köztudottan a korlátlan fejedelmi hatalom mellett érvelt a Politicában (Politicorum seu civilis doctrinae libri sex, 1589). Révay e nyilvánvaló ellentét dacára is tudta hasznosítani Lipsius fő munkáját és az abban írtakat, de csak bizonyos szelekció, illetve megszorítások alkalmazásával. Emellett arról is szó esett, hogy a jeles németalföldi filozófus művei a politikum mellett más téren is hatással voltak Révay históriájára – így olyan alapvető kérdésekben is, mint a régmúlt elbeszélésének és értelmezésének lehetőségei.
Az előadóról:
Tóth Gergely az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Fő kutatási területe jelenleg Bél Mátyás és Révay Péter műveinek kutatása és kiadása, valamint a kora újkori magyarországi történetírás és múltszemlélet.
